Hiradó, 1953. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1953-05-07 / 19. szám

JhjL Only* dirniyWiiaru '/IstwApjnpsüi. ßditsuL cuuL (pubiiAhsxL in. (p&hJth. CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND Omboy. VOL. XXXII. ÉVFOLYAM — NO. 19. SZÁM. Ára 10 cent. PERTH AMBOY, NEW JERSEY THURSDAY 1953. MÁJUS 7. Békét kötni csak kényszer hatása alatt lehet Tudomásunk szerint a tör­ténelem folyamán nem for­dult elő olyan eset, hogy hábo­rús összetűzést békés meg­egyezéssel oldották volna meg a harcoló felek, anélkül, hogy az egyiket közülük előzetesen alaposan meg ne verték volna. Természetesen megtörténhe­tett, hogy egy harmadik hata­lom parancsának engedélmes­­kedve megszüntették az ellen­ségeskedést, ha mindkét fél­nek oka volt attól tartani, hogy ellenkezés esetén alapo­san kikaphatnak a békét minden áron helyre állítani akaró “semleges” hatalomtól. A koreai háborúban egyik lehetőség sem áll fenn, mert mindkét harcoló oldalon még messze vagyunk attól a pont­tól, amelyen az egyik fél kény­telen lenne békét kérni, s vi­szont annak a hatalomnak, melynek módj ában lenne “hatiji” a harcolókra, ha való­ban őszintén akarná a békét, nagyobb érdeke a háború folytatása, mint a béke hely­reállítása. így tehát alapos­nak látszott kétkedésünk, a­­mivel az oroszok részéről megnyilvánuló béke beszéde­ket fogadtuk. A beteg és sebesült hadi­foglyok kicserélésére vonat­kozó feltételek a kommunis­tákra nézve előnyösebbek vol­tak, mint mi reánk és igy >. könnyű volt velük megállapo­dásra jutni. Mindenesetre ez az egyezség az első lépés volt a fegyverszüneti tárgyalások újra felvételére, amennyiben azok több mint egy évi hiába­való erőlködés után a múlt év októbere óta szüneteltek. A fegyverszünet megkötése egy további és már majdnem dön­tő jelentőségű lépés lenne a béke felé. Nem tudjuk azért elképzelni, hogy a kommunis­ták fegyverszünetet kössenek minden külső kényszer nélkül ameddig a kifogyhatatlannak látszó kínai embertartalék rendelkezésükre áll. így tehát nem meglepetés, hogy a né­hány nap előtt újra megindult fegyverszüneti tárgyalások folyamán a megoldandó prob­lémák egyre nagyobb akadá­lyoknak bizonyulnak. Nem fontos, hogy jelenleg mi a megegyezés lehetőségének az akadálya, mert ha véletlenül mi elfogadnánk a kommunis­ták azon feltételét, hogy olyan hadifoglyoknak a felügyele­tét, kik nem akarnak vissza­kerülni kommunista uralom alá, egy ázsiai semleges ál­lamra bízzák, — amit mi in­dokolt okoknál fogva má el­­lenzünk — akkor egy újabb és még nehezebben elfogad­ható követeléssel állnának e­­lő. (A fenti sorok Írása óta már ebben a kérdésben is en­gedtünk, mert hajlandók var gyünk Pakistan államra bízni a kommunista uralom alá visszatérni nem akaró hadi­foglyok ellenőrzését.) Koreában még be sem feje­ződött a háború és máris újabb harcok dúlnak Ázsiában Azonban akárhogy is eről­ködünk, mindkét félre nézve kielégítő békét a kommunis­tákkal csak akkor köthetünk, ha őket ilyen béke elfogadásá­ra kényszeríteni tudjuk. Min­den más elgondolás — köny­­nyelmü önámitásnak tekint­hető. Ugyanis ha megtörtén­nék az a csoda, hogy Koreá­ban békét, köthetnek a kom­munistákkal, vége lenne-e ez­zel a háborúnak Ázsiában? Dehogy is. A forrongásban le­vő Ázsiából jövő hírek újabb háborús izgalmakról szólnak. IndorKinában, Siamban, Ma­­layaban és más kisebb dél­ázsiai