Hiradó, 1955. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1955-01-06 / 1. szám

KIK SEGÍTETTÉK ELŐ A MAGYAR SAVINGS AND LOAN FEJLŐDÉSÉT ___ »__________ Ilona Massey (Hajmássy Ilona) New Brunswickon január 15-én Egy sokatmondó beszéd Mint már j elentettük, az Ame­rikai Magyar Katholikus Liga New Yorkban ünnepélyt rende­zett Mindszenty József Magyar­­ország bíboros hercegprímás letartóztatásának évfordulója alkalmából. Ezen az ünnepélyen az amerikai szónok Alvin Bent­ley, a washingtoni kongresszus tagja volt. Beszédét nagyjelen­tőségűnek tartjuk. Nemcsak a­­zért, mert egy csomó fontos kér­dést vetett fel, hanem azért is, mert beszéde során több Ízben is hangsúlyozta, hogy értesülé­seit a washingtoni külügymi­nisztériumból kapfa. Az egész beszéd alatt az volt az érzésünk, hogy Bentley szájával maga a kiilügyminisztéruim beszél. Ter­mészetesen van a beszédben ma­gánvélemény is, de ez is érdekes és elgondolkoztató. Nekünk, magyaroknak még annál is érdekesebb Bentley kép­viselő, mert diplomáciai beosz­tásban Budapesten két évet töl­tött — 1948 és 1950 közt — s igy a magyar problémákat jól isme­ri. Bentley képviselő elmondta, hogy Mindszenty hercegprímás letartóztassa idején Budapes­ten volt, sfa magyar nép csak a karácsonyi ünnepek után szer­zett tudomást a történtekről. A kommunista hatóságok ugyanis, attól tartotta, hogy a karácso­nyi áhitat idején a templomok­ban imádkozó magyar milliók méltó haragja nyílt lázadásban törhet ki s Moszkva magyaror­szági pribékjei ezt a lehetőséget még a megszálló vörös hadsereg árnyékában sem merték vállalni. Mindszenty József hercegprí­más tudatosan vállalta sorsát, — folytatta beszédét Bentley képviselő. — Tudta azt, hogy a kommunisták még akkor is vesz­tesek maradnak, ha a gyenge emberi testet megkinozva a ha­zug vádak beismerésére kény­szerítik és ha meg kell tagadnia azokat az elveket, amelyeket egész életében vallott. Tudta Mindszenty József, Magyaror­szág bíboros hercegprímása, hogy az ő martiromsága meg fogja rázni a szabad világ lelki­ismeretét, s ezzel a szabadság szent eszménye még a pillanat­nyilag közömbös népekben is új­ra fellobog. Egy divatos kifejezés magyarázata Ezután rátért Bentley képvi­selő az úgynevezett békés co­­existencia kérdésére. Mostaná­ban sok szó esik erről az újkele­tű kifejezésről. Egyesek úgy ma­gyarázták a békés coexistencia gyakorlati alkalmazását, hogy az Egyesült Államok — ebben az esetben —sorsukra bíznák a rab népeket. Akadtak olyan ma­gyarázatok, hogy az Egyesült Államok kormánya nagyon sze­retne a tárgyalóasztal mellé le­ülni a Szovjetunió uraival s a világot egyszerűen két befolyási övezetre osztanák, — s többek közt, a szovjet befolyási övezet­ben maradna Magyarország is, mégpedig kormányunk teljes beleegyezésével. “Meg kell mon­danom mindenkinek, akikhez el­jut a hangom — folytatta emelt hangon Bentley képviselő, — hogy az amerikai kormánynak a rab népek iránti politikája e­­gyetlen jottányit sem változott és nem is változik. Tiz nappal ezelőtt, erre vonatkozólag kér­dést tettem fel a külügyminisz­tériumnak s onnét szószerint a következő nyilatkozatot kap­tam: “Az amerikai kormány nem nyugszik bele a rab népek mostani sorsába. Ennélfogva az amerikai kormány