Hiradó, 1955. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1955-05-12 / 19. szám

Tiltakozzék az ameiikai magyarság! A bohózat készen van a világ színpadán. Még a függönynek sem kell felgördülnie, hiszen az összes előkészületek a nézők sze­me előtt mentek végbe. Minden­ki kacagógörcsöt kaphat, hiszen ilyen még csakugyan nem volt — nahát! — csak éppen ne­künk, magyaroknak hull a könnyünk, hogy a hazával, a­­melyben születtünk, ez is meges­hetett. Már megirtpk ezeken a hasá­bokon is, hogy az osztrák béke­­szerződés megkötésétől számí­tott 90 napon belől a szovjet se­regeknek el kellene hagyniok Magyarország területét. Ezt ke­reken előírják a második világ­háború után megkötött béke­­szerződések, amelyeket az Egye­sült Társult Hatalmak képvise­lői magukra nézve kötelezőnek ismertek el. Most pedig mi történik? A szovjet seregek bent maradnak a magyar földön. Olvasóink jól tudják, hogy előre tudtuk a me­netrendet. Nem kergettünk déli­bábokat, hanem megjósoltuk, hogy ez és ez fog történni. A Szovjet ürügyet keres és talál. Csak az keserít el, hogy ezt az ürügyet az amerikai és általá­ban a nyugati világ lapjai “tör­vényesnek” találják. Hogyan? Mi benne a törvé­nyes? A törvény az, hogy a szovjet seregeknek ki kell vo­­nulniok Magyarországról. Ezt a tételt elfogadták a győztes ha­talmak és társult országok meg­hatalmazott képviselői s aztán a szerződést valamennyi parla­ment — az Egyesült Államok­ban a kongresszus — ratifikál­ta, törvényerőre emelte. A törvény ez és csakis ez. A többi mellébeszélés, játék a sza­vakkal. Rettentő igazságtalan-­­ság, jogtalanság történik Ma­gyarországgal s annak sokat — túlontúl sokat — szenvedett né­pével. Ázsia, Afrika tegnap még gyarmati sorban élt, félvad né­peinek mind-mind van pártfo­gója, csak az ezeréves, nagykul­túrái u Magyarországnak nincs. Annyi tudóst, annyi művészt adtunk a világnak, amennyit a nálunknál sokkal nagyobb né­pek sem tudtak s mégis eltűri a szabad világ ezt az újabb, égbe­kiáltó jogtalanságot. Nem ker­gettünk délibábokat, de ezt a keserű pirulát nem tudjuk szó nélkül lenyelni. Újra csak az amerikai ma­gyarságnak kell tiltakoznia, mert nincs más pártfogója ott­hon szenvedő testvéreinknek. Tiltakozzék hát az amerikai magyarság minden elképzelhető módon. írjon levelet, aki csak tud, a szenátoroknak, a képvise­lőknek és a kormányhivatalok­ba, ahová csak lehet. Magyarország kisemmizett népének nincs más pártfogója, csak az amerikai magyarság. Tegye meg hát ez a magyarság, amit csak tehet. Még erején fe­lül is. • A Négy Nagy Az amerikai külpolitika ha­tározatlansága, tétova sága gyors egymásutánban jut kife­jezésre. Idáig az volt felfogás, hogy Eisenhower elnök nem ül le egy asztalhoz a Szovjet kép­viselőjével. Most a szelek meg­változtak. Miért? Ne kutassuk most. Meg merjük jósolni, hogy ebből a tárgyalásból csak a Szovjet kerülhet ki nyertesen, akármilyen óvatosak is a nyu­gati hatalmak. Tárgyalóasztal mellett a Szovjettől még soha, semmit sem lehetett kapni. Ha szerző­désileg kötelezettséget vállalt, azt sem tartotta be. Lásd, köte­lezettséget vállalt arra is, hogy az osztrák béke megkötése után 90 nap múlva kivonul Magyar­­országról, — hogy csak egy pél­dát említsünk. Amerika népét