Hiradó, 1954. január-június (33. évfolyam, 1-25. szám)
1954-06-24 / 25. szám
VOL. XXXIII. ÉVFOLAM — NO. 25. SZÁM. 10 PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ára 10 cent. THURSDAY 1954. JUNIUS 24. UJ RENDELÉSEK AZ ÓHAZAI CSOMAGOK DOLGÁBAN HÍREK RAB-MAGYARORSZÁGRÓL Anglia igyekszik az Egyesült Államokkal a barátságot továbbra is fenntartani Az utóbbi hónapokban sokat írtak az újságok arról, hogy az Egyesült Államok és Anglia között nincs meg az a régi nagy barátság, mely az (unoka) testvéri nemzetként ismert két nagy országot az utóbbi száz év alatt annyira egybefüzte. Mióta az északamerikai angol gyarmatokból észak-amerikai Egyesült Államok lett, azóta ennek az egy nyelvet beszélő két nemzetnek Yz érdekei többé-kevésbhé ugyanazok lettek. A “többé” természetesen az angolokra vonatkozik, mig az amerikai érdekek a “kevésvé” kategóriába sorozhatok. Mi az utóbbi negyven év alatt állandóan támogattuk az angolokat és szinte elképzelhetetlennek látszott, hogy a támogatás dacára is a meleg baráti viszony elhidegülhessen. Tulajdonképen ezen nem is kellene nagyon csodálkoznunk, mert miként az emberek között is a hitelezői és adósi viszony feszült helyzetet idéz elő ha a tartozás visszafizetésére kerül a sor, különösen ha az adós nem képes a kötelezettségének eleget tenni, úgy az országok közötti barátságot is befolyásolják az ilyen pénzügyi transakciók. De ha már ettől el is tekintenénk, mert ha jól tudjuk, Anglia még az első világháborúból kifolyólag tartozik nekünk egy pár milliárd dollárral, mit még meg sem próbáltak visszafizetni és máris újabb kölcsönöket kaptak, a váratlan elhidegülésnek tulajdonképen nem ez volt a? oka. Anglia mindig önző külpolitikát folytatott és ettől a szokásától nehezen tud megválni. Az alaposan lecsökkent és erősen megrendült angol világbirodalom i g y e k s zik menteni, amit még lehet. Eltekintve attól, hogy Ázsiában még mindig van érdekeltsége, a sok száz milliónyi ázsiai néppel nagyszerű üzleteket tudna kötni, ha politikai ellentétek annak utján nem állanák. Ezért igyekezett az angol diplomácia oly gyorsan elismerni a kínai kommunista uralmat, de viszont e nagy igyekezetében az Egyesült Államok külpolitikai álláspontjával került éles ellentétbe. Winston Churchill és Anthony Eden e héten Washingtonba jönnek Ez az indító oka annak, hogy a minden idők legnagyob angol diplomatája, Sir Churchill miniszterelnök és Anthony Eden külügyminiszter junius 25-én, néhány napi látogatásra Washingtonba érkeznek. A már 79-ik évében járó Churchill részéről ez a látogatás olyan nagy áldozat, amit csak rendkívüli esetben lehet megtenni. Ugyanis Churchill csak nem régiben lábalt ki már másodszor egy kisebb mértékű szélütésből, ami az ő korában levő embereknél legtöbb esetben végzetes szokott lenni. A két angol államférfi a Fehér Háznak lesz a vendége. Eisenhower elnök a múlt heti sajtókonferencián az újságírók kérdéseire kijelentette, hogy egyelőre nem ismeri azokat a kérdéseket, amik e vendégeskedés alatt tárgyalás alá kerülnek, de annyit beismert, hogy aligha van jelenleg olyan fontosabb külpolitikai kérdés felszínen, amiről ne esnék majd szó. Mindenesetre a tanácskozásokat közvetlenül John Foster Dulles amerikai külügyminiszter és Anthony Eden fogják végezni. Churchill személye inkább csak külső disz gyanánt szolgál, mert ha korához képest szellemileg elég frissnek is látszik, valójában öreg ember ő már. A francia belpolitikai válság időlegesen (?) megoldódott A francia belpolitikai válságban az izgalmak egyelőre lecsillapodtak, amennyiben Pierre Mendes-France meglepetészerüen 419 szavazattal 47 ellenében Franciaország