országokban, mikről az átlag ember csak nagyon ke­veset tud, de amik mégis fon­tos összekötő kapcsot képez­nek a kommunista világura­lom kiépítésének tervében, részben már harcolnak, rész­ben pedig egymásai szemben felsorakozva harcra készen állanak a kommunista és anti­­kommunista haderők. A már megindult harcok kezdetben csak helyi jelentő­­ségiieknek látszottak, azon­ban egyre nyilvánvalóbbnak tekinthető, hogy azok egy köz­pontból irányított nagyobb­­szábásu elgondolásnak részlet kérdései. Vagyis ha a kom­munisták már semmiképen sem tudnának kitérni az alól, hogy Koreában békét kösse­nek, a világ békéjének helyre állítását még ez sem biztosí­taná, mert a helyzet hasonló a föld alatt lappangó tűzhöz, mit ha egyik helyen el is olta­nak, egy másik helyen újra csak kitör az. Hogy ilyen eset­ben mi a leghelyesebb véde­kezési mód ? — arra senki em­berfia választ adni nem tud. John Foster Dulles, az a­­merikai külügyminiszter a múlt szombaton kijelentette, hogy a kommunisták újabb e­­rőszakos támadásait Ázsiá­ban az Egyesült Államok kor­mánya nagyon aggodalmas érzésekkel szemléli. Dulles u­­gyan nyíltan nem mondta, de nyilatkozatából k i v e h e tő, hogy amerikai repülőgépek francia csapatokat és muníci­ót fognak szállítani a kommu­nista csapatok által szoron­­' gatott Laos állam fővárosába. Bár annak a segítségnek, mit az Egyesült Államok nyújthat Koreán kívül még egy újabb hadszíntérnek Ázsiában, — egyelőre nagyon kevés lehet az eredménye, azonban az a­­dott helyezetben aligha tehe­tünk mást, minthogy próbál­juk oltani a tüzet, amire az oroszok mindig újabb és u­­jabb olajat öntenek. Szabadság, egyenlőség és gaz­dasági jólét kell az embereknek Sok uj névvel és földrajzi ismerettel kell gyarapítani tudását annak, aki ma a világ eseményeket közvetlen figye­lemmel akarja kisérni. Ázsia került az érdeklődés központ­jába, az az Ázsia, mit régen az emberiség bölcsőjének tar­tottak. Ez a bölcső ismét fon­tos szerepet játszik a gyer­mek cipőjét rég kinőtt em­beriség sorsának kialakulá­sában. Az orosz imperialista kommunizmus rávetette ma­gát az ázsiai népek száz mil­lióinak meghódítására, mert az alacsony színvonalon élő {Folyt', az 5-ik oldalon) Európai útra indult a Segélyakció titkára Áldásos működésének nyolca­dik évét töltötte be nemrég az Amerikai Magyar Segélyakció s a legutóbbi közgyűlés ismét behatóan foglalkozott annak jö­vendő munkásságával, terveivel. A közgyűlés úgy határozott, hogy .az Európában rekedt ellá­tatlan, valamint újonnan mene­kült és igy segélyre szoruló ma­gyarság tényleges helyzetének kivizsgálása és az arról készíten­dő tárgyilagos jelentés megtéte­le céljából átküldi megbízottját Európába és az ő jelentésének elbírálása után állapítja meg majd a Segélyakció további ter­veit, működésének bővítését vagy korlátozását. Hogy a közgyűlés és igazgató­ság erre az álláspontra helyez­­kdeett, annak köszönhető, hogy éppen a közgyűlésen jelentette be Borshy Kerekes György, mint a központi intéző bizottság elnöke, hogy egy magát megne­vezni nem óhajtó emberbarát nagylelkű adományából meg-' felelő összeg áll rendelkezésre kimondottan arra a célra, hogy a Segélyakció saját emberét, a­­kinek az ügyekben már tapasz­talata van, teremszemlére át­­külddesse Európába és tapaszta­lata alapján esetleg olyan tervet dolgozhasson ki, amely az anya­gi erőforrások