Hiradó, 1955. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1955-04-28 / 17. szám

A menetrendben nincs > meglepetés Engedjék meg, kedves olva­sók, hogy valamit megjósoljunk. Nem a putriban lakó cigányasz­­szony könnyedségével és fele­lőtlenségével, hanem a töpren­gő magyar hűvös mérlegelésé­vel. De előbb mondjuk el a té­nyeket. Az osztrák békét rövide­sen megkötik, — hacsak a csil­lár le nem szakad. Tehát, hacsak valami váratlan szovjet trükk közbe nem jön. A Szovjet azzal az ürüggyel tartja megszállva Magyarországot és Romániát, hogy Ausztriában állomásozó se­regei számára az utánpótlási út­vonalakat “biztosítsa,” — tehát pl. a Dunát, továbbá a vasuta­kat. Ezt az átlátszó ürügyet — sajnos! — nemzetközileg is jó­váhagyták, hogy úgy mondjuk: legalizálták még abban az idő­ben, amikor a nyugati hatalmak és a Szovj et közt tartottak a mé­zeshetek. A második világháború után létrejött békeszerződések azon­ban kimondják: ha az osztrák . békét megkötik, akkor a Szovjet köteles 90 napon belől Magyar­­országról és Romániából kivo­nulni. Tehát, ha most az osztrák béke létrejön, akkor három hó­napon belől a szovjet hadsereg­nek ki kellene vonulni Magyar­­országról. Ezzel, természetesen, a kommunista uralom is egy csa­pásra megszűnne, mert az óha­zai vörösek csak a szovjet szu­ronyok árnyékában képesek a hatalmat bitorolni. Csakhogy a Szovjet nem vonul ki Magyarországról. Moszkvá­ban tökéletesen tudatában van­nak, hogy Rákosiék hatalma csak addig tartana, amig az u­­tolsó szovjet katona is átlépné a határt. Tehát uj ürügyet kell te­remteni, hogy a szovjet hadse­reg továbbra is Magyarorszá­gon maradhasson. A vasfüggöny ' mögötti hadseregeket már is közös parancsnokság alá — szovjet parancsnokság alá — helyezték. A “varázsformulát” tehát megtalálták. Egész egyszerűen a budapesti és bukaresti kom­munista kormány kérni fogja, hogy a szovjet csapatok tovább­ra is maradjanak Magyarorszá­gon, mert a “közös védelmi érde­kek” ezt kívánják. Azt jósoljuk, hogy közvetlenül az osztrák békeszerződés aláírá­sa előtt a budapesti és bukaresti kormány közzéteszi azt a kérel­mét, hogy a szovjet csapatok to­vábbra is maradjanak ebben a két országban és Moszkva hiva­talosan közli azt a nagylelkű el­határozását, miszerint a szovjet hadsereg marad . . . marad. Erre az amerikai kormány — talán az angol is — tiltakozik. Moszkva elutasítja ezt a tiltako­zást azzal, hogy elvégre angol és amérikai seregtestek is állo­másoztak a nyugateurópai or­szágokban . . . Erre nincs már mit újra felel­ni és Washingtonban, London­ban úgy találják majd, hogy el­végre megtettek mindent. Mindent. Csak éppen a sze­gény magyar nép marad tovább­ra is rab. Alkudozás a vörös kínaiakkal Meghökkenve vettük tudomá­sul, hogy az Egyesült Államok külügyminisztere hajlandó egy asztalhoz ülni Chou En-Lai-al, Vörös Kína tömeggyiikos mi­niszterelnökével, ezzel a gáncs nélküli banditával, aki hajme­resztő rémtettei után lett méltó a kormányelnöki tisztségre. Dulles külügyminiszter alku­dozni óhajt Vörös Kina főhóhér­jával, egy olyan emberrel, aki­ben még a zsiványbecsület szik­rája sincs meg. A tiszteletremél­tó amerikai férfiúnak bizonyára gyakran lesz hányingere és mé­gis vállalta ezt a feladatot. Vállalta, mert az amerikai kül­politika váratlanul irányt vál­toztatott. Ezelőtt egy héttel még senki sem merte volna azt jósol­ni, hogy Dulles hajlandó lesz egy tálból enni a keserű cseresz­nyét ezzel a kínai banditával s most egyszerre lehetséges. Az amerikai külpolitikának