akarja meg­nyugtatni Eisenhower elnök? Alig hinnők, hogy Amerika né­pének szüksége volna erre a megnyugtatásra. Amerika népe jól tudja, hogy egyszer a kötél úgyis elszakad. Hogy egyszer le kell teriteni a kártyákat. Anglia, a jóbarát vette rá az amerikai vezetőket erre a lépés­re? De hiszen azt mindenki tud­ja, ho^y Angliának nincsenek örökös jóbarátai, hanem csak örökös érdekei. Ami pedig Ang­lia érdeke, nem mindig érdeke Amerikának. A sima beszédű, de tettekben oly erőtelen fran­ciák vették volna rá Dullest a régi elvek feladására? Az Egyesült Államok a sza­bad világ vezető nagyhatalma. Gazdasági és katonai ereje egy­aránt erre predesztinálják. Te­hát nem az Egyesült Államok­nak kellene aszerint ugrálnia, ahogyan mások fütyülnek. For­dítva sokkal természetesebb. Ázsia és Európa Ha az utóbbi idők történéseit elég alapos figyelemmel kisér­tük, valamit le kellett szűrnünk magunkban. Nevezetesen, azt, hogy a szabad világ és a kommu­nista világ egyformán irtózik attól, hogy erejét valahol Ázsiá­ban mérje össze. Ha már meg kell lennie, akkor mindkét erő­kolosszus Európát választja. Ennek lélektani és hadászati okai vannak. Az ázsiai népek jó­része még nem érte el a nagyko­rúságát, g o n d o lkodásmódja még nem jegecesedett ki eléggé s ha a körülmények úgy hozzák, máról-holnapfa meglepő átala­kuláson megy keresztül. Egyik fél sem tudja meghúzni a határ­vonalat, hogy eddig és eddig a vonalig a népek mellettem áll­nak. Egészen más a helyzet Európában. Az európai népek már sokszor és sokféleképpen szint vallottak. A hadigépezetet is sokkal egyszerűbb mozgásba hozni Európában, mint Távol­keleten. Tehát, ha a háborúnak be kell következnie, akkor Európa a hadszíntér. Szegény öreg földrész. Egy kicsit mindig meg kell halnia... TÁMOGASSUK A SZÖVETSÉGET Az Amerikai Magyar Szövet­ség független, kizárólag közada­kozásból fenntartott intézmény. Tegyük lehetővé fennmaradását azáltal, hogy testületeink, egy­házaink, egyleteink, társadalmi alakulataink pártoló tagokként csatlakoznak. Rendezzünk össze­jöveteleket, piknikeket a Szövet­ség javára! Az AMSz a miénk — ne nézzük tétlenül, hogy ál­landóan anyagi gondokkal kell megküzdenie, mig valamennyi­ünk érdekeiért, népünk jövőjé­ért fáradhatatlanul közbenjár. Mozduljon meg az egész világ szabadföldön élő magyarsága! Katonai pompával leplezik le Kováts óbester emléktábláját Pontosan 176 évvel azután, hogy Kováts Mihály ezre­des hősi halálával örökre beírta nevét az amerikai törté­nelembe, az Amerikai Magyar Szövetség washingtoni köz­pontja az alábbi szövegű táviratot kapta: Charleston, South Carolina “A Citadella Tisztiakadémia nevében hálásan köszö­nöm Finta Sándor szobrászművész remekbe készült bronz plakettjét, mely a huszárlovat megülő Kováth Mihály ezre­dest, az amerikai lovasság megszervezőjét ábrázolja. Az ünnepélyes leleplezésre legalkalmasabbnak a május 27-én, pénteken délután 4:30-kor tartandó díszes katonai felvonulást ajánlom, mikor is egy teljes tiszti zászlóalj áldozhat az amerikai magyarság első hősi halottja emlé­kének. Erre az ünnepségre máris megkezdtük az előkészü­leteket és bízom benne, hogy az Amerikai Magyar Szövet­ség minél népesebb küldöttséggel képviselteti magát: MARK W. CLARK tábornok