biztositása ese­tén a segélyre szoruló külföldi magyarság további támogatását lehetővé tenné. A közgyűlés há­lával és köszönettel fogadta el a nemes felajánlást. A Séllyei F. Lajos országos el­nök, Borshy K. György központi intéző bizottsági elnök, Szegedy L. István pénztáros, Nagy F. Lajos ellenőr és Cukor Mór jog­tanácsosból álló szükebb bizott­ság legutóbbi gyűlésén a sponsor egyenes kívánsága szerint uta­sította Dobozy Arthur ügyveze­tő titkárt, aki Európában mint a Segélyakció egyedüli megbízott­ja szerepel, hogy a lehető legrö­videbb időn belül induljon el a terepszemle elvégzésére. A fenti bizottság természetesen annak idején kötelességszerüen értesí­teni fogja az amerikai magyar­ságot a központi intéző bizottság és az igazgatóságon keresztül a további fejleményekről, állan­dó jóakarónk, az amerikai ma­gyar sajtó utján. A Segélyakció irodája az ügy­vezető titkár távolléte alatt is magyar testvéreink szolgálatára áll a délelőtti órákban. Levelek­re, mint eddig is, készséggel vá­laszolunk, használt ruhagyűjté­sünket pedig, amely eddig is szép eredménnyel járt, folytat­juk. The American Hungarian Relief, Inc. 246 Fifth Avenue, New York 1, N. Y. Könyvbarátok! Figyelem! Magyaf könyvek nagy és egy­re jobban bővülő választkából rendelhet a Magyar Hírnök Könyvesboltjából. Kérje árjegy­zékünket! — Foreign Book Shop, 134 French St., New Brunswick, N. J. — Telefon: CHarter 9-3791. “BIZONFI” magyar-angol, angol-magyar szótár, — a két kötet egybekötve $4.75. Megren­delhető lapunk utján. A legújabb “csoda­gyógyszer” nem is olyan u j... Uj, érdekes megállapitá­­sok az aspirinről, amellyel bámulatos eredményeket értek el szívbajok kezelésénél Az American Heart Associa­tion Atlantic Cityben megtartott szokásos évi gyűlésén egy cso­port orvos meglepő közlést tett: az aszpirin, amely évtizedek óta közhasználatban van, szintén a “csodaszerek” közé számítható. Az orvosoknak ez a csoportja Salt Lake Cityben, az utahi ál­lami egyetemen kísérletezett az aszpirinnel és bámulatos ered­ményeket ért el vele. A felfede­zés azóta az ország más kórhá­zaiban is közismert. A szívbajok számos változatánál — mondják az orvosok — az aszpirin lénye­gébe nugyanolyan eredményt él­ei, mint a cortisone, az utóbbi é­­vek hires csodagyógyszere. Az aszpirint általában fájda­lomcsillapító szernek tekintik és né micsekély csiraölő hatása is van. Már régebben észrevették, hog yaszpirin valami kellemes körérzetet okoz, még akkor is, ha nem csupán fájdalomcsilla­pítóként használják. Több évi kísérletezés után rájöttek arra, hogy a kellemes közérzetet mi o­­kozza. íJSíszpirin erősebb mű­ködésre serkenti az adrenalin mirigyeket, amelyek ezáltal na­gyobb mennyiségű adrenalint bocsátanak a véráramba. Miután a cortisone egyik ha­tása szintén az, hogy serkenti az adrenalin-mirigyek működését, az utahi csoport azt kezdte vizs­gálni, hogy van-e különbség a cortisone és aszpirin között, ha gyengülő szívműködés ellen al­kalmazzák. Legnagyobb megle­petésre arra jöttek rá, hogy az aszpirin ugyanazt a hatást teszi mint a cortisone, legalább is eb­ben a vonatkozásban. Ebből kiihdulva, az orvosok azt kezdték vizsgálni, hogy mi­lyen hatása van az aszpirinnek, ha sokk ellen alkalmazzák. Az eredmény itt is meglepő volt, mert 816 eset után azt jelentet­ték, hogy aszpirin adagolása fe­lére csökkentette a sokk folytán