ez a lépése feltétlenül káros és nem vezet egyébre, minthogy tovább növessze az ázsiai kom­munisták amúgy is nagyra nőtt szarvait. Hogyan bízzanak az ázsiai népek Amerikában, ha mindig csak vereséget szenved­nek? Korea, Indokína ezt bizo­nyítja. Persze, jó, ha az Egyesült Államok mindent megpróbál. Ez jllen nem lehet senkinek kifogá­sa. De banditával egy asztalhoz ülni? Hiszen ennek a világnak éppen az a baja, hogy tisztessé­ges emberek gyakran leültek a banditákkal, s ezzel megukkal egy rangra emelték. Majdnem biztosak vagyunk, hpgy erre a tárgyalására nem lesz soha büszke Dulles külügy­miniszter. Újra miénk a F eleky-könyvtár A hires magyar könyvtár ü­­gyét itt már gyakran szóvátet­­tük. Most uj, kedvező fejlemény van, amennyiben a washingtoni kongresszusi könyvtár a szá­munkra rendkívül értékes gyűj­teményt kiadta az erre a célra alakult magyar egyesületnek. A washingotni könyvtár veze­tősége, meggyőződve, hogy a magyarok több mint tízezer dol­lárt adtak össze a Feleky-gyüj­­temény őrzésére és fenntartásá­ra, még külön is nagylelkű volt. ígéretet tett, hogy a magyarok rendelkezésére bocsátja minda­zokat a magyar, vagy magyar­­vonatkozású könyveket, ame­lyikből a washingtoni kongresz­­szusi könyvtárnak két, vagy több példánya van. Ez legalább további ezer könyvet tesz ki, te­hát minden okunk megvan az örömre. » Értesülésünk szerint a Fele­ky-könyvtár fenntartására ala­kult egyesület további felhívá­sokat akar kibocsátani, hogy azok, akiknek eddig nem volt módjukban, csatlakozhassanak az adakozókhoz. A Loyalty Parade magyar része Most szombaton délben lesz New Yorkban az évenként meg­ismétlődő Loyalty Parade, a­­mely díszes kifejezője Amerika iránti hűségűnknek. Ezen a pa­rádén minden évben fel szoktak vonulni a magyarok is, de az idei magyar felvonulás dísze­sebb lesz minden előzőnél. A nemzetiségi csoportok közt legelsők lesznek a magyarok. Egy szivalakba felsorakozó, gyászruhás csoport nyitja meg a menetet, gyászfátyolos magyar zászlókkal fejezve ki a magyar KÖZPONTI IRODÁNK ÉS KÖNYVESBOLTUNK Lapjaink központi irodája és könyvesboltunk múlt év decemberében megfelelő és végleges helyet talált a Somerset St. 240 szám alatt, New Brunswickon, a magyar negyed közepében. A teljes berendezkedéshez sok idő kell, de irodánk és üzletünk külső és belső csinosítása máris szépen halad. Ezt a képet a napokban készítettük, a “tavaszi kirakat­­rendezés” után. Az uj helyiség is nyáron “Air Conditioned” hütött le­vegőjű lesz, hogy a hatalmas kiadóhivatal és adminisztrációs munka, amit négy hetilapunk ügyeinek intézése igényel, lehetőleg minél pon­tosabban és zavartalanabbá menjen. KIK KAPTAK AMNESZTIÁT? A magyar kommunista kor­mány “az ország felszabadulásá­nak 10 éves évfordulójára” szé­les amnesztiát hirdetett. A kö­zölt szöveg szerint “a kegyelem kiterjed az állam elleni bűncse­lekményekre is, tekintet nélkül a büntetés mértékére, amennyi­ben az elitéit nem viselt a fel­­szabadulás előtti reakciós rend­szerben vezető tisztséget, továb­bá ha a cselekményét nem ellen­séges szándékkal vagy nyilván­valóan ellenséges hírverés meg­tévesztő hatására követte el.” Vagyis: a rendszer a jelek sze­rint nem akarja kiengedni Mindszenty bíborost, Grősz püs­pököt és társaikat, valamint — és ez érdekes — azok nem ré­szesülhetnek kegyelemben, akik “az ellenséges hírverés” hatása alatt cselekedtek, vagyis a sza­bad világ rádióit hallgatták, vagy röpcédulákat olvastak. Nem esnek amnesztia alá a Sztó­­jay és Szálasi kormányzatok