a katonai akadémia parancsnoka” Kováts óbester elestének színhelye az Egyesült Álla­mok történelmi emlékekben leggazdagabb városa, Charles­ton, Washingtontól délre 400 mérföldnyire fekszik az Atlantic Coast Line vasútvonalán. A New Yorkból csü­törtök este 10:25 (Standard Time) induló “Havana Spe­cial” gyorsvonat pénteken délután 3 órakor, tehát időben fut be a Citadellához közeli állomásra. Repülőgépen ter­mészetesen pár óra alatt érhető el Charleston akár a Na­tional, avagy az Eastern légiforgalmi vállalatok gépein. Legyünk minél többen Kováts Mihály elestének színhelyén, május 27-én, pénteken! HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGRÓL Az orosz-osztrák béketárgya­lásokról érkezett jelentések sze­rint a szovjet újra azzal a köve­teléssel állt elő, hogy az Auszt­riába menekült magyarokat, tó­tokat, románokat, cseheket, len­gyeleket, németeket és más nemzetiségű hontalanokat adják ki; fogják össze őket s hurcol­ják vissza a vasfüggöny mögöt­ti országokba. Az oroszok azt akarják, hogy zeek a menekültek a hazájuk u­­ralmát bitorló kommunista kor­mányok részéről “megtorlás­ban” részesüljenek. Hogy milyen címen merészeli ezt a szovjet követelni-az oszt­rák békeszerződéssel kapcsolat­ban, azt nehéz jogi alapon meg­magyarázni, hiszen Ausztriá­nak éppúgy, mint minden más országnak joga van ahhoz, hogy politikai menekülteknek mene­déket adjon, ellenben a szovjet­nek nincs joga, hogy más or­szágból menekült emberek ki­szolgáltatását követelje. Minden vasfüggöny mögötti országból származó nemzetiség­nek, a világ bármely részében laknak is, egységesen kell tilta­kozni ez ellen! Amerika lehető­vé tette, hogy azok a koreaiak és indokínaiak, akik nem akartak kommunista uralom alatt élni hazáj ukban, eltávozzanak kom­munista uralom alá nem jutott területekre. Amerika emelje fel szavát most az ausztriai me­nekültek érdekében is! Állítólag közel negyvenezer menekültről van szó. Ezeket a szerencsétlen, Ipájukat vesz­tett hontalanokat már akkor, a­­mikor a szovjet egy év előtt állt elő ezzel a követeléssel, azonnal el kellett volna szállítani Auszt­riából olyan zónába, ahová nem érhet el a vörösek keze. De még most sem késő s ha mialatt a béketárgyalások az oroszok és osztrákok és a nyugati hatalmak közt folyank, ezt megteszik -— s egyedül Amerika teheti meg, — akkor nem kell tartani attól, hogy Raab osztrák kancellár, aki megígérte, hogy nem teljesí­ti a szovjet követelését, — eset­leg a körülmények kényszerítő hatása alatt, megváltoztatja ál­láspontját. MIELŐTT leragasztjuk a kül­földre szóló levelet, álljunk meg egy percre és gondolkozzunk: sikerült-e barátot szerezni An e-Nem kell bővebben magya­rázni, hogy mi vár ezekre a hon­talanokra, ha visszahurcolják ő­­ket a vasfüggöny mögötti orszá­gokba : bitófa, kényszermun­ka, Szibériába való elhurcolás, ami egyenlő a kényszermunká­ban kinhalállal való elpusztítás­sal. Minden magyar intézmény, egyház, egylet, egyesület küld­je el azonnal tiltakozását a kül­ügyminisztériumba a hontala­nok kiszolgáltatása ellen s kér­je úgy ott, mint a Nemzetek Szövetségétől, hogy azonnal cselekedjenek hontalanná lett ausztriai magyar testvéreink megmentése érdekében! Apponyi Albert emlék-est New Yorkban A New