nem vesz részt semmiféle olyan rendezés­ben, vagy szerződésben, amely megerősítené, vagy meghosszab­bítaná ezeknek a népeknek a szovjet zsarnokság általi leigá­zását. Ellenkezőleg az amerikai kormány minden békés eszközt igénybevesz, hogy a rab népek újra szabadok és függetlenek le­hessenek!” Amerika nem lesz a Szovejet cinkosa Bentley képviselő rámutatott arra, hogy Dulles külügyminisz­ter lényegében ugyanezt mondta chicagói beszédében. A külügy­miniszter hangsúlyozta, hogy e­­leve nem hajlandó leülni a szov­jet képviselőivel tárgyalni, ha ez a tárgyalás bármi módon cin­kosságot jelenthetne a szovjet u­­ralom alatti népek rabságának állandósítására. Bentley újra és újra hangsu- Ivozta. öt személy szerint nyug­tatták meg az amerikai külügy­minisztériumban, hogy az ame­rikai célkitűzések nem változ­nak. Ennek a célkitűzésnek leg­lényegesebb része az, hogy Eu­rópa népei, beleértve a rab né­peket is, szabadon választhassák meg kormányáikat. “Minden áron nem kell a béke . . Ezután Bentley a keresztre feszitett és nemzeti szalagokkal övezett Magyarország térképe felé fordulva emelt hangon igy folytatta: Igen, a világ népei békét akarnak. Békét akarunk mi is, mintahogy ez volt a vágya Mindszenty hercegprímásnak is. De hadd kiáltsam ismét, hogy bármi áron nem kell e£ a béke. S ha a háború a Szovj eunióval mégis elkövetkezne, akkor az amerikai nép s vele a szabad né­pek addig harcolnak, amig a nemzetközi kommunizmus min­den fellelhető erejét pozdorjává zúzzák. A teheráni, jaltai és potsdami szerződésekre utalva, a kitűnő szónok hangoztatta, hogy ezeket a szerződéseket az amerikai kor­mánynak újra felül kell vizsgál­nia és teljesen helyénvalónak ta­lálná, ha az amerikai nép hiva­talos vezetői nemlétezőknek nyilvánítanák. Szerződést kötni a Szovjettel nem lehet, mert Moszkva azokat úgysem tartja be. Nincs tehát értelme semmi­féle tárgyalásnak a két hatalom közt, mert szovjet részről hi­ányzik az erkölcsi garancia. Bentley képviselő ezután azt mondta, hogy a maga részéről pártolja azokat az amerikai po­litikusokat, akik a Szovjettel és ^.csatlós kormányaival a diplomá­ciai kapcsolatot meg akarják szüntetni. Ezzel a lépéssel, mondta Bentley, az Egyesült Államok erkölcsi arzenálja még inkább megnövekedne. Már pe­dig erre az erkölcsi arzenálra az elkövetkezendő k ü z delemben még nagyobb szükség van, mint az atomfegyverekre. Atomfegy­verei a Szovjetnek is vannak, de nincs mögötte erkölcsi erő, — (Folyt, a 4-ik oldalon) Varga Tamás, Mezővár, Be­­reg-megyéből, a csendes Tisza partjáról, 20 évnél fiatalabb korban indult más hazát keres­ni ... Az élet hullámverése át­sodorta őt is a nagy vizen . . . Közvetlen a'New York-i hajóki­kötő közelében, Kreischerville, Staten Islandon volt az első lak­helye az uj hazában. Gyorsan meglátta, hogy a kis falu nem nyújthat sok lehetőséget egy ambícióval telt fiatalembernek. Nemsokára New Brunswickra telepedett át, ahol első munkája a Johnson-gyárban volt. Mind­járt beállt az Első Magyar Re­formátus Egyház tagjai közé, a­­hol bő alkalom nyílt tevékeny­kedni. Tervezöképessége és tör­hetetlen akaratereje mindjárt vezető szerephez vezette, miáltal magára vonta e városban és kör­nyékén lakó magyarság figyel­mét. Egyike az Első