Hiradó, 1954. július-december (33. évfolyam, 26-52. szám)

1954-11-25 / 47. szám

Vihar egy szó körül Coexistence az a szó, amelyik mostanában egyre gyakrabban fordul elő az újságok hasábjain és a legnagyobb viharokat ke­veri a politikai berkekben. Ma­gyarul együttélést, egymás mel­letti létezést jelent, és egészen pontosan a Szovjet és a nyugati szabad világ várható viszonyá ra értik. Más megfogalmazásban azt jelenti a coexistence, hogy a szabad világ és a Szovjet meg­férhet egymás mellett, nem szükséges mindjárt egymás tor­kának ugrani. Hozzátették még ezt a szót is, “békésen.” Tehát az uj külpolitikai vezérelv az, hogy békésen férjünk meg a Szovjettel, mert a másik megol­dás csak a háború lehetne, már­pedig a mostani atom- és hidro­génkorszakban a háború az em­beriség kipusztitásával egyenlő. Ahogy a kutya és a macska nézi egymást a küszöb két oldalán, az a coexistence, “békésen meg­férni egymással” — igy hangzik a vezérelv. Az angoloktól kap­tuk ajándékba, személy szerint Sir Winston Churchilltől. Wash­ingtonban még túlságosan új­szerűén hangzik, egyes politiku­sok fülét sérti, de — úgy látszik — már kormányprogram ... Az Elnök, a külügyminiszter, a honvédelmi miniszter nyilatkoz­tak és tőlük telhetőleg dicsérték is. Knowland szenátor viszont hevesen támadta, ő pedig a re­publikánus szentáorok vezére, tehat a kormánnyal kellene tar­­tania.Ugyanugy a kormánnyal kellene tartania Jenner szená­tornak is, de nem tehet róla, hogy ez a “coexistence” nevű csodapók neki sem tetszik. Azt mondta Jenner, hogy ez az a csapda, amelyiket az oroszok ta­láltak ki a szabad népek elvesz­tésére. A coexistence sorsa koránt­­sincs eldőlve, még sok vita lesz körülötte. Ha a kormány szán­déka sikerül, akkor az engedé­kenység politikája uralkodik majd Washingtonban a Szovjet­tel szemben, s ez minket köze­lebbről i sérint, mert a Vasfüg göny mögötti népek, köztük a magyar nép tragikus sorsának állandósulását is jelenti. De et­től függetlenül sem hihetjük azt, hogy az engedékenység po­litikája a Szovjettel szemben bármi jó eredményre is vezet­hetne. Szörnyű volna, ha Ameri­ka vezetőit egy pillanatig is megtévesztheti a most Moszk­vából nyugat felé áramló szirén­hang. A kutyából nem lesz sza­lonna. Nem vitás, hogy a Szov­jet időt akar nyerni, mert nem érzi magát elég felkészültnek. A céljai pedig ugyanazok ma­radnak, mint voltak tegnap, ta­valy, vagy egy évtizeddel ez­előtt. A világ népeinek leigá­zása. Az ókori római birodalom sje­­nátusában veit egy makacs em­ber, aki állandóan azt hangoz­tatta: “Karthágót pedig el kell pusztítani ...” Cato volt a neve ennek a szenátornak. Addig hangoztatta, amig a római légi­ók el nem indultak Kárthágó fe­lé és el nem pusztították. A kommunizmus fertőző csi­ratelepét is el kell pusztítani. Hiába nem akarnak nekifogni, egyszer eljön az idő, amikor már nem lesz más választás. Mert a zsarnokság és a szabadság szel­leme nem fér meg egymás mel­lett békésen, ha a legcifrább szavakat találja is ki Churchill. Csak az a baj, hogy a Szovjet hatalmas annál nehezebben le­het megtörni, minél tovább vár­nak vele. Mert minden nap