York-i magyarság most vasárnap, május 15-én es­te 8 órai kezdettel az Árpád te­remben (323 E. 82nd St.) em­lékünnepélyt rendez a nagy ma­gyar államférfi, Gróf Apponyi Albert tiszteletére, aki most 20 éve hunyta örök álomra szeme­it. A szép műsoros estély jőve-Megszavazták a Verhovayak a Rákóczival való egyesülést A Verhovay Segély Egylet 1951. évi konvenciójának dele­gátusai referendum-szavazás ut­ján csaknem teljesen egyhangú­lag szavazták meg a Rákóczi Se­­gélyző Egyesülettel való egyesü­lést, illetve az egyesülési szerző­dést. Most már csak a junius 6- án kezdődő Rákóczi konvenció kétharmad többségű határozata kell ahhoz, hogy ezen két orszá­gos nagy magyar egyletünk egy­­gyéolvadjon. Miután a kommunista sajtó élesen kijött a két nagy egylet egyesülése ellen, minden bizal­munk és reményünk meg lehet abban, hogy Magyar-Amerika nem fogja magát a vörösektől befolyásolni hagyni s a derék Rákócziak — akik között szá­mos Verhovay-tag is van — szintén az egyesülés mellett fognak dönteni. delmét az Amerikai Magyar Katolikus Liga “Apponyi Al­bert szeretet-akciój a” keretében egy Európában nyomorgó ma­gyar hadirokkant segélyezésére és mülábainak beszerzésére for­­ditj ák. HALÁLOS ÍTÉLETEK . . . (FEP) A budapesti Kossuth­­rádió április 12-i adása közölte, hogy F(ala József volt Sulyok­párti megyei titkárt, Tóth Kál­mán volt őrmestert, aki huzamo­sabb ideig volt amerikai fogság­ban, továbbá Gál Ignác, Gomán Balázs és Busza Mihály kisgaz­dákat halálra Ítélte' a Fővárosi Bíróság, mig Holz Rezső és Láng János kisgazdákat, Szirén János volt detektivcsoportveze­­tőt, Bores János lelkészt, dr. Bánhegyi Gyulánét (kisgazda leányát), valamint dr. Jankó- Brezsovay András földbirtokost kilenctől tizennégy évig terjedő börtönre Ítélték. A rádió hire szerint a megvádlottak (termé­szetesen) beismerték bűnössé­güket, hogy az állam’ellen szer­vezkedtek, fegyvereket gyűjtöt­tek, fasiszta pamfletteket oszto­gattak, fenyegető leveleket küld­tek sztahanovistáknak, felgyúj­tottak kolhoszokhoz tartozó ta­karmányokat, imperialista ural­mat (sic!) akartak visszaállíta­ni, a nép legjobbjainak zsaroló leveleket küldtek, amivel páni­kot és zavart akartak kelteni.” A rendszer példátlanul barbár Ítélete azt mutatja, hogy csak ezzel az eljárással tudják a ma­gyar népnek a kommunizmussal szemben szinte minden nap megmutatkozó ellenállását le­törni. Ártatlan emberek halálra ítélésével, börtönbe vetésével kí­vánják uralmukat megerősíteni és a nélkülözők néha már han­gos elégedetlenségét visszafoj­tani. — ELOROSZOSITÁSA A HADSEREG TELJES A szabad Németország legelő­kelőbb napilapjának, a Frank-' furter Allgemeine Zeitungnak budapesti tudósítója igy ismer­teti az április 4-i “felszabaditá­­si évforduló” alkalmával Sztálin budapesti szobra előtt rendezett nagy katonai díszszemlét, ame­lyen résztvett a magyar bolse­vista vezetőség és a külföldi kül­döttségek élén Vorosilov tábor­nagy, az orosz államelnök is (csupán a bukott Nagy Imre hi­ányzott az “előkelőségek” kö­zül) : “A díszszemle tisztelgését fo­gadó katonai parancsnokok Bata vezérezredes hadügymi­niszter és Tóth tábornok, vezér­kari főnök voltak. A Sztálin szo­bor előtt elmasirozó csapatok tökéletesen orosz vörös hadse­regbeli