Hiradó, 1955. július-december (34. évfolyam, 27-52. szám)

1955-11-17 / 46. szám

Magyarország 1938-41-ben “területeket rabolt a szomszédos országoktól” — írja, egy budapesti újság HÁLAADÁS NAPJA A fienji fiaskó A világpolitika ütőkártyáit nem ismerjük, nem ismerhet­jük, hiszen ezek a nagyhatalmak féltett titkai, s hogy mégis meg­jósolhattuk a genfi konferencia tökéletes csődjét, fiaskóját, oda az egyszerű józan ész is elégnek bizonyult. Dulles külügyminiszterünk oktalan derűlátását nem értet­tük. Titokban reménykedtünk, hogy talán van neki azokból a titkos ütőkártyákból. Talán rá­kényszerítheti1 a muszka embert erre, meg arra, de ez a remény­kedés szétfoszlott már a konfe­rencia első óráiban. Néhány keserű megjegyzést előrebocsátottunk a genfi kon­ferencia előtt, bár teljes “ün­­neprontónak” nem akartunk lát­szani. Most, az “ünnep” végén azonban még egyszer meg- kell állapítani, hogy a három nyu­gati nagyhatalom egybefogott ereje esm volt elegendő a vas­ereje sem volt elegendő a vas­­mégcsak a napirendre tűzésére sem. Igaz, hogy a nyugati nagy­hatalmaknak azokkal a kérdé­sekkel sem volt több szerencsé­jük, amelyeket sikerült napi­rendre tűzni . . . Amerikai szempontból is nagy kudarc ez a konferencia. Ha Dulles nem ment volna el, sok­kal jobban járt volna. Különben okos és nagyvonalú külügymi­niszterünk igen megtépázott vértezettel érkezett amerikai földre s bizonyára már ő is fel­mérte, milyen érzékeny sebeket kapott. Az amerikai kormány tekintélye — világviszonylatban •—szinte jóvá nem tehető csor­bát szenvedett s ha ezzel párhu­zamosan Ázsia újabb pontjain gyulna lángra a fojtott szenve­dély, egy cseppet sem csodálkoz­nánk. Bizony, jelen pillanatban a kommunisták malmára megy a viz, mégpedig bőséggel. Belpolitikai vonatkozásban ? Noshát, a kormányzópárt igen súlyos helyzetben 'van. Esélyei végzetesen meggyengültek, ha­csak valami csoda nem történik. Márpedig századunkban kevés a csoda. Eisenhower elnök betegsége kétségtelenül nagyban hozzájá­rult ahhoz, hogy a szovjet ember ilyen szemtelenül viselkedhetett Genfben. Molotov ezt a kudarc­ba fulladt konferenciát kegye­lemdöfésnek szánta az Eisen­hower kormánynak. Mi nem te­kintjük kegyelemdöfésnek, de hogy elevenbe talált, az bizo­nyos. Kesereghetnünk még hasábo­kon keresztül, ha a nyomdafes­ték nem volna olyan drága, de ELKÉSZÜLT NAGY ŐSZI Árjegyzékünk! Többszáz különböző jó MAGYAR KÖNYV — úgyszintén nyelvkönyvek, szótárak, kották, ajándéknak valók és magyar GRAMOFON­LEMEZEK nagy választéka. Kérje árjegyzékünket! MAGYAR HÍRNÖK KÖNYVESBOLTJA (Foreign Book Shop) 240 Somerset Street New Brunswick, N. J. annyit még megemlítünk, hogy az a gratuláció igazán felesleges volt. Az, ugyanis, hogy az elnök szerencsekivánatait fejezte ki a bolseviki forradalom évforduló­ja alkalmából . . . Gratulálni a népgyilkosok­nak? Ez talán még annál is több, mint amennyit az ölelke­zésre leghajlamosabb amerikai­ak el tudnak viselni. “Szülőföldem szép határa . . Közben a kommunisták ki­használnak minden számukra kínálkozó lehetőséget. Fürge­ségben elől járnak a budapesti­ek. Alighogy Dulles külügymi­niszter szájából elhangzott a szó: mehet minden amerikai polgár a vasfüggöny mögé, ha akar, — Budapestről még erő­teljesebben indult meg a haza­csalogató propaganda. “Szülőföld” a neve annak' a budapesti rádióműsornak, ame­lyik egészen újsütetű és kizáró­lag a nyugaton élő magyarok­nak szól. A kommunista szem­forgatásra mi sem jellemzőbb, hogy az uj műsor a pesti bazi­lika harangjátékával kezdődik s aztán ismert, nem kommunista irók, művészek szólnak a külföl­di magyarsághoz. A műsor ke­retében megszólalnak, persze, olyanok is, akik már hazatértek