Magyar Re­formátus női és férfi dalárda a­­lapitóinak, amelynek egyik ki­magasló erőssége volt. Fiatal korában szép sikerek­kel vett részt a műkedvelő-elő­adásokban. A “Gyimesi Vadvi­rág” cimü népszinmiivel — melynek főszereplője volt, — körútra menték és‘a környékbeli Magyar jezsuita­atya megdöbbentő adatai Father Tóth Ferenc jezsuita ayta, aki 1948-ban menekült el Magyarországról és jelenleg Brooklynban egyházi képezdei tanár, a National Catholic Wel­fare Conference jelentése sze­rint 65 oldalból álló hatalmas a­­datgyiijteményt juttatott el a washingtoni képviselőháznak, a rabországi kommunista erősza­kot kivizsgáló (Kersten) bizott­sághoz. A memorandum 50 magyar jezsuita atyának írásbeli vallo­másán alapszik, akik elmenekül­tek Magyarországról. Megdöb­bentő adatokat közöl a kommu­nista rendőrhatóságok förtel­mes kegyetlen vallatási módsze­reiről. Még tavaly júniusban is letartóztattak egy jezsuita atyát ismeretlen vádak alapján. VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelyek lev­­magának, hirdetőinknek és púnkban hirdetnek. Ez ön­­nekünk is javunkra lesz! tatkoztak, miáltal Varga Tamás neve széles körzetben előnyösen ismert lett. Mintaképe a szorgalmas, be­csületes magyaroknak, akit megbecsül és ismer New Bruns­wick és vidéke magyar és angol társadalma VARGA TAMÁS Mint minden bevándorló, ő is átment mindazon megpróbálta­tásokon, amelyekkel — kevés ki­vétellel — minden uj-amerikás­­nak meg kell küzdeni. Szívós ki­tartással, vasakarattal, minden akadályt leküzdve, sokoldalú, si­keres üzletemberré lett. Varga Tamás azok közé a sze­rencsések közé tartozik, akiknek fáradozásainak gyümölcsét. A második világháború alatt elnöke volt a Védelmi Bizottság­nak. Kezdeményezője és elnöke volt a Magyar Adófizetők Egye­sületének is. Varga Tamás, mint épitő-vál­­lalkozó, több épülettel szépítet­te, gazdagította New Bruns­­wickot. 1923-ban ő építette a French Streeten az egyik leg­szebb téglaépületet. Ugyancsak ő építette az A&P élelmiszer üz­letnek a 121 French Streeten az első “Self Service” üzlethelyisé­get. Mint ingatlan forgalmi iro­da tulajdonos (Real Estate Broker) közel 20 éve jóhirnév­­nek örvend. Varga Tamás 1943 elejép lett a Magyar Savings and Loan Igazgató Tanácsába beválaszt­va, hol gyakorlati tudásával a Magyar Savings and Loannak elismerésre méltó munkát végez. Jelenleg egyike az ingatlan ér­tékmegállapító bizottságnak. A Magyar Savings and Loan, amint már előbb is- bejelentet­tük, 1954 lezárt esztendőre is 3% kamatot fizet a kamatozó betétekre. Minden betétre a ka­mat már rá van írva és az az év első napjától kezdve a tőkével együtt kamatozik. (A Zilahy Sándor megsegí­tésére alakult Százas Bizott­ság lapunkhoz beküldött aláb­bi sajtó-közleményét minden változtatás nélkül, szóról-szó­­ra közöljük. Lapjainkat a leg­messzebbmenő mértékig mi is ennek a szép, nemes, ember­baráti megmozdulásnak a szolgálatába állítottuk, amely a beteg Zilahy Sándor segít­ségére siet és nemcsak telje­sen díjtalanul hirdetjük ezt a készülő nagy eseményt, ha­nem mi magunk is minden erőnkkel és igyekezetünkkel a siker elérésén vagyunk s lap­jaink minden olvasóját arra kérjük, hogy ha"máskép nem, akkor a január 15-iki New Brunswicki műsoros estélyen