nye­reség számára. Minden nap a modern fegyverek hosszú sorát gyártják valahol s ezeknek a csövei erre felé néznek . . . S mi közben a világtörténe­lem legszörnyübb fenevadja Moszkvában szelíd dörmögésre igazítja a száját, jó volna, ha minél több amerikai gondolna arra a makacs vénemberre ott, az ókori Róma szenátusában. Tüzek az arab világban Lángol az arab világ. Észak­­afrikában a franciák ellen ko­moly háború folyik, Egyiptom­ban tovább tart a forradalom és Arábiában is elhangzik egy-egy fenyegető nyilatkozat s utána el­dördül egy-egy puskalövés. Az arab világ lázong. A nyu­gati hatalmak aggódva nézik a­­hogy az arab világban egymá­­után lángolnak fel a tüzek. Pakisztántól az Atlanti Óceánig. A nyugati politika intézői már mindent elkövettek, hogy a vi­lágnak ezen a részén szilárd helyzetet teremtsenek, de min­den igyekezet csődöt mondott s itt ott bumerángnak bizonyult. Úgy látszik a nyugati világ ve­zetőalakjai nem tudnak arabu­sul .. . Régi történet Noel Field és testvére Her­mann Field, valamint ezek fele­ségei szabadonbocsátása a len­gyelországi, illetve magyaror­szági börtönökből elég nagy hű­hóval történik. A Field család, úgy látszik, valami svájci üdülő­ben piheni ki a fáradalmakat. Nem sietnek Amerikába . . . Ha mégis egyszer eljönnének, vala­ki megkérdezhetné, hogy, pél­dául, Noel Field miért adta más­nak a magyarországi unitáriu­sok számára Amerikában össze­gyűjtött pénzt.. .? Régi történet, de érdemes fel­emlegetni. Közvetlenül a háború után az amerikai unitáriusok 15 ezer dollárt gyűjtöttek össze magyarországi hitt estvéreik számára és Noel Fieldet bízták meg, hogy vigye el ezt az össze­get és adja át a magyarországi unitárius egyháznak. Bizonyára közben kihagyott az emlékezete, mert a pénzt nem az unitáriu­soknak adta át, hanem az egyik kommunista miniszternek, Mol­nár Eriknek. Bizony, jó volna erről és e­­gyébről kérdezősködni Noel Filedtől, ha egyszer a svájci ü­­dülést befejezi és hazajön Ame­rikába. Ha hazajön. Ha a föld elbírja Megvan már super-hidrogén bombán is, dehát nem lehet ki­próbálni, mert ez a próba köny­­nyen az egész Csendes Óceán szigetein levő élőlények kipusz­­titásához vezethetne. A föld már kezdi nem bírni el a fegyvereket. “BIZONFI” magyar-angol, angol-magyar szótár, — a két kötet egybekötve $4.75. Megren­delhető lapunk utján. KIK SEGÍTETTÉK ELŐ A MAGYAR SAVINGS AND LOAN FEJLŐDÉSÉT Az ember csak akkor veszi észre, hogy elszaladt az idő, amikor számolni kezdi . . . 1900 már 54 évvel ezelőtt volt. Walyus József, akkor még 14 éves fiatalember hajója a new yorki kikötőben horgonyt ve­tett, Mint nagyon sok más uj­­hazát kereső magyart, őt sem várta senki a kikötőben. Felült egy vonatra és Bridgeport, Conn, városba érkezett. Ott hallotta a már előbb érkezett, magyaroktól, hogy New Bruns­­wickban már sok magyar van, WALYUS JÓZSEF köztük egy Nagy Ferenc nevű jészivü magyar, akinek háza nyitva van a tanácsot kereső magyarok számára. Újra vo­natra szállt és 1900 november havában megérkezett New Brunswickba. Az előtte akkor még ismeretlen Nagy Ferenc s családja vendégszerető házá­nál szállt meg. Egy