és szájukban a dicsérő jelzőkben egyáltalán nem szegény magyar nyelv szinte fogyatékosnak lát­szik a magyarországi rendszer magasztalásában. A műsort hon­vágytól fütött magyar dalok zárják. Ebben' idáig nincs semmi cso­dálatos, Tudtuk, hogy a buda­pesti vörös rendszer előbb-utóbb előhúzza arzenálj ából a honvá­gyat. Téved, aki azt hiszi, hogy ez a propaganda úgy pattog le a kül­földi magyarokról, mint a falra­­hányt borsó. Az első meglepetés­ből magukhoz térve, a magyarok egész sora jelentkezett hazame­netelre és hogy még nem indul­hatnak, ez tisztán a vizűm késé­se miatt van. Viszont szép szám­mal vannak már, akik hazamen­tek. Neveket akarnak? Tud­nánk említeni j ónéhányat, de ta­lán elég lesz egy is. (Elsőnek írjuk meg s bizonyosan nagyot néznek az emigránsok.) Haza­ment, például, Nyirő József öz­vegye. Egyszerűen összecsoma­golt Spanyolországban és már Erdélyben van . . . Márpedig Nyirőné igazán nem tartozott azok közé, akik rokonszenveznek a vörösekkel. Nem is a propagandájuk fogta meg. Nyirőné is, mint annyi más nyugaton élő magyar, egy dara­big viaskodott fel-feltörő hon­vágyával. A spanyol föld szép­ségei nem tudták felejtetni vele azt a földet, ahol született és éje­­te legszebb részét élte. S nem tudta feledtetni a gyermekeit, unokáit, akik a vasfüggöny má­sik oldaláról sóhajtoztak utána. Ennyi a történet. Dráma — dióhéjban. NAGY MAGYARORSZÁG térképe, a visszacsatolt felvidéki és erdélyi 1940-es határvonalak- Kal. A Losonczy mérnök által ké­szített nagyalakú falitérkép. Ára $1.00. Kapható a Magyar Hírnök Könyvesboltjában, 240 Somerset St., New Brunswick, N. J. Hogy a mai magyarországi kommunista uralom mily örök szégyenfoltja marad a magyar történelemnek . . . hogy a bitor­lók gazságai milyen végletekbe mennek, arranézve misem jel­lemzőbb, mint az alábbi szörnyű irás, ami a Budapesten megjele­nő “Felsőoktatási Szemle” egyik legutóbbi számában jelent meg. A terjedelmes “tanulmány” töb­bek között ilyen “megállapitá­­sokkal” próbálja cáfolni az egyetemi ifjúság körében ma is erős revizionista nézeteket: “A magyar reakció a fasiszta Németországgal szövetkezett s igy annak vazallusává tette az országot. Ide vitte népgyülölete, szovjetellenessége és nem utolsó sorban az, hogy segítségükkel 1938-41-ben területeket rabolt a szomszédos országoktól. . . Akkor is, és részben ma is megtévesztő az, hogy e rablott területeken magyarok is laktak és hogy e terüle­teknek a szomszédos országok­hoz való tartozását a triano­ni imperialista szerződés szente­sítette. A magyar fasiszták ép­pen ezekre hivatkozva próbálták elleplezni és igazolni az agresz­­sziót . . . Ma az 1938-41 évi területrab­lásokkal kapcsolatban a megté­vesztés felujult veszélyei fenye­getnek a fiatalok között, akik maguk nem élték át ezeket az eseményeket és nem látják elég-November hónapnak negye­dik csütörtöké örömünnep egész Amerikában. Hálát adunk ilyen­kor Isten különös kegyelmének, bőséges lakmározás, játékok és vidámságok közepette. Másutt is szokásban van időnként hála­adó imával fordulni a Minden­hatóhoz, de csak Amerikában vált a Hálaadás Ünnepe benső­séges és egyúttal hivatalos ün­­neppá azután, hogy 1621-ben először a pilgrimek köszönték meg a jó Istennek, hogy nehéz és kalandos megpróbáltatásai­kat átvészelték és első évi ter­mésüket betakaríthatták. A pilgrimek vallásüldözés kö­vetkeztében hagyták el az or­szágot, ahol születtek. Az isme­retlen vadon viszontagságait választották inkább, hogy lelki­­ismereti szabadságukat vissza­nyerjék. A 102 emberből azon­ban, akik között nők és gyerme­kek is akadtak, több mint ötve­­nen pusztultak el az első év hi­hetetlen viszontagságai alatt. A megmaradottak