való résztvételével, illetve a belép ti jegynek jóelőre való megváltásával siessen segít­ségére ennek a súlyos operáci­ón átesett, “betegállomány­ban” levő színművészünknek, aki egész életét itt Ameriká­ban a magyar szó, á magyar dal: a magyar színjátszás fenntartására és ápolására szentelte. — Szék.) Nagy szenzáció lesz New Brunswickon január 15-én, ami­kor a hires és szépséges mozi- és televíziós csillag: Hona Mas­sey személyesen fog megjelenni a Szent László terem színpadán, a Zilahy Sándor javára rende­zendő Műsoros Estély kereté­ben. Ünnepnapja lesz e város és környéke magyarságának, ami­kor ez a világhíres magyar szí­nésznő eljön közénk, hogy ezen jótékonyságával is tanú jelét ad­ja aranyos jószivének, amiről éppen annyira ismert, mint a művészetéről. Úgyszintén személyesen itt lesz ugyanekkor Dohányos Ist­ván, á hírneves festőművész is, aki a Saturday Evening Post címlapjait festi már évek óta és aki valamikor Zilahy Sándornak jóbarátja volt, de már vagy 30 év óta nem találkoztak, őt is a jószive hozza ide; a régi jóbará­ton akar segíteni, amikor az bajban van. Rajtuk kívül fellépnek és sze­repelni fognak ezen az estélyen a következő ismert művészek: Kovács József hegedűművész, Gödry Julia zongoraművésznő, Iván Dezső, Emődy Margit, Kondor Mariska, Föl.dessy Lil­la, Havassy Mimi, Szalontay Irén, Balogh Gábor. Úgyszintén szerepelni fognak Zilahy régi műkedvelő-gárdájának tagjai: Iván Juliska, Bodnár József, Leskó Jolán, Kedves Ilonka, Pauk Margit, Horváth Angela, Farkas Tóni, Varga Gyula (a Peppy), Reskb Pista, Horváth Sándor, Horváth Vilmos, Bors Gyula, Horváth Zsuzsa, Chrinko Ferencné, Csonka Pista és Hel­­tay Miklós, aki a programveze­tő szerepét fogja betölteni. Amint a fenti névsorból sével. Amint a fenti névsorból látni, lehet, még ilyen “műsor” soha nem volt New Brunswickon és nem hiába jeleztük előre, hogy szenzációs meglepetéseket tartogat a Rendező 100-as Bi­zottság erre az alkalomra, mert nemcsak azt szeretnék elérni, hogy Zilahy Sándort felkerolják és szorongatott helyzetében se­gítsék, de ugyanakkor azt is, hogy minden vendég, aki ezen jótékony ügyet pártolja, a leg­nagyobb megelégedéssel távoz­zon az estélyről. Erre a nagyszerű estélyre, az általános belépti jegy csak $1.50 és előre Válthatók a következő Aki Magyar-Amerikában él és mostanában megfordul olyan helyeken, ahol honfitársaink csoportosan jelennek meg, az tudja, hogy a legtöbbet emlege­tett ügy manapság a Verhovay Segély Egylet és Rákóczi Se­­gélyző Egyesület közötti egyesü­lési tárgyalások. Érthető ez, mert hiszen mind­két testület tagjai teszik Ma­gyar Amerikában a gerincét a szervezett magyar életünknek és akiket nagyon is közelről érde­kelnek két testület arra hivatott képviselői közötti tárgyalások. Régen volt Magyar-Ameriká­ban ilyen nagyon fontos ügy szőnyegen. Máskor is folytak egyletek egyesítése ügyében tár­gyalások — de soha olyan nagy érdeklődéssel nem kisérték a ta­gok azokat, mint a mostanit. Az oka ennek talán az, hogy a tagok ma azt látják, hogy nem­csak nekik óhajuk, hogy a két testvérsegitő testületünk egybe­olvadjon, hanem a két testület vezető tisztviselői is erősen raj­ta vannak ezen. A tagoknak régi óhaja, hogy a különféle neveken, de egy