gumi-cipő gyárban kapott alkalmazást, ahol 1912-ig dolgozott. Jó vi­selkedése és szorgalmas, kitar­tó munkájának az lett az ered­ménye, hogy a házigazda jól­nevelt leányát, Nagy Erzsé­betet 1905 március havában feleségül vette. Boldog házas­életükből 3 gyermek született, két fiú és egy leány és ma már van 6 unokája is; akik közül kettő a haditengerészetnél szolgál. A Walyus család fiata­labb fia, József, már 25 éve a West Point-i katonai zenekar­ban van alkalmazva. Walyus fiatal korban hajla­mos volt a zenére. Zenetudásá­val is magára vonta a New Brunswick és környékén lakók figyelmét. Nem sok magyar volt ezen a vidéken, aki Wa­­lyust és zenekarát ne ismerte volna. 1912-ben a nyomdaiparban önállósította magát, miáltal egyházak, egyletek vezetőivel is megismerkedett. Nyomdája ma is 188 Easton Ave.-n van. Városunkban hosszú éveken keresztül énnekkarokat is ta­nított. Walyus József megalapítá­sától kezdve tagja és igazga­tója a Magyar Building Loan­­nak. 1924-ben a “Heti Szemle” c. lap is Walyus József tulajdo­nába ment át, miáltal hasznos szolgálatokat tett az akkor alig 2 éves magyar pénzinté­zetnek. Minden erről szóló köz­érdekű cikk az első oldalon je­lent meg, ami nagyban elősegí­tette ennek a hiánytpótló pénz­intézetnek a növekedését. Walyus pontosan látogatja a Magyar Savings and Loan As­sociation igazgatósági gyűlé­seit. Megfontolt, tapintatos hozzászólásaival a gyűlés me­netét tekintélyesen elősegíti s annak tudható be, hogy a tag­ság 32 éven keresztül mindig újra beválasztja az igazgató tanácsba. “Gyenge” a szovjet hadsereg C. H. Dewhurst tábornok, a kelet-németországi szovjet csa­patokhoz beosztott angol misz­­szió vezetője azt mondta, hogy a szovjet hadsereg korántsem oly harcias, mint azt általában hi­szik. Dewhurst tábornok az Amerikában megjelenő “Close Contact” ci katonai maga­zinban irt cikkében leszögezi, hogy tapasztalata és elbírálása szerint az orosz katonák nem oly félelmetesek, mint azt fel­tüntetni igyekszenek. Elsőnek a szovjet repülőket hozza fel, akik, szerinte nem biztosak bombázá­sukban és ugyanakkor a hadse­reg, melynek az ereje a tank­egységekben nyilvánul meg, va­lamint a tengerészeti egységek, képtelenek hatásos offenzivát végrehajtani, olyan értelemben, mint azt a modern hadviselés megkövetelné. A szovjet bármi­lyen nagy tömegű hadsereggel és légierővel rendelkezik is, Dewhurst tábornok szerint csak zavarólag hathat, de offenzivá­­ra nem alkalmas. — Ugyanak­kor a szovjet vezérkar tudja, hogy a rabállamok hadseregére nem számíthat. Történt valami családjában? aminek hírét nyilvánosságra szeretné hozni? Ha igen, kö­zölje velünk a hirt és mi szí­vesen közreadjuk lapunkban Uj honosítási tör­vény Argentínában Buesnos Airesi jelentés ad hirt az uj honosítási törvényről, amely szerint idegen, 18 és 70 év közt, automatikusan argentínai polgár lesz, kivéve, ha kinyilat­koztatja, hogy nem akarja az állampolgárságot. Az automa­tikus állampolgárság 5 évi ott tartózkodás után lép életbe. Az országban kb. 3 millió idegen él, köztük 6752 amerikai. Az ame­rikaiakra nézve a jogi helyzet a következő: Ha ellenmondás