uj miniszterelnöke lett. Hogy meddig? Erre a franciáknál gyakran megismétlődő kérdésre maga Mendes-France adta meg a részleges választ. Ugyanis kijelentette, hogy ha julius 20-ig nem képes Indo- Kinában békét teremteni és ugyanazon ideig a létesítendő európai szövetséges hadsereg zátonyra került ügyében nem fog a többi szabad demokráciával megegyezésre jutni, akkor azonnal beadja lemondását. Nem akarunk jóslásokba bocsátkozni, különösen rövid határidőn belüli események bekövetkezését illetőleg, de igen valószínűnek tartj uk, hogyha a fenti két problémának megoldásától teszi függővé Pierre Mendes-France az ő igen nehéz közhivatalának viselését, akkor a franciák már ma gondolkodni kezdhetnek azon, hogy julius 20-ka u* tán ki lesz a miniszterelnökük. Mendes-France még aránylag fiatal ember, mert csak 47 éves és talán ez a magyarázata az ő optimizmusának. Mindenesetre a francia parlament sok különböző pártjának bizalmát sikerült neki elnyernie, mert a 95 kommunista képviselő szavazata nélkül is 324 szavazatot kapott, vagyis 10-zel többet, mint amennyire szüksége volt az abszolút többség megszerzéséhez. Különben előre kijelentette, hogy semmi körülmények között nem fogadja el a miniszterelnökséget, ha abszolút többséget a kommunista képviselők támogatása nélkül is meg nem kapja. Mindazonáltal a kommunista képviselők mégis csak rászavaztak, mert az indo-kinai béke mielőbbi megkötését sürgetni az ő részükre jó propagandának látszik. Porhintés a hiszékeny emberek szemébe az oroszok békeszeretete Azonban ezzel szemben meg kell állapítanunk, hogy a kommunisták sokat hangoztatott béke szeretete csak porhintés a hiszékeny emberek szemébe, mert ha az orosz (Folyt, a 4-ik oldalon) John C. Allen, az amerikai postafőigazgató helyettese junius 9-iki kelettel az alábbi levelet intézte az Amerikai Magyar Szövetség washingtoni központj ához: “Érdeklődésére megerősítem azt a csomagküldési könnyítést, miszerint ezentúl NEM szükséges a Magyarországba irányított használt ruhaneműt fertőtleníteni és az utóbbit igazoló írást a szeretetcsomagokban mellékelni. Erről valamennyi amerikai postahivatalt .értesítettük.” Ugyanakkor a Szövetségen keresztül hozza az amerikai postafőigazgatóság a magyarság tudomására, hogy ezentúl egyegy Magyarországba küldött szeretetcsomag súlya az eddigi 22 font helyett 44 font lehet. Évente ugyanarra a címre mindössze két ilyen 44 fontos szeretetcsomagot engednek be Magyarországba, az évi maximum tehát összesen 88 font marad. (Bővebb felvilágosítást a csomagok tartalmára vonatkozólag bárkinek szívesen küld a Szövetség: 614 Mills Building, NW, Washington 6, D. C.) Révész Gy. aláírással a magyar postaügyi miniszter nevében junius elsejei kelettel értesítették az amerikai postafőigazgatóságot, hogy az Egyesült Államokból Magyarországba küldött szeretetcsomagot nem vámolják el ezentúl olyan könyörtelen szigorral, mint azt eddig tették. Részleteket erre vonatkozólag azonban nem hoztak nyilvánosságra. Egyidejűleg előirják, hogy a csomagba annak tartalmáról pontos jegyzéket kell helyezni az óhazai vámhivatal részére. Ezzel szemben az amerikai posta mindössze a csomag tartalmának általános leírását kívánj a a burokra ragasztandó zöld cédulán (Customs Declaration), mely bármely postahivatalban díjtalanul kapható. Az Egyesült Államok külkereskedelmi hivatala a fentiekkel egyidejűleg megkönnyítette az ajándékként Magyarországba és a szomszédállamokba irányított gyógyszerküldést. Eszerint a gátlás nélkül hozzáférhető orvosságokból mindenféle export I “license” nélkül $50 értékű csomagot is lehet küldeni; a még mindig megszigorítás alá