Hiradó, 1954. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1954-12-02 / 48. szám

A Fehér Ház tekintélye Eltelt már néhány hét a vá­lasztások óta s a töprengő em­ber figyelme elsősorban a wash­ingtoni Fehér Ház felé fordul. Vájjon a republikánus elnök ké­pes lesz-e kormányozni a demo­krata kongresszussal. Nehéz időket élünk, sokkal nehezebbe­ket, mintahogy a nagy tömegek elképzelik. A felelet határozott igen. Az elnök tekintélye a választások után sem csorbult. Sőt! Ennek, persze, az a magyarázata, rogy az elnök elsősorban nem pártpo­litikus, nem a cselszövések em­bere, hanem államférfi, aki fe­lülemelkedve a napi politikán, az ország egyetemes érdekét nézi. Az már bizonyosnak látszik, hogy a demokrata kongresszus nem gördít komolyabb akadá­lyokat a külpolitikai kérdések­ben. A republikánus és demo­krata politikusok egyaránt átér­zik a nagy idők parancsát. Azt, hogy ma nem lehet az életfon­tosságú problémákat a napi po­litika egyszerű játékszerévé sü­­lyeszteni. Az elnöknek inkább saját pártjában mutatkoznak el­lenfelei, de szinte bizonyosra ve­hető, hogy ezek az ellentétek is elsimulnak, ha nem is túlságo­san hamar. Knowland szenátor, például, kétségtelenül ellentétbe került az elnökkel, de Knowland állás­pontját csak tiszteletreméltó­nak találhatjuk. A szenátor nem bízik a Szovjetben, mert a kom­munizmus vághat olykor vala­mihez jó pofát, de a céljai min­dig ugyanazok maradnak. En­nek tudatában Knowland szená­tor nem követel kevesebbet, mint azt, hogy az Egyesült Ál­lamok szakítsa meg a diplomá­ciai kapcsolatokat Moszkvával, továbbmenőleg pedig indítson preventív — tehát megelőző — háborút a vörös cár birodalma ellen. Knowland szerint ezt ma még megtehetjük, mégpedig a siker reményében, de nem biz­tos, hogy holnap nem késünk-e el vele ... Az elnök viszont egyszer s mindenkorra elvetette a preven­tív háború gondolatát, mert az atom- és hidrogénfegverek igénybevételével nem akarja a világtörténelem 1 e g n a gyobb pusztítását elindítani. Csak az a kérdés, hogy ilyen humánus gondolatok vájjon megakadályozzák-e a szovjet ve­zetőket is a cselekvésben, ha el­érkeztetnek látják az időt . . .? Egész biztosan nem. S ezt maga Eisenhower elnök is tudja. Még­sem tágít és Knowland szenátor csak vesztes lehet a népszerű el­nökkel szemben. Reméljük, hogy Eisenhower elnöknek a humanizmuson kívül egyéb oka is van a csatabárd el­­ásására. Mert hogy Knowland szenátor nem látja túlságosan MAGYAR RÁDIÓ­MŰSOR MINDEN VASÁRNAP D. U. 1-TŐL 2-1G a trentoni WTNJ rádió-állomáson (1300 ke.) vörösnek az ördögöt, arra mér­get mernénk venni. Tito árucikke Az ember csak ámul, hogy a Nyugatnak és éppen Ameriká­nak mimindent el lehet adni. Tito, Jugoszlávia vörös diktáto­ra most áruba bocsátotta leg­frissebb eszméjét. Azt mondja, csak adjanak neki minél több dollárt, mert akkor ő majd lehe­tővé teszi, hogy Magyarország és esetleg Románia kiugor jón a szovjet blokkból . . . Aki csak egy kicsit ismerős a helyzettel, rögtön látja, hogy Tito elvtárs nagyokat mond s ezért a háry­­jánoskodásért cserébe még több dollárt remél, mint. amennyit már kapott. Magyarország szov­jet megszállás alatt van. Moder­nül felszerelt vörös hadsereg ál­lomásozik a magyar földön s a magyar népnek nem adnak fegyvert a kezébe. Hogyan ugor­hatna tehát ki Magyarország a szovjet blokkból. Talán a ma­gyar nép a maga füzfabotjaival szembeszállna az orosz tankok­kal? Legyünk csak nyugodtak, lesznek