célt, testvérsegitést szolgáló testüle­­teinknek az uj tagok toborzásá­nál a hatalmas nagy biztositó helyeken és egyéneknél: A Szent László egyháznál, Rév. Kosa Andrásnál, Rév. Bá­lint Lajosnál, Rév. Bell Lajos­nál, Rév. Dunda Ernőnél, a Ma­gyar Hírnök irodájában, Bird Péter irodájában, Kovács Imre ruha-üzletében, Polánszky Béla hentes-üzletében, Pauk János City Market üzletében, Farkas Ferenc órás üzletében, Szabó Menyhért hentes-üzletében, Jeli­nek Ferenc hentes-üzletében, Egressy János Budapest ven­déglőjében, Urbán Gyula bor­bély-üzletében, Kulcsár Mihály borbély-üzletében, Döme étter­mében, Horváth Vilmosnál, Eőry Istvánnál, Horváth József­­né (“Vikinél”), Horváth Ven­­delnénél, Kára Péternénél, Mer­­bach Pálnénál, Sütő Ferencné­­nél, Bodnár Istvánnénál, Vára­­dy Zoltánnénál, Hegedűs Mi­­hálynénál, Chrinko Ferencné­­nél, Horváth Sándornál, Lengyel József nénál, Szászi Lászlónál, New Brunswickon, — valamint, Bonhamtownban Harsányi Jó­zsef üzletében és Perth Amboy­­ban: Cséve Imrénél, Csizmár Rózánál és Horváth Józsefnél. társaságokkal kell versenyezni. Mert hiszen ma már olyan nemzedék köréből kell tagokat szerezni, amely nem társadalmi, egyleti életet kíván venni, ami­kor a belépési nyomtatványt a­­láirja, hanem életbiztosítást — nem azt nézi, hogy a testület, melytől a biztosítást veszi törté­nelmi magyar nevet visel-e — hanem versenyképes-e a testület más hasonló intézménnyel, nem­­e fizet többet biztosításért a mi testületünknél, mint más bizto­sítási intézménynél. A két magyar testvérsegitő biztosítási intézmény egyesülése kétségtelenül előmozdítaná a versenyképességet és ez nagyon fontos ebben az ügyben. A na­gyobb egység, ha azt kellő szak­értelemmel vezetik, sokat taka­ríthat meg az ügyvezetés körül s a megtakarított pénzt olyan cél­ra fordítja, mely gyümölcshozó lehet, többet költhet üzletszer­zéssel foglalkozó alkalmazottai kellő kiképzésére. Ma a biztosí­tási üzletben — mert hiszen azok a mi egyleteink — rendkí­vüli jelentősége van a jól kép­zett üzletszerzőknek, hiszen az Ő vállaikon nyugszik a testület fejlődésének lehetősége. Ha a jól képzett üzletszerzői kar megfelel feladatának termé­szetesen a testület vagyoni álla­pota is gyarapodni fog, ami hát csakis a biztosítottnak, az egy­leti tagoknak lesz hasznára, na­gyobb lehetőség nyílik arra, hogy az uj testület, mely a két egylet egybeolvadásából kelet­kezik, megfelelő osztalékot tud­jon tagjainak fizetni. Az uj alakulat is teljesen a tagoké lesz, ha eredményesen fog működni a haszon ott is tel­jes egészében a biztosítottak ja­vát szolgálja. Különben, aki az amerikai magyar társadalom­ban mozog és hallja az egyesü­lésről folyó beszélgetéseket, áz tudja, hogy ezzel ma már az egy­letek tagsága teljesen tisztában van. Azért érezhető az, hogy az egyesülés gondolata olyan nép­szerű és szinte érthetetlennek (Folyt, a 2-ik oldalon) Hungarian Hours — RÁDIÓ — Magyar órák MINDEN VASÁRNAP D. U. 1 ÓRÁTÓL 2-IG A TRENTONI WTNJ ÁLLOMÁSON, (1300 Ke.) Kovács M. Balázs igazgató Phone EXport 6-0159, 200 Genesee St. Trenton, N. J. Diénes László ügyv. igazgató Kovács Csaba munkatárs magyarlakta városokban bemu­lv.<x rr&s<x in.ög’lioztíi Mit vár Magyar-Amerika 1955-ben?

Next

/
Thumbnails
Contents