katonai egységek benyo­mását keltették. Nemcsak egész ruházatuk volt tökéletesen orosz szabású, hanem minden egység rendeltetésének megfelelően a legmodernebb szovjet fegyve­rekkel volt felszerelve. A szem­lét csak a szükebb keretek és a környezet különböztették meg a moszkvai “Vörös téren” rende­zett katonai parádéktól. A moszkvai díszszemlékhez hason­lóan a budapesti parádén is a legmodernebb rakéta-vadászgé­pek és MIG bombázó légikötelé­kek kisérték a levegőben a fel­vonuló csapatokat. Most keltet­ték először a magyar csapatok tökéletesen azt a benyomást, mintha a szovjetvörös hadsereg katonai egységei vonultak volna fel Budapesten.” UJ LAKÁSOK — “MEL­LÉKHELYISÉG” NÉLKÜL A budapesti első kerületi Csap-u. 6. számú házban a felső lakásokat újjá kellett építeni. Az újjáépítés sikerült, csak ép­pen mellékhelyiségeket felejtet­tek el a lakásokba építeni. A Nők Lapja (február 17) részletesen leírja, hogyan sétálnak a kis­gyermekes anyák az alsó emele­tekre “az edényekkel, amelynek a fülét az anyák gyakran szok­ták szorongatni, ha kicsi gyere-* kük van.’’ Az egyik asszony, Gáspár Istvánná, elmondja, hogy éppen egy éve kapták a Láng-gyártól, ahol a férje dol­gozik, újjáépítve a lakást. Az ajtón egy ujjnyi hézag van, csak úgy fütyül be a hideg. Az első kerületi KIK nem akarja meg­csináltatni a csatornát a lakás felett. Be is ázott a mennyezet, le is dőlt a vakolat. De a leglé­nyegesebb, hogy az egész har­­mádik emeleten hiányoznak a mellékhelyiségek, a lakók hol az első, hol a második emeletre jár­nak . . . A “Rheumatism and Arthritis Foundation” elnöke rikának? GENERAL GEOGE C. KENNY az amerikai,; hadsereg nyugalmazott tábornoka a reuma és arthritis betegségek leküzdésére alakult országos alapítvány elnöke, aki május 17-én, kedden este személyesen vesz részt Perth Amboyban az idei kampány megnyitásán, a Sadowski Parkway-n levő Tennis Auditorium­­ban. Az amboyi kampány elnöke Ernest M. Muska városi tanácsos, a rendező bizottság élén pedig George Otlowski és Steven Bandola állanak. AZ ANYA Irta: MÉCS LÁSZLÓ Méhe gyümölcsét szétlopta az élet: a fiait a pálya, lázas éjek s a lányait szerelmes vőlegények. Folyton távolba néznek a szemek, kérges keze tapintat remek: rögtön megérzi, ha a drót remeg. Most ül az özvegy-házban egyedül, a falakon bal-sejtés feketül s fülébe gondot, árnyat hegedül . . . Megérzi a gyermekszív sorscsapása: vak éjszakában végzettel csatázik s ima-nyilakkal fátumokat másít. örökké bajt és átkot szimatolgat, varázsszavakkal kérdez vándor holdat öt gyermekéről s ujjam latolgat . . . Ha újságok jeleznek háborút, pestist, földrengést, jégesőt, borút: az anyahomlok rögtön ráncba fut, A szive bíbor pókja, esteien négy égitájra nyújtja testtelen mérföldes lábát álom-nesztelen: agyában félrevert harangok kongnak, a gondolatok bomlottan bolyognak, mint Karneválja millió botodnak . . . Titkos drótot húz minden gyermekéig, átfúr hegyen, erdőn, folyókon végig s a drótjait angyal-testőrök védik . . . Csodák csodája mérföldesre nyúl két karja: és tenyere paizsul minden gyerekre puhán ráborul, anyamadár-szárny ‘nő ki minden ujjon,­­hogy gyermekének szive odabujjon . . . S akkor megnyugszik s Tedeumot ujjong.

Next

/
Thumbnails
Contents