elegen, akik beveszik Tito mester piluláját. Mert itt éppen az ilyesmit lehet könnyen eladni. Itt Amerikában már el­adták azt, hogy a kínai Mao Ce Tung jámbor ember és a szabad világ csak nyer vele, ha hata­lomra kerül. Eladták már azt is, hogy Ho Csi Min, Iidókina ban­ditavezére nem győzi keresni az alkalmat a Szovjettel való sza­kításra . . . Mi Tito mester Ígérgetésére nem adnánk egy lyukas mogyo­rót sem. Különösen most, ami­kor Moszkvában nem győznek inni a jugoszláviai kommunista diktátor egészségére. A dohányzók öröme A dohányzó emberek már hosszabb ideje remény és kétség közt hányódnak. Nemrégiben a tudósok egy csoportja megálla­pította, hogy a tüdőrák néven ismert borzalmas betegség oko­zója a nikotin, tehát mindenki hagyja abba a dohányzást. Kü­lönösen a cigarettázókra ijesz­tettek rá ezek a tudósok, mond­ván, hogy a cigarettapapiros­ból képződő finom kátrány még károsabb, mint a nikotin. •Az erősebb akaratú emberek rögtön eldobták a cigarettát, mégpedig örökre. A gyengébbek áttértek a pipára, vagy a szi­varra s nem győzik hangoztatni, hogy most sokkal jobban érzik magukat. Csalják önmagukat és másokat. A cigarettagyárak nem sok hasznot mutattak ki az elmúlt évben, de most újra jobb világ jár rájuk. Most akadtak más tu­dósok, akik nem hajlandók azt bizonyítani, hogy akár a niko­tin, akár a papirosból képződő kátrány végzetes betegség oko­zója lehetne. Azt mondják, erre nincs semmi bizonyíték. A két tábor most feni a fogát s egy­másnak akaszkadok, akárki meglássa . . . Mi nem vagyunk tudósok, csak egyszerű szegény cigaret­­tázók. De csak azt a tanácsot adhatjuk, hagyja abba a do­hányzást mindenki, aki teheti. Ha nem káros az egészégre, nem is használ annak. Ezt csak má­soknak ajánljuk. Mi — sajnos! — tovább füstölünk ... KIK SEGÍTETTÉK ELŐ A MAGYAR SAVINGS AND LOAN FEJLŐDÉSÉT HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGBÓL Küplen János, 222 Hamilton Street, New Brunswick-i lakos Zsida, Vas vármegyéből 1904- ben, 17 éves korában érkezett nagynénjéhez. A magyar szor­galom és munkaszeretet iskola­példája, aki 50 éves amerikai tartózkodásából 43 évet egy és ugyanazon munkahelyen dol­gozott végig. Az első 7 évben az ő sorsa is azonos volt a sok KÜPLEN JÁNOS más ezer kivándorló munkás sorsával; az angol nyelvtudás hiányában a legnehezebb munkában dolgozott. 1908-ban lépett házasságra a Rábakethelyről való Kozó Annával. Házasságukból két leány származott: Margit, fér­jezett Sallay Béláné és Helen, férjezett Géczi Istvánná (mind new brunswicki lakosok). Küplen János fontos és je-Az Egyesült Államok uj tör­vénnyel szabályozta az 1948 ja­nuár elseje után a kommunista üldöztetés elől elmenekültek be­vándorlását. A törvény feltéte­lei szerint számos magyar me­nekült is jogot nyert arra, hogy Amerikába jöhessen. A United States Escapee Pro­gram keretén belül a kormány egyházi szervezetekkel kötött megállapodást az Assurance­­szerzés lebonyolítására. Ezek a szervek jogosultak arra, hogy úgynevezett “Endorsed Assur­­ance’Vokat bocsássanak ki, ami azt jelenti, hogy a kormány fe­dezi a menekült útiköltségeit Amerikáig. A sponsor kötele­zettségei e program alapján majdnem ugyanazok, mint amik az úgynevezett D.P. törvény alatt voltak. Az Amerikai Magyar Szövet­ség ezúttal hívja fel tagjai fi­gyelmét az uj bevándorlási lehe­tőségekre. Tekintse minden ma­gyar származású amerikai ál­lampolgár úgy amerikai, mint magyar ügynek, hogy ne csak esetleges