nél­kül elfogadják az argentínai ál­lampolgárságot, kötelesek a tör­vény értelmében szavazásokban résztvenni; ez esetben azonban automatikusan elvesztik ameri­kai állampolgárságukat. Hughes milliói... Egy newyorki szindikátus 400 millió dollárért akarja meg­vásárolni Howard Hughes ösz­­szes vállalkozásait, ideértve re­pülőgyárait és filmstúdióit. A szerződést Hughes az utolsó percben nem irta alá. Most haj­landók neki vissza adni a film­gyárat, ha a többit eladja a vál­lalkozóknak. Hughes, aki többek között tulajdonosa a Trans-World Air­lines rpeülőtársaságnak is, a legújabb hírek szerint talán fe­leségül veszi Ava Gardner film­csillagot, akinek válójere most folyik. (Frank Sinatra, az is­mert énekes volt a “legutóbbi” férje, megelőzőleg pedig Mickey Rooney.) Ki jut előbb a holdba? Dr. Walter Gerlach a nyugat­német rakétatársaság és kutató intézet elnöke azt mondja, hogy Oroszország és Amerika között folyik a versengés: ki jut előbb a holdba rakétával? Hir szerint úgy a szovj et, min t Amerika dolgoznak ilyen rakéta építésén. Egy másik hires világűr-tudós nemrég azt a meglepő kijelen­tést tette, hogy az ő meggyőző­dése szerint az úgynevezett “re­pülő csészealjak” nem földi em­ber müvei, hanem a világűrből, egy másik csillagról ideérkezett lények csodálatos légi jármü­vei . . . Ezek a “Mars-lakók” egy napon meg fogják találni a mód­ját annak, hogy velünk érintke­zésbe lépjenek — jósolja a tu­dós. BEJELENTÉS Örömmel jelentjük olvasóinknak és üzletfeleinknek, hogy New Brunswick-i központi irodánkat és könyvosztályunkat uj, nagyobb, szebb és mindenképen alkalmasabb helyre költöztetjük: 1954 DECEMBER 1-től a “Magyar Hírnök Könyvesboltja” (FOREIGN BOOK SHOP) néven ismert könyv- és hanglemez üzletünk, valamint a Magyar Hírnök szerkesztősége és kiadóhivatala és lapláncolatunk központi irodája — amely eddig a FRENCH STREET 134 SZÁM ALATT VOLT — a SOMERSET STREET 240 szám alatt lesz, a Magyar Evangélikus Templommal csaknem átellenben, annak az emeletes kőháznak nagy üzlethelyiségében, amely épületben Ur­­bán Gyula közismert borbély-üzlete is van. Telefonszámunk a régi marad (CHarter 9-3791), a postán is meg­tartjuk szekrényünket (P. O. Box 27, New Brunswick, N. J.) de címünk 1954. november 1 után tehát megváltozik. Kérjük mindazokat, akik könyvosztályunkhoz Írnak, hogy levelüket a fenti dátum után a Somerset St. 240 alá címezzék. (A Magyar Hírnöknek szánt leveleket és küldeményeket lehet akár az uj címre, akár postafiókunk címére küldeni). CSÜTÖRTÖK, NOVEMBER 25: HÁLAADÁS NAPJA... ADJUNK HÁLÁT hagyományos, szép amerikai ünnep, amikor ki-ki a ma­ga vallása szerint fordul a Mindenhatóhoz s hálaimát mond mindazokért a javakért, amikben az elmúlt esz­tendő során része volt. ... De legfőképen hálát adunk a jó Istennek azért, hogy itt élhetünk, ebben a gazdag, nagy, szabad országban, az alkotmány és törvények által védett emberi és polgári jogaink teljes élvezetében, de­mokráciában, szabad emberek módján. . . . Imádkozunk s kérjük a jó Istent, hogy engedje megérnünk a napot, amikor egyszer minden ember a föld kerekén olyan féle­lemmentesen, olyan