William Bradfordot választották meg kormányzójuknak, aki e napot jelölte ki arra, hogy hálát ad­janak az isteni gondviselésért és ez alkalmat bőségben és vi­dámságban ünnepeljék. Négy társukat kiküldték az erdőbe, hogy élelmiszereket szerezzenek. Gazdagon megrakodva tértek vissza, vad pulykákat zsákmá­nyolva és a pulyka ma is közép­pontja maradt a Thanksgiving napi lakomának. Az asszonyok ínyencségeket készítettek abból, amihez szükséges körülményeik között hozzájuthattak és az ere­deti sült tök és kukoricamáié ma is a hagyományos ünnepi asz­talra kerülnek. Az első Thanksgiving Day három napig is eltartott. Köz­ben imákat is olvastak fel, zsoí­gé a szerves összefüggést a ‘visszacsatolások’ és a német fa­sizmus háborújában való részvé­tel között . . . Magyarországnak II. világhá­borúban vitt szerepe mégsem vezetett nemzeti függetlensé­günk elvesztéséhez, bár a hábo­rús felelősség következményeit természetesen viselni kell. Nem vezetett ahhoz, mert hazánkat a Szovjet Hadsereg felszabadí­totta és ezzel megakadályozta azt is, hogy a német és magyar fasiszták helyét az angolszász imperialisták és azok kiszolgá­lói foglalják el, uj rabságba döntve népünket.” Víz hajtja majd az autót Az amerikai tudósok napener­giával akarják elemeire bontani a vizet, hogy ilymódon hydrogén gázt termeljenek. Minden gallon bizből 1 font hydrogén állítható elő, 8 font oxygénnel. A két gáz együtt égethető és mint fűtő­anyag az autó hajtására hasz­nálható fel. Két és fél gallon viz­­ből nyert hydrogén hajtóereje 1 gallon gazjßVn erejének felel meg. A növények, tudósaink sze­rint 200 millió éve termelnek napfény segítségével vízből hyd­­rogént és oxygént. A fotószinté­zisnek nevezett eljárást most vegyészeink utánozzák le. tárokat énekeltek a pilgrimek és játékokat rendeztek a barátsá­gos indiánok mulattatására, aki­ket szintén meghívtak a lakomá­ra. Jó egyetértés a másféle em­berekkel a Thanksgiving Day lényegének hagyományos alap­ja. Nemzeti ünneppé George Wa­shington avatta 1789. november 28-át. Azóta egyre több állam­ban ünnepelték meg a Hálaadás Napját, de az amerikai kong­resszus csak 1941-ben tette meg hivatalos amerikai ünnepnappá minden november hónap negye­dik csütörtökét. Templomokban külön szer­tartásokkal . méltányolj ák az ünnep jelentőségét. Sok város­ban a hívők felekezeti különb­ség nélkül vesznek részt közös hálaadó istentiszteleten. A be­gyült adományokból kevesbbé szerencsés honfitársainkat és más nemzetbelieket segítünk át nehézségeiken. Ebédlőnk asztalánál ilyenkor nemcsak szükebb családunk tag­jai foglalnak helyet. Távolabbi rokonainkat, barátainkat, isme­retleneket is meghívunk ez al­kalomból, akik különben egye­dül volnának. Külföldi diákok és látogatók különösen szívesen látott vendégek. A küszöbön álló téli időszak már nem okoz különös gondot az átlagos amerikainak, mégis azok, akik átérzik e nap jelen­tőségét, hálatelt alázatossággal hajolnak meg az isteni Gondvi­selés előtt. “Az elbizakodott, anyagias nép, amely nem ismeri a családi élet szentségét,” (aho­gyan azok jellemeznek bennün­ket, akik nem ismernek), ösz­tönös természetében mutatko­­ezik„ amikor testvéreivel ölel­kezik össze. Az amerikai árjegy­zék-könyvek nép­szerűek külföldön A U.S. Information Agency —amely a külföld köznöségét az amerikai viszonyokról tájékoz­tatja — újabban amerikai ke­reskedelmi áruházak árjegyzé­keit is eljuttatja külföldi fiók­jaihoz. Ezek a fiókok most azt jelentik, hogy a látogatók való­sággal szétkapkodják az ameri­kai magas életszínvonal e meg­cáfolhatatlan bizonyítékait. Amerikában a katalógusokat csak azok olvassák, akik árukat kívánnak megrendelni; külföl­dön azonban még szótárnak