rokonának vagy isme­rősének, hanem más menekült honfitársának is megadja a le­­heőséget arra, hogy uj életet kezdjen az Egyesült Államok­ban. Megjegyezni kívánjuk, hogy az U.S. Escapee Program kere­tében bevándorlásra jogosultak többsége egyedülálló fiatalem­ber. Várható tehát, hogy köny­­nyebben fognak munkához jut­ni és beilleszkedni uj környeze­tükbe. Akinek módjában van segite-VÁSÁROLJON azokban az üz­letekben, amelyek lapunkban hirdetőinknek es nekünk is hirdetnek. Ez önmagának, javunkra leszl lentős szerepet tölt be a ma­gyarság egyházi és társádalmi életében. Hosszú évek óta tag­ja a Szent László rom. kát. egy­házközségnek, amelynek két évig gondnoka is volt. Hosz­­szabb ideig pénztárosa és most alelnöke a Szent Imre Herceg legrégibb és legnagyobb bruns­wicki magyar egyletnek. Küplen János 29 éve igazga­tósági tagja a Magyar Savings and Loan Association-nak. Je­lenleg az ingatlanok érték meg állapitó bizottságnak is egyik tagja. A Savings and Loan gyűléseit pontosan látogatja s hivatását a kivánalmaknak megfelelőleg teljesiti. A Magyar Savings and Loan Association-nak e lapban meg­jelenő hirdetésében néhány hét óta mortgage-kölcsönök kihe­lyezéséről olvashatunk. Házvé­telre, ház javításokra hosszabb­­rövidebb lejáratú jelzálog-köl­­csönt folyósít ez a magyar pénzintézet és mindazok, akik ilyen jelzálogkölcsönt keres­nek, jól teszik, ha felkeresik New Brunswickon a Magyar Savings and Laon Association irodáját, ahol Kosa Imre ügy­vezető készséggel ad meg min­den további felvilágosítást és szaktanácsot. A Magyar Sa­vings andn Loan a saját házá­ban, a Frencíf%t. 101 sz. alatt van New Brunswickon. ni, fordulj o nvallásfelekezete szerint két cim egyikéhez. Katolikusok: National Catholic Welfare Conference (Hungarian Desk), 145 Madison Avenue, New York 18, N. Y. Protestánsok: Church World Service USEP (Hungarian), 215 Fourth Ave­nue, New York 3, N. Y. Kimentek a kará­csonyi Rákóczi bélyegek! Országos testvérsegitő egye­sületeink vállvetett közreműkö­désének köszönhető, hogy 43,000 amerikai magyar címére az Egyesült Államok valamennyi államába szétvitte a posta az Amerikai Magyar Szövetség ez­­évi karácsonyi bélyegeit. Meg­történhetik, hogy valaki két le­velet is kap, viszont az sem lehe­tetlen, hogy egyesekhez nem ju­tott el a Rákóczi szabadság-ki­áltványának 250-ik évforduló­jára kiadott emlékbélyeg. A Szövetség viszont minden jóérzésü magyart be óhajt kap­csolni amerikaiakat a magyar gondolat részére megnyerő, nemzetmentő munkájába és készséggel küld karácsonyi bé­lyeget mindazoknak, akik arra igényt tartanak. Cim: American Hungarian Federation, 614 Mills Bldg., NW., Washington 6, D. C. (Kapható lapunk könyv­osztályán is, $l-ért ivenként.) Ne maradjon el egyetlen ka­rácsonyi üdvözletünkről sem a Nagy Fejedelem daliás alakja és Rákóczi örökértékü jelmondata: “Kiújultak a magyar nemzet se­bei .. . Istennel a hazáért és fel­szabadításért!” Török László a Híradó uj munkatársa Örömmel jelentjük olvasóink­nak, hogy Török László közis­mert Perth Amboy-i honfitár­sunk, régi városi ember és a mi kedves barátunk volt szives el­vállalni a Híradó előfizetőinek látogatását és az előfizetések mindenkori kollektálását. TÖRÖK LÁSZLÓ Ismerve Török László agilis munkásságát és népszerűségét magyar honfitársaink körében, tudjuk, hogy a Híradó képvise­lete a lehető legjobb kezekben van nála s az itteni magyarság méltányolni fogja azt az igyeke­zetét,, amivel