tartozó “csoda”-orvosságokból (antibotics: penicillin, aureomycin, terramycin, sulfa és quinine készítmények, malária és lázcsilla! pitók) viszont $25 értékben adhatunk szeretetcsomag gyanánt külön kiviteli engedély nélkül postára. Amerikai rendelkezések értelmében egy-egy ilyen gyógyszerszállítmány akár hetente is küldhető ugyanarra a címre. Viszont a magyarországi korlátozások 48-ik pontja értelmében mindössze “orvosilag elfogadható mennyiségben” engedik be az orvosságfélét, azt is havonta egyszer. Valamennyi szeretetcsomag burkolatán feltüntetendő annak ajándék jellege: “Gift” — Ajándék. Mutassuk meg az alábbi sorokat a postán, ha ruhacsomagfertőtlenitési bizonylatot kövének: “American Hungarian Federation, 614 Mills Building, NW Washington 6, D. C. — “This ívül confirm that disinfection certificates are no longer required for gift parcels containing clothing addressed to Hungary. — John C. Allen, Assistant PostmasterjGeneral.” 15 millió embert öltek meg a kmai vörös banditák Lodge követ egyik chicagói kijelentése szerint a kínai bolsik 1949-óta 15 millió embert gyilkoltak meg. A követ a leghatározottabban a peipingi kormányt teszi ezekért felelőssé. Lodge azután arra mutatott rá, hogy “ilyen gyilkosokat akarnak a UN tárgyalóasztalai mellé leültetni.” Kifogásolta azt is, hogy a vörösök háborút kezdtek Koreában és Indo-Kinában. “Ráadásul Kina elárasztja az egész világot kábítószerrel, mérgezve a népeket nemcsak vörös tanokkal, de heroinnal s mariujanával is,” — mondotta Lodge. Jön a Mars... Julius 2-án a Mars bolygó ritkán látott “közelségbe” kerül Földünkhöz és a világ tudósainak alkalmuk lesz legmodernebb teleszkópok segítségével megfigyelni a titokzatos égitestet. Azt remélik, hogy megfejtik az évszázados titkokat: van-e élet a vörös csillagon? Értelmes élőlények, rovarok? “Mindössze” 40 millió mérföldnyire lesz tőlünk a Mars és asztronómusaink tanulmányozhatják majd erős távcsöveikkel a csatornákat, a hóboritotta hegyeket és a zöldes-barna hajlatokat, melyekről egyesek azt állítják, hogy növényzet. A délafrikai Bloemfontein csillagvizsgálójából fogják lefényképezni a Marsot julius 2- án, mert itt lesz a legközelebb a földhöz a rejtélyes égitest. Az emberiség kivácsiságát akarják kielégíteni ezek a tudósok. Vannak, akik azt hiszik, hogy a túlnépesedett föld lakóit száz éven belül könnyűszerrel lehet majd áttelepíteni a Marsra. Napfogyatkozás Jövő szerdán, junius 30-án napfeltekor napfogyatkozást láthatunk. A teljes napfogyatkozásnak csak egy része lesz látható a Földnek erről a pontjáról. (A “napfogyatkozás” abból áll, hogy a Hold a Nap és Föld közé kerül s amíg elhalad pályáján, elveszi előlünk a Nap sugarait.) EGÉR A KENYÉRBEN Különös szenzáció foglalkoztatta május első hetében Várpalota lakosságát. A Szabad Nép, május 7-i száma szerint a szenzációt a várpalotai sütőipari vállalat szállította. A lakosság különös dolgokat fedezett fel a megvásárolt kenyérben. Találtak már szeget, üvegdarabot, rongyott, zsákdarabot, zsákmadzagot. “Legutoljára kézrőlkézre járt a kenyér, amelyben egy egeret találtak.” MAGYAR TESTVÉREK! Az Amerikai Magyar Szövetség az egyetemes magyar érdekek érvényre juttatásán fáradozik. Uj cime: 614 Mills Building, Washington 6, D. C. HELYSZÍNI riport BUDAPESTRŐL (FEP) A Frankfurter Rundschau nagy német napilap rendkívül érdekes helyszíni riportot közöl egy nyugati újságíró tollából, akinek módjában állt Budapesten megtekinteni május 23-án az angol-magyar futballmérkőzést s ez alkalommal alaposan szétnézett a magyar fővárosban. A biztosszemü újságíró megállapításaiból az alábbiakat közöljük: Munkásember véleménye: Tiz százaléknál nem több a lakosságból, aki a kommunizmus oldalán áll. A nép és az “uj urak” közt nagyobb a szakadék, mint mikor királyok uralkodtak. A kommunista vezetőket s a Szovjetunió kiküldöttjét, Vorosilov marsallt, szinte légmentesen elzárták a pártkongresszus alkalmával a lakosságtól, mert merélyletektől tartottak. “A kemény ököl” és a kíméletlen rendőri rezsim politikája ugyan hajótörést szenvedett és a Nagy Imre rezsim “szelidebb” politikát követ, de az eredmények nagyon soványak. A munkások túlnyomó része szakképzetlen dolgozó, akiknek muszáj megelégedniök az alacsony bérekkel s örülnek, ha annyit keresnek, hogy jóllakjanak. Az alkalmazottak létszámát mindenütt felduzzasztották. így ugyan nincs munkanélküliség, de ami munkát normális időkben egy ember végzett, azt most három ember csinálja. A szállodákban négyszerese a személyzet a békebelinek, ugyanazon munkára. A taxik ősrégiek, elhasználtak; rosszul öltözött női soffőrök, szájukban cigarettával, nyaktörő tempóban vezetik. Minden üzlet az államé. Vannak még cigányzenés lokálok is, de ezekben csak külföldiek, vagy magas pártfunkcionáriusok fordulnak meg, mert egy üveg tokaji bor 100 forint (kb. 8 Dollár). Buda romjai még nem épültek fel, a királyi vár még teljesen rom. “A mai Budapest szürke város lett. A tömeg egyforma, a mosoly eltűnt az arcokról, a lakosság rosszul, hiányosan öltözködik. De nem nyugszik bele ellenállás nélkül a sorsába.” Van egy hatásos fegyvere, mellyel a gyűlölt népidemokrata rezsimet legyőzheti: ezt úgy hívják: “keveset dolgozni.” A szegénység tükröződik a kirakatok áruiban is. Egy méter gyenge minőségű gyapjúszövet 400 frt, egy pár női cipő 250 frt, egy férfiöltöny 1200 frt, ami egy szakmunkás egyhavi keresete. Egy alkalmazott átlagos keresete 1000 forintig megy fel havonta, egy soffőr havi 900, egy bárnő 700 forintot keres, egy mérnök vagy gyárigazgató keresete havi 2700 forintra is felmegy. A külföldiek által lakott szállodák éttermeiben bőségesen .van hús, vaj és tej, de e cikkekben a polgári lakosság hiányt szenved. A főváros gyakran heteken át hús nélkül van... “A magyarok vágya rendkívül nagy, hogy újból a nyugathoz tartozzanak, ez minden lépésnél érezhető. A vallásos érzés semmit sem vesztett erejéből. A Szent István bazilikában a hívők nagy tömegét láttuk, még pedig szemmelláthatóan nem öreg embereket, hanem nagyrészt fiatalokat 16 és 20 év között. Az iskolákból ugyan száműzték a hitoktatást, de azt privátim igénybeveszik lelkészek és apácák utján, akik ezért havi 20 forintokat kapnak. Egy a vágya az egész népnek: Elmenekülhetni, átmenteni magát túl az aknákon, a szögesdróton, a vasfüggönyön, a szabadság világába!” — fejezi be megállapításait a német újságíró. ÜNNEPELJÜK MEG JULIUS 4-IKÉT! “Fourth of July” — az Egyesült Államok születésnapja — éppen olyan nagy ünnepe az amerikai magyarságnak, mint volt a “régi világban” az óhazában István király napja vagy pedig március 15-ike. Julius 4- ike jelenti minden amerikai, — tehát a magyar származásúak részére js — azokat az áldásokat, amiket az elnyomó hatalom alóli felszabadulás jelentett az elmúlt 178 esztendő folyamán. Az Egyesült Államok alapítójának, Washington Györgynek a nevéhez fűződik ez Ujhaza függetlenésgének kivívása. Úgy is mint államférfi úgy is mint hadvezér, Washington halhatatlan érdemeket szerzett és méltán tiszteljük őt az Egyesült Államok “atyja” gyanánt. Amerika magyarsága nem hiába emelt szobrot Washington emlékének a budapesti Városligetben, mert hiszen azzal az emberi jogok egyik legkimagaslóbb apostolának emlékét örökítették meg elődeink, az egykor boldog magyar főváros egyik legszebb pontján. De más emlékeztetőnk is van e két nép törekvéseinek rokonságára. 