mi­niszterei, politikai államtitká­rai, főispánjai, tábornokai és a Gestapo tagjai. A rendszer alig­ha mutathatta volna ki jobban félelmét a szabad világ rádióitól és röpcéduláitól, mint éppen a “kegyelmi” rendeletben. fájdalmat. Azt, hogy Magyar­­ország tiz éve van szovjet meg­szállás alatt. Utána két úgynevezett “float” következik. Egy börtönt ábrázol ez a kocsi, ámint a szovjet kato­nák terelik be a magyar népet a rácsok mögé. Felirata: “Ez ma Magyarország.” A másik disz-' kocsi egyik végében Magyaror­szág megszemélyesítője, Hungá­ria alszik, mellette fegyveres orosz katnával. A másik végében Columbia, Amerika megszemé­lyesítője áll, messze kimagaso­­dóan. S közbül magyar gyerme­kek kérve nyújtják kezüket Co­lumbia felé, hogy ébressze fel Hungáriát — a magyar szabad­ságot, — mert hiszen nem halt meg, csak alszik . . . Jó volna, ha a jerseyiek is tö­megesen vennének részt ezen a nagy parádén, hogy a magyar csoport minél impozánsába le­hessen. Ezért közöljük a pontos időt és a gyülekező helyet. Szom­baton délután 1 órakor gyüle­keznek a magyarok New York­ban, a 92. utcában, a Fifth Ave­nue és a Park Avenue közt. A szabad földön élők is része­sültek “kegyelemben,” mivel a kormány Ígéretet tett, hogy a szabálytalan határátlépés és ez­zel összefüggd egyéb cselekmé­nyek miatt amennyiben az eltá­vozott visszatér, nem vonják fe­lelősségre. Itt is van egy nagy buktató: A mai magyar bünte­tőjog ugyaniá nem a territoriá­lis elvet követi (vagyis hogy csak az bűncselekmény, amit az ország határain belül követtek el)', hanem az univerzális elvet (vagyis tekintet nélkül..az elkö­vető állampolgárságába és az el­követés helyére, amennyiben a kommunista törvények szerint valaki “Ijincslekményt” köve­tett el, ha az ország határain be­lülre kerül, felelősségre lehet vónni.) így tehát a rendszer nem fogja megbüntetni tiltott határátlépés miatt az esetleg visszatértet, de külföldön elkö­vetett, a rendszer elleni cselek­mény miatt (ami lehet egy kom­munistaellenes nyilatkozat is) felelősségre tudja vonni. (Itt jegyezzük meg, hogy Amerikában két magyar-nyelvű lap, a Magyar Szó c. kommunis­ta újság és az azzal egy nyomdá­ban, egy “kaptafára” készülő Newarki Hírlap közölte és hir­dette be az amnesztia-rendeletet, igy próbálva hazacsábitgatni egyeseket a mai óhazai “kommu­nista mennyországba” ... A fél­revezető, megtéveszteni akaró, de átlátszó szándékú közlemény­nek persze senki sem dőlt be, mint ahogy nem akad tisztessé­ges, épeszű ember arra sem, hogy az ugyanezekben a lapok­ban közölt “Kerestetésekre” a Magyarok Világszövetsége ne­vét jogtalanul használó buda­pesti kommunista kormány-iro­dához adatokat jelentsen be má­sokról. Olvasóink figyelmét kü­lönösen az ilyen suttyómba pró­bálkozó aljasságokra hívjuk fel, hogy nagyon óvakodjanak ezek­től! — Szerk.) Pontosan kapja-e a lapot? Kérjük olvasóinkat, hogy ak valamilyen okból nem kapja pontosan lapnukat, jelentse tele­fonon vagy postakártyán és mi azonnal intézkedünk a postaha­­tőságnál. Rákóczi delegá­tusok értekezlete A Rákóczi Segélyző Egyesület júniusban tartandó nagyfontos­­ságu konvenciójának New Jer­­sey-i delegátusai értekezletet tartottak az elmúlt vasárnap, április 24-én délután New Brunswickon, a Somerset utcai refromátus egyház termében. Az értekezleten felolvasták a Verhovay Segély Egylettel való egyesülés előzetes egyezségét, illetve tervezetét s azt tárgyalási alapul elfogadva élénken megvi­tatták a leendő egyesülés előnye­it. A feladott kérdésekre Kör­­möndy József és Moldoványi Sándor igazgatók adtak felelete­ket és felvilágosítást a delegátu­soknak. Az értekezleten részt­­vett Farkas János N. J.