is használják, amelyekben a ké­pekből kiindulva, a modern szükségleti cikkek angol megne­vezését könnyen megtalálhatja mindenki. Uj eszméket fedeznek fel az árjegyzékekben a bútor-, szerszám-, játék-, edény- és vil­lamossági cikkek előállítói és a képek az amerikai divat leg­újabb alakulásáról is tájékoz­tatják öt világrész népét. A U.S. Information Agency könyvtárait már sok éve láto­gatják azok, akik megbízható információkat kívánnak besze­rezni az Egyesült Államokról és lakóiról. Ezek a látogatók most igen gyakran először is az ame­rikai árjegyzéket kérik a könyv­tárostól. A kereslet ez iránt olyan viharos, hogy Finnország­ból például azt j elentik, hogy miután a régebbi kiadások szét­oszlottak a sok használattól, a Hivatal többször is megragasz­­tatta és kemény kötéssel látta el a könyveket. Divattervezők és szabók ta­nácsadója és uj teremtő eszmék forrása az amerikai “mail order house” képes árjegyzéke. Athén­ben a görög vámhivatal becslői az amerikai árjegyzéket hasz­nálják arra, hogy a behozott árukra a vámtételeket kiszab­ják. Sok külföldi rokon és barát, akik ajándékokat kérnek az amerikaiaktól, az árjegyzékek­ben látott képekre hivatkoznak. Több a feleség, mint a férj A washingtoni Statisztikai Hivatal közli, hogy jelenleg Amerikában 39,125,000 férj és 40,327,000 feleség van. Hogyan, hiszen Amerikában nincsen többnejüség? Egy férj­nek egyg felesége van, millió férjnek millió felesége, eggyel se több, se kevesebb! Megvan ennek a magyaráza­ta. A népszámlálásban ugyanis nem szerepelnek a tengerentúl élő nős gatonák, mig itt élő fele­ségük benne van a fenti szám­ban. Másik oka a férj-feleség egyenlőtlenségnek, a feleség-fe­leslegnek, az, hogy különélő fér­jek közül sokan nem jelentették be azt a tényt, hogy feleségük van, a feleségek pedi gily esetek­ben férjes asszonyoknak mond­ták magukat. “PAULA NÉNI” szakács­­könyve és álmoskönyve kapha­tó lapunk könyvosztályán, 134 French St., New Brunswick, N. J. Ára diszkötésben $5.00, vá­szonkötésben $4.00. OLAJ KÁLYHA, mely csak két sze­­zonban volt használva, nagysze­­riient befut nagyobb szobát is, $35. ért eladó. Cim: 222 Amboy Ave. Metuchen (Tel. Liberty 8-1369). Különlegesen amerikai ünnep felé közeledünk november hó második felében. Több mint 300 évvel ezelőtt az első zarándok atyák tartottak Hálaadást azu­tán a csapásokban és áldások­ban gazdag esztendő után, hogy Európából, az akkori vallási tü­relmetlenség és elnyomás honá­ból Amerikába, az uj világ uj szabadságot rejtő és áldásokat ígérő honába megérkeztek. Három napig tartott a Hála­adás ünnepe, s együtt örvendett a benszülött indián az uj jöve­vényekkel, akik a lakoma és e­­gyéb szórakozások mellett egyik legfőbb kötelességüknek tartot­ták, hogy imádságban és buzgó éneklésben megköszönj ék az Urnák az elmúlt évben tapasz­talt mindennemű áldását. Micsoda háromszáz esztendő múlt el az emberiség féje felett azóta?! Micsoda háborúk pusztí­tottak és milyen találmányokkal haladt előre óriási lépésekben a világ népe?! Azóta Amerikában boldogan ünnepük a holland, skót, német, francia és más régi telepesek mellett a Hálaadás Napját az újabban érkezett be­vándorlók: magyarok, írek, tó­tok, németek és minden fajta népek. “Adjatok hálát az Istennek, imádkozzatok szent nevének” — szól minden szívből az ének és száll magasra az Ur trónja elé, mert az Ur jó volt hozzátok, mert irgalmas volt és nagyke­­gyelmii, hogy titeket kiválasz­tott és arra méltatott, hogy a szabadság és egyenlőség eme honába vezérelt el benneteket! Van oka hálát adni itt Ame­rikában minden népnek. Gon­dold csak meg mit kaptál te et­től az országtól! A munkanélkü­liség után megélhetést és kenye­ret, a bujdosás és hontalanság után uj hazát és otthont, a tár­sadalmi egyenlőtlenség és “u­­ram-bátyám” világ helyett meg­becsülést és társadalmi rendet. Mi mindent, még csak a jó A- tyánk tudná elszámlálni, amiért hálát kell adjunk szüntelenül. * Hí * A perth amboyi független magyar református egyház népe különösen is hálát ad most az Urnák azért, hogy itt, ebben az országban magyar református templomot építhettek azok az elődök, akik a hitükön kívül semmit sem hoztak ebbe az uj világba. Az első fatemplom után megépült 1925-ben, 30 évvel ezelőtt a második tégla templom, mely akkoriban az egyik leg­szebb magyar református temp­lom volt Amerikában. Hívogatjuk hát azokat, akik hálát adni akarnak, hogy vasár­nap, november 20-án vegyenek részt a Független Magyar Re­formátus Egyház hálaadó ünne­pélyén délután 4 órakor a Kirk land Place-i templomunkban és este 6 órakor nagytermünkben, a miszokásos évi Hálaadási Va­csoránkon ! Rév. Ábrahám Dezső, lelkész JÖVŐHETI lapszámunkat, a csütörtöki Hálaadásnapja miatt már szerdán, november 23-án nyomjuk. Minden anyagot legkésőbb hétfő estig szer­kesztőségünkbe kérünk! HOVÁ KÉSZÜLŐDIK AZ “EGÉSZ VIDÉK MAGYARSÁGA?” A félrevezetés és mellébeszelés nagymestere, a newarki zugszerkesztő a kommunista nyomdatermék legutóbbi számá­ban azt Írja, hogy a “Bound Brook-i Magyar Munkásotthon­ban,” — a magyarul beszélő kommunisták ismert fészkében — nagy disznótoros vacsora lesz, amelyre “az egész vidék magyarsága erősen készülődik.” Az “egész vidék magyarsága” alatt New Jersey államnak ezen a részén mintegy 40,-50,000 lelket számláloó magyarsá­gát kell értenünk. Hogy azonban ebből a kb. félszázezernyi magyarságból hány akad, aki a vörös maszlagolók fészkébe, a kommunista “Magyar Szó” c. szennylap támogatói közé ké­szülődne disznótorozni, azt nem nehéz megmondani: becsüle­tes amerikai és jó magyar érzésű ember egyetlen egy se! Templombaj áró magyar egy se! A new yorki kommunista nyomda mellék-terméke, a Newarki Hírlap c. időnként megjelenő szörnyű nyomtatvány évek hosszú sora óta ilyen s hasonló otromba cikkekkel igyek­szik félrevezetni olvasóit, a kommunisták rejtett és nyílt akti­vitásait megannyiszor holmi ártatlan “márciusi ünnepély­nek,” “disznótoros vacsorának,” “születésnapi party”-nak s hasonlóknak tüntetve fel, ravaszul elhallgatva azonban a lényeget: a kommunista agitációs munkát! Valahányszor rámutattunk ennek a rókalelkü, amerikai polgárjogot soha­sem szerzett szánalmas alaknak a mesterkedéseire, ő pimasz­­hangú, összevissza hazudozó cikkekben minden másról be­szélt, csak arról nem, amiről nyilatkoznia kellett volna: hogy miért tolja a kommunisták szekerét? Nem! Nem készülődik az egész vidék magyarsága Bound Brookra, a kommunisták disznótoros vacsorájára! Mindössze néhány megtévedt és megtévesztett, vörös masz­lagtól megszédült szerencsétlen készülődik oda, hogy aztán a “Magyar Szó” dicsekedve számoljon be arról, hogy a “Bound Brook-i Fenntartó Gárda” ennyit és ennyit juttatott el a lap kasszájába, a moszkvai célok és ideálok nagyobb dicsőségére... New Jersey magyarsága, — és ez a magyarság 99.99 szá­zalékban tisztességes amerikai érzésű, Istenhez, Hazához hü jó magyarokból áll, — a leghatározottabban visszautsitja a kommunisták és a newarki zugfirkász állítását és aki eddig nem tudott róla, ez után a cikkünk után fog tiltakozni az ellen, hogy a magyarság jóhirnevét ilyen szemenszedett hazug cik­kekkel piszkolják! Ennek a magyarságnak semmi néven ne­vezhető köze nincs sem a kommunistákhoz, sem azokhoz, akik közvetlenül, vagy közvetett módon kommunista érdekeket és célokat szolgálnak! Thanksgiving Day — Amerika ünnepe

Next

/
Thumbnails
Contents