1777-ben, közvetlen az amerikai függetlenségi nyilatkozat utáni évben magyar ember, Fabricy Kováts Mihály, vállalkozott arra, hogy Washington lovasságát megszervezze. Kováts tudvalevőleg életét áldozta az amerikai szabadságért a charlestoni csatatéren és ezáltal vérével pecsételte meg az amerikai és magyar célkitűzések szövetségét. Erről nekünk magyaroknak nem szabad megfeledkeznünk, különösen julius 4-ike táján. Az amerikaiak és az amerikai magyarok közötti szabadságszövetség mellett az Egyesült Államokban megtelepedett és az Óhazában maradt magyarság közötti vérségi, érzelmi köteléknek szintén juilus 4-ike a legmagasztosabb emlék ünnepe. Mig ugyanis Magyarország önálló államéletet élhetett, e napon gyűltek össze Budapesten két világrész magyarjainak küldöttei, hogy megkoszorúzzák Washington ottani emlékművét. Ma ezt nem engedik meg a mostoha körülmények; de az E- gyesült Államok nagyobb magyarlakta városaiban méltán helyezhetünk babérkoszorút Washington György helybeli szobrára, hogy ezáltal is tüntessünk amerikai polgárhüségünk és a Washington-i szabadságjogok diadalába vetett hitünk mellett! * * * EGYHÁZAINK és EGYLETEINK anyagi hozzájárulása nélkül az Amerikai Magyar Szövetség képtelen lesz betölteni feladatát, elvégezni a rábizott munkát. Ezúton nyilvánosan iá felkérjük tehát az amerikai magyar egyházak és egyletek vezetőségét, hogy megajánlásaikat minél hamarabb szíveskedjenek eljuttatni e címre: American Hungarian Federation, 614 Mills Building, NW, Washington 6, D. C. A KOKÁRDA Irta: GYÓNI GÉZA Mikor gránát bőgött, mikor bomba .csattant; Mikor ezer ördög fütött ezer katlant; Mikor rémült lelkek robbanástól féltek, Hej, más volt a dörgés . . . hej, más volt az ének: — Jó magyar, hü magyar, hős magyar levente, Kell Rákóczi-nóta, kell-e Kossuth-mente? Kell nemzeti zászló, Petőfi kokárda? Itt van, nesze, rakd fel, hősi magyar gárda! Mikor gránát bőgött, mikor mennykő vágott, Mikor hideglelés rázta a világot; Mikor, mint a fáklyák, úgy égtek a falvak, Hej, de másként szóltak, de másként szavaltak: — Jó magyar, hü magyar, Isten katonája, Kell magyar vezényszó, kell magyar kokárda? Magyar szóval akarsz menni a halálba? Parancsolj, jó magyar, katonák virága! Mikor gránát bőgött, mikor összecsaptak, Mikor a kegyencek két Istent becsaptak, Mikor fogyva-fogytak a hü regimentek, Hej, más volt az ének, amit énekeltek: — Jó magyar, hü magyar, hűséged meghatott, Hited és királyod te el sohsem adod. Hitedért berohansz száz halál torkába S nem kell jutalom se, csak ez a kokárda. Mikor gránát bőgött, akkor úgy szerettek, Hej, merre porladnak a hü regimentek? Hej, merre fehérük szent testük, a drága? Nem maradt belőlük, csak ez a kokárda. Csak ez a kokárda, de vérükkel festve, — Másnak cifra cafrang, nekünk Krisztus teste, Üdvösség, becsület, önérzet-teremtő, Hős múlt, véres jelen s az egész jövendő. & Mikor gránát bőgött, ki merte bántani? Golyók közt, halál közt nyithattak szirmai; Golyók közt, halál közt ugyan kinek ártott, iiw habién viselte, mint halál-virágot? S most, itt, pulya döglés rontó közepébe A magyar melléről éppen most tépnék le? Most, mikor az ég is a magyarnak kékül, Ki mondja, hogy éljen becsülete nélkül? Ki mondja, hogy menjen királya elébe, Hogyha becsületét melléről letépte? Ki mondja, hogy legyen jó katona újra, Hogyha a nemzetét előbb lehazudja? Most, mikor öt fronton omlik el a vére; S Rigától Bagdadig magyar megy előre; Most, mikor minden nap magyar vérbe mártják, Ki meri bántani most ezt a kokárdát?! (Krasnojarsk, 1916.)