-i kerü­leti szervező is. Értesülésünk szerint az érte­kezlet résztvevői szinte egyönte­tűen a két egylet egyesülése mel­lett foglaltak állást s a konvenci­ón aszerint fognak szavazni. Az értekezleten Nagy Béla el­nökölt, Vértes'Vincze töltötte be az alelnöki tisztet, Búzás Károly (Perth Amboy) pedig az érte­kezlet jegyzője volt. Ft. Béky Zoltánt az állami menekült ügyi tanács tagjául nevezte ki Meyner kormányzó Főtiszteletü Béky Zoltánt a Független Református Egyház főesperesét nagy kitüntetés ér­te, amikor New Jersey állam kormányzója a kiváló egyházi FT. BÉKY ZOLTÁN férfiút az Állami Menekült Ügyi Tanács tagjául nevezte ki. Ft. Béky Zoltán kiváló tevékenysége és munkálkodása nemcsak egy-Amerikai magyarok törté­nelmi esemény előtt Egyesül a Verhovay Segély Egylet és a Rákóczi Segélyző Egyesület . . . ? Reméljük és hisszük, hogy igen! És ezzel uj és nagyszerű fe­jezet kerül az amerikai magya­rok történetébe. íme, okos egyleti vezetők, a­­merikai magyarok, végre rá­eszméltek arra, hogy itt az ideje amerikai magyarok összezárkó­­zásának. Nem pedig azért, mintha erre egyéb okok késztetnék akár a Verhovay Egyletet, akár a Rá­kóczi Egyesületet, mert hiszen egyiknek is, másiknak is szakér­tő tisztviselői, begyakorolt iro­­daszmeélyzete és kiépített szer­vezete van úgy, hogy a tagok száma mindkettőben folyton e­­melkedik, de mert manapság or­szágos irányzat az ilyesmi: nagy üzleti vállalatok, kitűnő, neves bankok is egyesülnek a több ter­melés, illetve jobb közszolgálat érdekében. Az sem oka ennek az egyesü­lésnek, hogy alapitói ez intéz­ményeknek, sőt régebbi vezetői és tagjai közül sokan immár el­távoztak az élők sorából és tag­jai között vannak már más nem­zetiségűek, vagy más nemzeti­ségekkel elkeveredett magyar leszármazottak, mert a tagság zöme mindkét intézménynél még mindig magyar és még mindig van elég életerős magyar, aki hi­vatott vezető tisztségre és na­ponta iratkoznak be sokan a me­nekült magyarok közül is a ta­gok sorába. Történelmi szükség azonban a hasonló egyesülés, hogy intézményeink, miket ma­gyarok alapítottak és magyarok fejlesztettek naggyá, még na­gyobbak légyenek. Magyar jel­legüket pedig megőrzi — törté­netük. Ennek az egyesülésnek — a­­kár tudatos, akár tudatalatti — célja az is, hogy az öreg-ameri­­kás magyarok nagy örökséget hagyjanak ivadékaikra, leszár­­mazottaikra. Ugyanazt cselek­szik, amit gondos ősök, apák cselekedtek, amikor gazdaságu­kat, melyet megteremtettek s ér­tékké, vagyonná építettek fel, u­­tódaikra, rokonaikra hagyták azzal a gondolattal, hogy azok­nak létét a jövőben is biztosít­sák, az örökséget még nagyobbá fejlesszék, még akkor is, ha a haszon mások javára is válik, másokat is segít... de a vezetés, az irányitó gondolat az öröklött vagyonnal járul, mert az ősök, az apák szelleme is munkálkodik becsületes és hozzáértő munka révén, Tudnivaló, sőt naponta ta­pasztalható az, hogy egyszerű magyar munkáscsaládokból egy­re többen emelkednek ki — ta­nulságuk, hivatottságuk révén — Amerikában is a közéleti, üvzleti, pénzügyi, politikai, tu­dományos munka mezején — megbecsült leszármazottak, utó­dok. Csak természetes, hogy lesz továbbépítő elég ebben az egye­sített magyar intézményben is. Méltó, hogy éppen ilyen nagy örökséggel gondoljunk rájuk és egyesítsük intézményeinket, — miket magyar gondolat, magyar kötelességérzet teremtett meg és fejlesztett naggyá, — mert hi­szen a magunk lelkének, törek­véseinknek, álmainknak folyta­tóit is hisszük, látjuk bennük. Széles, nagy Amerikában e­­zért mindenütt magyar örömnek kell lennie annak, hogy ime: két nagy intézménynünk, a Verho­­vay Egylet és Rákóczi Egyesület egyesül és ez a két intézmény ez­zel amerikai magyar és nagy történelmi feladatot valósit meg! Hálásan köszöntj ük azokat, akik e nagy eseményünknek magvát elvetették, azt valóság­gá növelték — áldozatos és mun­kás múlt után — a magyar okos­ság és előrelátás bizonyságakép­pen. A szerződések, megállpodások ime készen vannak, az egyesülés senkinek sem lesz kárára, de an­nál inkább hasznára válik min­den érdekeltnek. Most már csak a Verhovay delegátusoknak és a Rákóczi nagygyűlésnek kell rá­ütni a jóváhagyás pecsétjét, hogy régi magyar törekvések valósággá, történelmi esemény­­nyé váljanak! SZÉCSKAY GYÖRGY házi, hanem társadalmi és köz­életi téren is ismeretes. Nevét a legmagasabb körökben is is­merik s egyházi, társadalmi és közéleti tevékenységét nagyra becsülik és értékelik. Személyé­ben valóban méltó egyénre esett a kormányzó választása. Amint kinevező levelében írja: “Your acceptance of this appointment will be greatly appreciated by me, and the State of New Jersey will be indebted to you ...” — “A kinevezés elfogadását na­gyon fogom méltányolni és New Jersey Állam lekötelezve 1 lesz önnek ... stb.” Tagjai a Tanácsnak Dr. Fred­rick M- Raubinger állami neve­lésügyi commissioner, Dr. Da­niel 'Bergsma, egészségügyi mi­niszter, Willard H. Allen Con­servation Commission; Carl R. Holderman munkaügyi commis­sioner; Colonel Joseph D. Rut­ter State Police superintendent, John J. .Yencik, direcor of Em­ployment Security; John R. Mil­ligan Perth Amboyból Monsi­gnor James S. Foley, Sommer­­ville Rabbi Isaac J. Wasserman, Newarkból, Henry Reed Bow­den, Westfieldből: Colonel Jack D. Dunn, Jersey Cityből Dr. Joseph S. De Rosa. Ft. Béky Zoltán emez üjabb kitüntetésé­hez mi is gratulálunk. 6 dollár lesz az ára a polio szérumnak A Parke, Davis & Co., detroiti vegyészeti gyár jelentése szerint á Salk-szérum három adaga cse­kély $6-ba fog kerülni, ha annak gyártását kerekedelmileg kezdik meg. Ehhez jön aztán az orvosi dij, az1 oltásért. Örömmel adjuk tovább e ked­vező hirt, mert a borzalmas be­tegségnek megakadályozásáért minden szülő szívesen költ el ennyit, ha tudja, hogy gyermeke nem eshet az oltás után áldoza­tául a poliónak. Rá jár a rúd a felfor­gató idegenekre is A washingtoni bevándorlási hatóságok szerint 228 felforgató idegen bujkál és agitál Ameri­kában. Ezeket ezideig nem si­került deportálni. 134 orosz, 27 lengyel, 15 litván, 7 osztrák, 7 magyar, 6 román, 6 jugoszláv, 6 görög és 5 kanadai van közöttük. A nemkívánatos elemek javaré­sze állandó megfigyelés alatt áll. “KULÁK”-ÜLDÖZÉS Nehéz helyzetben van a ma­gyar kisgazda. Börtön és jószá­gainak, terményeinek elkobzása kiséri munkáját. A budapesti Kossuth-rádió büszkén adta le az alábbi hirt: “ . . . A békés­megyei Révész Sándor kulákra rossz idők jártak. Tartozása volt az állammal szemben, ezért le­foglalták három lovát, két tehe­nét, üszőjét, két bikáját, két anyakocáját hüsz malaccal, négy ötvenkilós süldőjét és 22 birkáját, valamint nagyszámú baromfiját, tehát minden álla­tát” ... A Kossuth-rádió ripor­tere egyet azonban elfelejtett: ha a kisgazdára rossz idők jár­nak, a népre is. Ha a kisgazdá­nak nincs állata és terménye, a nép is éhezik!

Next

/
Thumbnails
Contents