úgy a szerkesztő­ség, mint most a lap uj megbí­zottja is a magyar érdekek és a köz szolgálatában áll a helyi la­punkkal, a Híradóval. A lap elő­fizetőit és olvasóit arra kérjük, fogadják Török Lászlót biza­lommal és segítsenek nekünk abban, hogy a “cimszalagot” pontos lejárati dátumokkal ve­zethessük ; rendezzék pontosan előfieztésüket, hogy a Híradó még' sokáig szolgálhassa itt a magyarságot . .. Török László rendszeresen fel fogja keresni előfizetőinket és előfizetésre szólítja fel azokat a magyarokat is, akiknek vala­milyen okból még nem jár la­punk. A közeljövőben többszáz mutatványszámot fogunk kikül­deni helyi és környékbeli ma­gyar címekre ,s aki megkedveli a Híradót, tudni fogj a, kinél kell előfizetni . . . (Török László cí­me: 232 Brighton Ave. Perth Amboy, N. J. Telefon: VAlley 6-1952). Gyászjelentéseket, kö­szönetnyilvánításokat és hason­ló közleményeket is felvesz a Híradó számára Mr. Török. Szeretettel köszöntjük e hely­ről Török László kedves bará­tunkat, mint a Híradó megbí­zottját, akinek hozzánk-szegodé­­sével — úgy érezzük — gazda­gabbak lettünk s uj erőt, bizta­tást, bátorítást kaptunk idegölő munkánkhoz . . . “jégtáblákra is virágoskertet ültető” magyar törekvésünkhöz . . . Kérjük, áll­jon mellettünk, tartson ki ve­lünk, hiszen sohasem volt talán még ilyen nagy szükség magyar összefogásra, közös munkára . .. magyarokat egy táborba terel­getésre . . .! MOZI BUGACON Szószerint, minden kommen­tár nélkül közöljük a Szabad Nép november 1-i számában megjelent cikkből az alábbi részt: “Sokan mentek Bugacon a legutóbbi mozielőadásra. Az emberek megváltották a jegyü­ket. Ki drágábbat, ki olcsóbbat... Megkezdődött az előadás. Ber­regni kezd a gép, s a falon meg­jelenik valami éktelenül masza­­tos pacni. Olyan zöldes, kavargó szörnyűség, mintha árvíz törne Bugacra. Zörgés támad, a gye­rekek a szék alá bújnak. Aztán hintázik a kép, s ezért a néző úgy érzi, mintha süllyedő hajó­ban ülne. Egyszercsak villogó fénycsikok törnek elő az egyre félelmetesebbé váló masinából... majd egy halk kattanás, egy hangosabb reccsenés és vége. Megint bedöglött az agregátor — kiáltják a nézők bosszankod­va. Ám a bosszankodást hamar letorkolja egy érdes hang: Vége az előadásnak, mehetnek haza... S hosszú, hosszú idő óta minden mozielőadás igy végződött Bu­gacon.” FEKETÉZÉS, AUTÓ­BUSZOKKAL A munkásság nem kis lelemé­nyességet tanúsít, hogy kevés bérét egy kis külön munkával kigészitse. A Kossuth-rádió pa­naszolja egy ilyen, már huzamos idő óta alkalmazott módszer el­burjánzását: “Az Ikarus gyár­ban nem nagyon becsülik a nép vagyonát . . . Ha egy uj autó­busz elkészül, az előírás szerint próbautat kell vele megtenni. Az Ikarus vezetői el is küldik pró­­bautra, de. közben az autóbuszt arra használják fel, hogy élelmi­szert, baromfit és egyéb termé­nyeket hozzanak fel vidékről és azokat feketén értékesítik.” “FÁKLYALÁNG” A SZÉKELYFÖLDÖN A marosvásárhelyi Állami Székely Színház október 13-án bemutatta Illyés Gyula “Fák­lyaláng” cimü színmüvét. A be­mutatónak nagy sikere volt az Irodalmi Újság (október 23) szerint. Bizonyára a kettős el­nyomásban élő magyarok még jobban átérezték a darab alle­gorikus jelentőségét, pl. az utol­só felvonásban, amikor Józsa a száműzött Kossuthot kéri, ne haljon meg, mert “az igaz ma­gyar szabadság kivívása még hátra van.” Ft. Láni Mátyás Los Angeles-i plébános meghalt • Főt. Láni Mátyás, a Los An­geles, Calif.