szabadon és olyan aránylagosan jó­létben élhessen, mint a legtöbb ember ebben az országban. Országos ünnep ,az amerikai “család ünnepe” Hála­adás Napja, amely talán mindennél ékesebben juttatja kifejezésre a mi amerikai életformánkat s az amerikai nép vallásosságát. HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGRÓL SE HÚS, SE PÉNZ A Kossuth-rádió novem­ber 21-i adása ismét világos példáját mutatja annak, hogy a “népvagyon”-nak semmi be­cse sincs a kommunista ura­lom alatt. “Dómba községről van szó — közli a rádió — ahol a vezetők elhatározták, hogy marhahús beadása helyett pénzt szednek be. A parasz­toknak tetszett az ötlet és sor­ba be is fizették a rájuk eső részt. Mikor azután több tíz­ezer forint összejött, egyszer­­csak eltűnt a pénz. A járási ve­zetőség pedig követeli a mar­hahúst. A parasztok nem haj­landók kétszer teljesíteni. Most Dómba községen van a sor, hogy megoldja problémá­ját, mert ebben a pillanatban se pénz, se hús.” NAGY ÉRTÉK A NYLON HARISNYA Az IKKA csomagok közül legnépszerűbb a JUDY jelzé­sű szeretetcsomag, melyet ma Budapesten 260-300 forintért lehet értékesíteni. Három pár nylon harisnyáért viszont közel 500 forintot adnak — jelenleg ez a legjobban kifizetődő ajándék a szabad földről. A VOLT WASHINGTONI BOLSI-KÖVET HALÁLA Dr. Weil Emil, a bolsevista járomban nyögő Magyarország volt washingtoni követe meg­halt. Weil Emil 1931-ben csat­lakozott a magyarországi ille­gális kommunista párthoz. Te­vékenységeiért 1936-ban 10 évi börtönre ítélték. A háború után az Orvos-Szakszervezet főtitkára lett s nevéhez fűző­dik ezen szakszervezet bolse­­vizálása. Washingtonban eltöl­tött évei alatt a követséget a rendszer propagandájának és kémkedési tevékenységének amerikai központjává alakí­totta. Nyilvános botrányai miatt végülis kénytelenek vol­tak őt visszahívni. KÁRPÁTALJAI HÍREK A moszkvai Tass iroda köz­lése szerint október 27-én nagy ünnepség volt Ungváron. Ezen a napon volt tiz éve, hogy a vörös hadsereg bevonult a vá­rosba. Az ünnepély szovjet szónokai főként a tartomány erőteljes iparosítását emelték ki, amit viszont a Szovjet tit­kolózása miatt nem lehet el­lenőrizni. A párisi Service Libre mun­katársának alkalma volt egy kárpátaljai tanultabb gazda­­ifjúval beszélgetni. Az illető elmondotta, hogy a kollektivi­­zált mezőgazdaság gépesítését Magyarországon gyártott gé­pekkel hajtották végre. A Szovjet “jóvátétel” címén szál­líttatta le Magyaromszággal a mezőgazdasági gépeket Kár­pátalja részére. Az Ungváron létesített főiskola kizárólag he­lyi kommunista vezetők neve­lésének célját szolgálja. Arány­lag sok lakóház épült az or­szágrészben, de ezeket csakis a szovjetorosz területről odate­­lepitett tisztviselők és‘munká­sok kapják. A prágai sajtó jelentette október 13-án, hogy a Talabor völgyében épülő hatalmas vil­lanyerőmüvet nemsokára üzembe helyezik. Ez lesz a Szovjetunió harmadik nagy vizierőmüve és egész Kárpát­alját lesz hivatva árammal el­látni. MAGYAR RÁDIÓ­MŰSOR MINDEN VASÁRNAP D. U. 1-TŐL 2-IG a trentoni WTNJ rádió-állomáson (1300 ke.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents