Hiradó, 1955. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1955-01-27 / 4. szám

Hideg, vagy forró háború? Ez a nagy kérdés, de nem va­lószínű, hogy izgalomra különös ok volna. Legalább is egyelőre nem. Ä kianiak nem elég erősek a harmadik világháború kirob­bantására, Moszkva pedig alig­ha tartja megfelelőnek a helyet és az időpontot. így valószínű, hogy Formóza körül lassan el­hallgat a csatazaj. Legalább is nem lépi túl az apró csatározás méretét. A washingtoni kongresszus ezúttal határozott volt és dönté­sével csakugyan az amerikai nép véleményét tükrözte. Az ameri­kai nép már unja, hogy a kom­munisták mindig előbbre me­részkednek egy lépéssel — és mindig sikerül nekik. Területe­ket foglalnak el és népeket haj­tanak rabigába. Az ázsiai népek már-már azt hiszik, hogy senki sem védi meg őket. Nem vitás, hogy az Egyesült Államok sok barátot vesztett Távolkeleten, mégpedig az el­múlt évek habozó politikája mi­att. Sem a koreai, sem az indokí­nai háború nem volt alkalmas az amerikai tekintély fokozásá­ra. Sőt! Az amerikai kormánynak az a döntése, hogy megvédi Formó­­zát, még a harmadik világhábo­rú kockázatával is, egész bizto­san újra Washington felé for­dítja az ázsiai népek tekintetét. Ezeknek az egyszerű népeknek az jelenti a barátot, aki erős és az erejét meg is mutatja. Noshát ebből az erőből Ízelítőt kaptak most Ázsiában. Lesz-e nagy háború? Nehéz volna megjósolni, de — ismétel­jük — kevés a valószínűsége. Kétségtelenül a kommunistákon múlik, hogy arra a bizonyos sorsdöntő lépésre rászánják-e magukat, vagy sem. Ha csak egy lépéssel is tovább mennek a megengedettnél, akkor az ameri­kai 7. flotta ágyúi eldördülnek, jelezve a harmadik világháború véres nyitányát. Biztató ebben az ügyben szá­munkra még az, hogy Anglia nagyjából osztja az Egyesült ál­lamok politikáját, legalább is erre mutatnak a különféle jelek. Eden külügyminiszter nyilatko­zott s ebben a nyilatkozatban egy szó sem volt, amit hízelgő­nek tarthatnának a pekingi kommunisták. tás, de nem okszerűtlen. Bizo­nyosnak látszik, hogy az egység­ben felzárkózó nyugati világgal szemben Moszkvának előbb­­utóbb engednie kell. Egy lépéssel vissza kell táncolnia. Márpedig ha ez megtörténik, akkor első­sorban a nem szláv és nem or­thodox Magyarországot engedi ki legelsőnek a karmaiból. Ismételjük, ez még ma merész állításnak látszik és kétségtele­nül korai is efélét hangoztatni. De azért ezzel az eshetőséggel is számolhatunk. Tegyük hozzá, hogy sok múlik az amerikai magyarság maga­tartásán. Mi nem irányíthatjuk a nagy politikát, erre semmiféle módunk sincs. De ismételten vi­lággá kiálthatjuk az óhazában szenvedő magyar nép fájdalmát. Ennek a kiáltásnak imponáló­nak kell lennie. Olyannak, hogy áthallszék az óceánokon, ország­határokon. Készülődés New Yorkban Most egy ilyen nagyarányú megnyialtkozásra készül az A- merikai Magyar Szövetség kele­ti kerülete. Készülőben van egy olyan terv, amely ha megvaló­sulhat, tökéletesen beleillik az előbb mondottakba. Az idei március 15-i ünnepélyt különös gognddal készíti elő az Amerikai Magyar Szövetség ke­leti kerülete. Fontos volna, ha ez az ünnepély messze túlnőne New York határain, mrt csak akkor lht politikai súlya. Ha csak­ugyan felvonulnak Amerika ke­leti részének magyar tömegei. Szép és megható, hogy minden városkában, településen, ahol magyarok laknak, megrendezik a március 15-i emlékünnepélyt. A baj csak az, hogy erről nem szerez tudomást az amerikai nép. Hogy az előbbi kifejezéssel éljünk: nem hallszik a kiáltás elég messzire. Márpedig, ha va­laha, akkor most eljött az ideje, hogy a kiáltásunkat meghallják. HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL RÓMAIKORI LELETEK GYŐRBEN A győri városmajorban vég­zett ásatások során rómaikori temetőt tárt fel Barkóczi László régész, a Nemzeti Muzeum ku­tatója. Az eddig feltárt sírok mindegyike a Kr. u. negyedik századból való, s a talált bronz­pénzeken Constantinus császár arcképe látható. Az ásatásokat később a mai muzeum (régi Apáturház) udvarán folytatják, ahol a régi Arrabona központja állott. A mgekezdett munkák el­ső napján érdekes csatornaháló­zatra bukkantak, amely még az Apáturház építése (1630) előtti időből való. A hatalmas méretű földalatti csatorna téglából é­­pült, belső magassága másfél méter. (Lehetséges, hogy a “csa­torna” tulajdonképpen titkos alagút volt.) MIBE KERÜL EGY KIS­­ADAG PÖRKÖLT BUDAPESTEN? A Szabad Nép december 25-i cikke háborog a budapesti ven­déglők pörkölt és tokányadag­­jainak kicsisége és drágasága ellen. A színes riport adatai sze­rint 8 deka sertéspörkölt a zenés “Márványmenyasszony” ven­déglőben 14 forint 90 fillér, a “Kőműves” étteremben 9 deka csikóstokány 14 forint 60 fillér, a Megálló-étteremben sertéspör­költ (15 deka) 12 forint’ 10 fil­lér, utóbbi két helyen zene sincs. Mindehhez persze még kiszolgá­lási százalék is jön. LETAKARJÁK SZENT ISTVÁN KÉPÉT Egy korai jóslat Megvalljuk, tetszik nekünk a washingtoni politikában most megnyilvánuló erő. Szerény vé­leményünk az, hogy ez az erő, htaározottság nem feltétlenül vezet háborúra, hanem ellenke­zőleg; a kommunisták tízszer is meggondolják a következő lé­pést, mert tudják a következmé­nyét. Azonkívül az is meggyőződé­sünk, hogy háború nélkül, tisz­tán erőteljes politikával is ki lehet űzni a kommunistákat bi­zonyos területekről. Például, Magyarországról is. Merész álli-MAGYAR RÁDIÓ MŰSOR MINDEN VASÁRNAP D. U. 1-TŐL 2-IG a trentoni WTNJ rádió-állomáson (1300 ke.) Egy hajó elindult . . . Valamelyik nap egy vizi jár­mű siklott rá a tengerre s ezzel uj korszakot nyitott meg az em­beriség történetében. Ezt a na­pot sok évszázad múlva is szám­­batartják majd a lexikonok. A Nautilus, az első atomerővel hajtott tengeralattjáró mozgá­sát lélekzetfojtva figyelték a szakértők és a bámészkodók; tudták, hogy történelmi pillanat szemtanúi. Egy hajó, amelyik néhány maréknyi üzemanyaggal bejárja az egész világot . . . Egy teljes esztendeig mehet újratöltés nél­kül ! Micsoda perspektívák! Egyelőre ez a hajó kizárólag ka­tonai célt szolgál, de ha majd az emberiség éljut az igazi béke­korszakba, beláthatatlan lehető­ségek nyílnak meg a fejlődés számára. Szeretnénk az atom­korszak hajnalán hozsánnákat zengeni, de még túlságosan uj a számunkra. Elszorul a szivünk. Majd a gyermekeinknek olyan lesz, mint nekünk a kőszén, vagy a földből felbugyogó nyersolaj. De mi még sokat rettegünk. A Népgyülés cimü folyóirat­ból idézzük: “A. székesfehérvári tanácsháza egyik nagytermében láttuk: lefedve áll Kontuly Béla I. Istvánt, az államalapítót áb­rázoló freskója. Régebben fed­ték le ezzel a mondással: aktiva­­ülést nem lehet mindenféle szen­tet ábrázoló ‘dekoráció’ előtt tartani.” kor nagybölcsen elhatároztuk, hogy veszünk neki is kerékpárt. Összejártuk a körynékbeli váro­sokat, a falvak szövetkezeti bolt­jait, lassanként elutaztuk a fele pénzünket, kerékpár sehol. Erre ketten karikáztunk az én gépe­men, de csak addig, amig a gu­mik meg nem utnák a dolgot és fel nem mondták a szolgálatot. Most itt állunk, mert nemhogy uj kerékpárt, hanem uj gumikat se mkaptunk megfelelőt . . . La­ki Teréz, Lovászpatona, Öreg­hegy.” A “FENYŐFA-ÜNNEP” BUKÁSA Mivel a rendszer, ha nehezére is esik, de jó arcot kénytelen mu­tatni, nem erőltették az idén a csúfosan megbukott “fenyőfa” ünnepetés mindenki, következ­mények nélküli kívánhatott egy­másnak “kellemes karácsonyi ünnepeket.” Ennek eredménye­­képen a karácsony hetében Ma­gyarországon 7,700,000 levelet és 700,000 csomagot kézbesített a post?.' Csodálatos, hogy a ma­gyar nép mily rugalmasan jelzi szabadság-vágyát. Amelyik te­rületen, még ha pillanatnyilag is, úgy érzi, hogy személyes sza­badságának veszélyeztetése nél­kül mozoghat, vagy cselekedhet, elsöprő erővel cselekszik. így volt ez a Áaf?-*rmyi és újévi kí­vánságok idején is . . . NINCS TÉLTKABÁT, NINCS KABÁTSZÖVET NINCS KERÉKPÁR A Nők Lapjában olvastuk az alábbi panaszt: “Munkahelyem­re, a lovászpatonai Állami Gaz­daságba kedékpáron járok, mert a lakásomtól vagy 5 kilo­méterre van. Az iskolai szünidő­ben velem jön a húgom is. Ak­“Miért nincs az üzletekben e­­legendő férfi télikabátszövet?” — kérdi az Esti Budapest no­vember 30-i nagy cikke, miután megállapítja, hogy “november közepén hidegre fordult az idő s különösen megnőtt a kereslet a télikabátok iránt. A férfitéli­­kabátokhoz, kabátszövetekhez a­­zonban nehéz hozzájutni. A rak­tárak, készletek kifogytak, a gyárakból érkező árut azonnal szétkapkodják.” A lap megpróbálja a jelensé­get az emelkedő életszínvonal e­­gyik legszembetűnőbb jelének feltüntetni, de a hosszú tudósí­tásból később kiderül, hogy a rossz tervezés, munkaszervezés, szakmunkáshiány okozta a bajo­kat. Bűnbakok: a Magyar Posz­tógyár és a Május 1 Ruhagyár igazgatói, a Ruházati Kereske­delmi Központ és a-Gyapjuipari Igazgatóság. Iváncho püspök betegszabad­ságra ment Ivancho Dániel görög kato­likus püspök, — aki hosszabb ideje a szivével betegeskedik, — a Vatikán engedélyével meghatá rozatlan időre betegszabadság­ra ment. Távolléte alatt a püs­pökség administrativ ügyeit Dr. Elko Miklós adminisztrátor lát­ja el. Ivancho püspök az elmúlt év során 4 ízben kapott szívroha­mot, legutóbb Uniontownban, a nevezetes zarándoknapok alatt s azóta kórházi kezelés alatt áll. Hetek óta tartja magát az a szájról-szájra járó hir, hogy a püspök ur lemondott. Az a new yorki hetilap, amelyik annak­­idej én Mindszenty hercegprí­mást “te Mindus, te piszok” ki­tételekkel illette, sietett széles kanyaritással most is tendenci­ózus, rosszindulatú módon pre­zentálni ezt a hirt, holott Ivan­cho püspöknek még a betegsza­badsága híréről sem érkezett el­eddig sehonnan hivatalos mege­rősítés. Dániel püspök nevét még a múlt vasárnap is a szentmisék­ben, a consecració és az evangéli­um-olvasás után említették az összes amerikai görögkatolikus templomokban, tehát Ivancho Dániel még ma is ezeknek az egyházaknak a püspöke, aki — értesülésünk szerint a főbb püs­pöki funkciókat, mint szentelé­sek, stb. továbbra is el fogja látni. Nálunk jóval nagyobb emberek... Irta: AZ ÖREG MESEMONDÓ Az embereket nem szabad tes­ti nagyságuk szerint mérnünk. A koponyában rejlő valami, az észnek mondott jószág csinál kis emberekből nagyokat. Útbaiga­zításért, jótanácsért azokhoz kell fordulnunk. Most például a nagy Packard automobilgyár véleményét kell kérdeznünk ek­ként: — Mi indította a háromszáz millió dollárnál vagyonosabb Packard és Studebaker automo­bil-gyárakat arra, hogy egyesül­jenek? így szól a felelet: — Főleg az önköltségeknek szükséges lecsökkentése. Az ed­digi gépezet helyett jóformán fél erővel kell dolgoznunk és ez kiadásainkat lényegesen kiseb­bíti. Eddig például két elnököt, tiz alenököt, könyvelőt, eladó ügynököt fizettünk, mig most a munkát a fele is megteszi. Kia­dásaink is lényegesen kisebbek lettek. Mások is megtették ezt és mi sem maradhattunk hátra. Ennél közvetlenebbül, egysze­rűbben senkisem magyarázhatta meg nekünk azt, hogy miért szükséges a Rákóczi és a Verho­­vay egyesítése. Érdemes honfi­társunk, Bodroghy András a maga egyszerű módján levelé­ben igy panaszolja: — Unokám, a kis Palika, most érte el második életévét és vala­mi csodálatos módon egyszerre két kerületi szervező, a Verho­­vay és a Rákóczi szervezői állí­tottak be este hozzám, hogy be­vegyék az apróságot a tagok so­rába. Mindkét szervező ur jó A KIBŐVIETETT “SOCIAL SECURITY” BIZTOSÍTÁSRÓL KEDDEN ESTE van nálunk a lapzárta. A szerdán beérkezett híreket és közleményeket már csak a következő heti számban hozhatjuk. A társadalombiztosítási Tör­vény legújabb módosítása lénye­gesen kibővítette az aggkoruak és túlélők biztosításának kere­teit és további mintegy 10 mil­lió embert vont be kedvezmé­nyeibe. Ezek a módosítások az ameri­kai Társadalombiztositót a vi­lág legnagyobb biztositó válla­latává fejlesztették, anyagi se­gítséget nyújtva majdnem min­den munkásnak és családjának. A módosítások szélesebb népré­tegekre terjesztik ki a kormány gondoskodását és magasabb ösz­­szegii kedvezményeket állapíta­nak meg részükre. Egyik főbb újítás az, hogy 1955. január 1-től kezdve újabb hatmillió munkást ölel fel a kö­telező biztosítás és 3 és % millió munkás csoportos megállapo­dással önkéntesen csatlakozhat a társadalombiztosításhoz. A kötelező biztosításban első­sorban 31/2 millió kizgazda ré­szesül és körülbelül 100,000 dip­lomás férfi és nő, akik vala­mennyien mint “önálló foglalko­zásúak” kerülnek biztosítás alá. Kétmillió m e z ő g azdasági munkással több fog aggkori nyugdija kapni, mert az eddigi szabályt, hogy csak állandóan alkalmazottakat vesznek fel, el­ejtették. A háztartási alkalma­zottakkal szemben is megszün­tették azt a megszorítást, hogy negyedévenként legalább 24 na­pot kellett ilyen munkával eltöl­­teniök. Az otthonukban iparvál­lalatok részére dolkozók ezentúl valamennyien biztosítva lesz­nek, tekintet nélkül arra, hogy a vállalkozó, aki a munkáért fi­zet, állami engedéllyel dolgoztat­­e, vagy sem. Január elsejétől kezdődőleg sokkal több szövetségi tisztvise­lő esik biztosítás alá, mint az­előtt. Amerikai polgárok, akik' idegen kikötőben bejegyzett, de amerikai polgárok tulajdonában lévő hajókon vagy repülőgépe­ken szolgálnak, szintén élvezni fogják a dongoskodást. 50,000- nél több halász is biztosítva lesz, tekintet nélkül arra, hogy meny­nyit produkálnak. Három és fél millió férfi és nő csatlakozhat az alaphoz, akik állami, vagy községi alkalmazot­tak és már nyugdijképesek. A- merikai rész vénytársaságok külföldi alapításainál dolgozó 100,000 amerikai polgárt is fel­vesznek biztosításra, január el­sejétől kezdve. A felvétel az a­­merikai társaságok és a kor­mány közötti megállapodástól függ. Lelkészek, akár állásban van­nak, akár nem, ha nem fogadtak örökös szegénységet, önként csatlakozhatnak a Társadalom­­bitzositóhoz. Ezeket mind önálló kerestüeknek tekintik, még ab­ban az estben is, ha fizetést húz­nak. Az egyház tehát nem vállal kötelezettségeket, de j ogokat sem szerez. Az amerikai társadalombizto­sítás legújabb módosításai a réésztvevők számának a kibőví­tésén kívül, a nyugdíj és egyéb járulékok lényeges felemelését is elrendelik. Ez az emelés azok­ra is vonatkozik, akik máris él­veznek ilyen kedvezményeket. -954. szeptemberétől kezdve már magasabb átalány illeti meg ő­­ket saz október elején szétkül­dött zöld csekkekben az emelést már keresztülvitték. A legkisebb (Folyt, a 2-ik oldalon) emberem és mert geyiket se a­­kartam megbántani, némi habo­zás után azt mondtam, hogy a kölyköt már apja biztosította az egyik nagy amerikai társulat­nál. De önmagámban kérdeztem, hogy miért van szükség ott két emberem és mert egyiket se a- Miért kell két elnök és sok tiszt­viselő oda, ahol kevesebb is el­végzi a munkát? Ezt akarná a két intézmény e­­gyesitése, de a tervhez némi magyarázat is szükséges. Az kö­­rülbelü ekként szól: — Kétségtelenül a két csoport összhangzó szavazata kell a do­loghoz, de ez csak félig elegendő. Ttljes hatalmú tényezők döntése kell ahhoz. Pennsylvania és Con­necticut államok biztosítási ügyosztályának hozzájárulása szükséges. És azok igen alapos és szigorú emberek. Évente két­szer is végigvizsgálják a biztosí­tó intézmények számadatait, ügyvezetését és azokkal nem le­het tréfálni. Ha azt mondják, hogy ez vagy az nem jó, akkor azzal szemben nincs fellebbezés, így azután, ha a két biztositó hi­vatalos ügyosztálynak nemcsak nincs kifogása a két magyar in­tézmény egyesülése ellen, hanem azt jónak és szükségesnek tart­ják, akkor várható, hogy ahhoz a tagság is hozzájárul. Mint mindig, úgy természete­sen most is akadnak emberek, a­­kikről azt mondjuk, hogy min­den lében kanalak. Ezek még azt is mondják, hogy a nagy Petőfi Sándor jobb verseket is Írhatott volna, ha keményebbre köti a derekán a becsület madzagát. Még csak megsem ütközöm raj­ta, ha ezek a két magyar bizto­sitó intézmény egyesítését ellen­zik. De hát oda se nekik! Az ilyen beszéd nem hallatszik a mennyeknek országába. Mi kifogás lehetne az egyesü­lés ellen? Akármennyire töröm a fejemet, amelyben pedig kevés gondolat van, nem tudom kita­lálni. Úgy vagyunk mi a gondo­lat kevéske számú ellenzőival, mint Kohn Ábris járt az erős hentesmester t á m o gatásával. Mikor a falu nagy korcsmájá­ban az átutazó kupec azzal fe­nyegette, hogy felpofozza, Ábris elrohant régi barátjához és se­gítségét kérte. A hentes becsuk­ta a boltot és morogta: — Majd én ellátom annak az embernek a baját. A korcsmába érve reáripako­­dott az ismeretlen emberre: — Maga azt Ígérte, hogy fel­pofozza az én barátomat? Sze­retném azt látni. A kupec markába köpött és a­­laposan nyakonvágta Ábrist a szóval: ;— Most már látja! Mérgesen kiabált?, a hentes: — Meg ne próbálja még egy­szer ezt jó ember. — Ne próbáljam meg? Ezzel már olyan csapást mért Ábris arcára, hogy leesett a fölre és onnan könyörgött hen­tes barátjához: — Jaj ... jaj ... ne támogass tovább, mert agyontámogatsz. Híveket, pártfogókat keres­nek itt-ott az egyesülés ellenzői. De a válasz az agyontámogatás­­hoz hasonló. A józan amerikai magyar többség belátta, hogy a két erő egybevetésére szüksé­günk van és azt semmi okosko­dás, szőrszálhasogatás nem gá­tolhatja meg. A két egylet kon­­venciós gyűlése mindnyájunk javára fog dönteni.

Next

/
Thumbnails
Contents