-i Szt. István r. k. magyar egyházközség plébánosa nov. 19-én, 55 éves korában meghalt. Szivszélhüdés ölte meg, telefonbeszélgetés közben. Father Láni Temes megyéből 1926-ban jött Amerikába s több mint negyeszázadon át volt szeretett és megbecsült pásztora egyházközségének s általános tisztelet és szeretet-övezte vezér­­férfia a losangelesi magyarság­nak. Temetése óriási részvéttel ment végbe. A gyászmisét püs­pöke celebrálta s több mint 125 pap vett részt a szomorú aktu­son. Az amerikai magyarság nagy halottját gyászolja az elhunyt­ban. SPORT HÍREK November 14-én került sor Budapesten 98,000 néző előtt a Népstádionban a 98. magyar­osztrák válogatott labdarugó­mérkőzésre. A magyar csapat tartalékosán állt ki, Puskás, Bozsik lebetegedett, Czibor a mérkőzés elején megsérült s he­lyette Palotás játszotta végig a mérkőzést. így is könnyű ma­gyar győzelem született. l:l-es félidő után a magyar csapat 4:1 arányban legyőzte veszélyes el­lenfelét. Góllövők: Czibor, Pa­lotás, Kocsis, Sándor, illetve Hanappi. A mérkőzéssel egyide­jűleg a magyar B.-válogatott Bécsben, a C.-válogatott Bur­­genlandban győzött osztrák ve­gyesválogatottak ellen. A Szabad Nép november 1-i száma önvallomást tesz a Ma­gyarországon uralkodó amatőr­sportolók életéről. A cikkből ki­derül, hogy a labdarugócsapa­tok vezetői rákényszerítik a vál­lalatokat játékosok alkalmazá­sára, akik azután csak elsején mennek be felvenni a fizetésü­ket, egyáltalán nem dolgoznak. Odkig fajult egyes helyeken a helyzet, hogy a sportolók termé­szetesnek veszik — ha bármi csekély eredményt is felmutat­nak sportágukban — hogy hó­napszámra elkerülik munkahe­lyüket. Az egyetemeken csak a­­zért mutatkoznak, hogy aláíras­sák indexüket. A cikk a további­akban kifejti, hogy a sportolók közül kerülnek ki az “éjszaka császárai” és sok fiatal sportoló fejezi be pályafutását a törvény­szék előtt. Vért kérünk Zilahy Sándor számára! Megírtuk, hogy Zilahy Sán­dort, — aki közel három évtize­de ismert úttörője és zászlóvivő­je a magyar színjátszásnak Amerikában — súlyos betegen szállították be Broadway Hotel­beli, New Brunswick-i lakásáról a St. Peter kórházba. Amint most értesültünk, Zi­lahy Sándor állapota azóta is változatlanul súlyos és gyakori véradásra van szüksége. Bará­tai azonnal önként ajánlkoztak véradásra, de további vérátöm­lesztésre van szükség. Úgy érez­zük, hogy emberbaráti és ma­gyar kötelességünk e helyen szó­­vátenni és közzétenni a kérést, hogy aki csak tud, jelentkezzen a St. Peter kórházban és adjon vért Zilahy Sándor magyar szí­nészünk és színigazgatónk életé­nek megmentésére! (Az egész véradási “művelet” alig félóráig tart s egy jó vacsorával pótolha­tó az odaadott vérmennyiség!) ... Ez az ember itt töltötte el élete javarészét közöttünk . . . velünk sirt és velünk kacagott minden magyar bánatunkban és örömünkben . . . Mint színész és színigazgató, tehetséges legja­vát adta, hogy a magyar szót, magyar dalt, magyar kultúrát őrizze, ápolja, terjessze a ma­gyar telepeken . . . Megpróbál­­tató nehéz munkájában sokszor csalatkozva, magára hagyva, de mindig törhetetlen magyar szív­vel szolgálta azt az ügyet, amit elhivatásnak tekintett . . . S most ott fekszik a kórházban . . . és vérre van szüksége . . . Testvérek, magyarok, aki te­heti, menjen s adjon vért Zilahy Sándornak! Most! Azonnal! . . . Menekültek újabb bevándorlása A kormány fizeti az 1948 óta menekültek tengeri útiköltségét

Next

/
Thumbnails
Contents