bekövetkezett halálesetek szá­mát. Az utahi orvos-csoport ered­ményei oly meggyőzőek, hogy az orvosok most komolyan latol­gatják a hagyományos módsze­rek megváltoztatását szívroham esetén. Vörösek képhamisitása Az élenjáró “Béke és Szabad­ság” c. moszkvai újság a képha­­misitástól sem riad vissza. A Vö­röstéri Lenin mauzóleumnál ké­szült felvételen — melyen Sztá­lin egy virágcsokrot átnyújtó Komszomol-kislánykával látha­tó — egyszerűen az elhunyt ta­nítómester mellé odakopirozták Malenkovot, aki az eredeti ké­pen csak az ötödik helyen állt. Ami azonban még jobb* illetve vonalhübb: az eredeti kép vala­mennyi szereplőjét kisatirozták, úgy hogy a “Béke és Szabad­ságiban közölt képen csakis Sztálin és Malenkov látható. A Life Magazin pár hét előtt leleplezte a hamisítókat, egymás mellett közölve a két képet; az eredetit és a meghamisitottat... Ötmillió ember kap járadékot a Társa­dalom biztosítótól A 23 évse Mrs. Stephen Do lores, San Rafael, Cal.-ban az ötmilliomodik járadékélvező, a­­ki a Társadalombiztosító Hiva­taltól havi illetményeket kap. Gyermekei* pedig, a 4 éves Lar­ry és az 1 éves Michele, csatla­koztak a 865,000 gyermekhez, a­­kiknek a hivatal járadékot fo­lyósít elhunyt szülei után. Doloresné férje, a 30 éves te­lefonszerelő, tavaly november 17-én halt meg. A Társadalom­­bítzositó Hivatalnál nyilvántar­tották, hogy a Pacific Telephone and Telegraph Company-nál több éven át teljesített szolgála­tot és a második világháborúban a haditengerészetnél volt rádió­kezelő. E család részére most minden hónapban $168.90-et folyósít a Social Security Administration. Az özvegy illetménye havi $63.30, a gyermekeké egyenként $52.80. Amikorra Michele 18 éves lesz (és ezzel járadéka megszűnik) a gyermekek maguk $20,038-at vettek fel a biztosítás fejében. Mrs. Dolores $12-20,- 000-re számíthat; az összeg at­tól függ, meddig fog élni vagy ismét férjhez megy-e? A családnak még egy másik (magán) biztositása is van, a­­melynek dijait az elhunyt férj alkalmazója, a telefontársaság fizette be. Mindezek képessé te­szik a fiatal özvegyet arra, hogy minden idejét az apró gyerme­kek felnevelésére szentelje és gém kell pénzkereső foglalko­zást vállalnia. Abból az ötmillió emberből, aki társadalombiztosító járadé­kot élvez, 1,200,000 ember 65 évnél fiatalabb. Hátrahagyott árvák ezek, vagy pedig 65 évnél idősebb visszavonult munkások hozzátartozói. A másik 3,800,- 000 járadékélvező már betöl­tötte 65-ik életévét; nagyrészük nyugalombavonult munkás. De a törvény értelmében a 75 évnél is idősebbek akkor is megkap­ják járadékukat, ha dolgoznak. Végül vannak olyanok is, akik maguk sohasem voltak biztosí­tót tállásban, csak olyan munká­sok szülei, vagy hozzátartozói, akiknek volt ilyen állásuk. A társadalom-biztosításra vo­natkozó minden további felvilá­gosítást készséggel megad a So­cial Security körzeti irodája; Trentonban és New Bruns­­wickon a postaépületben, Perth Amboyban a P. A. National Bank épületében. (Lapunk szerkesztője is készséggel vála­szol idevonatkozó kérdésekre.) A Woodmesiok Konvenciója A New Jersey Head Camp Woodmen of the World Atlantic Cityben, az Ambassador Hotel­ban tartotta meg állami konven­cióját. A Liberty Camp No. 65 magyar férfi osztály képvisele­tében kiküldöttek voltak: Ede­­lényi József és Kucsma Béla. A Woodmen Circle állami konvencióját ez évben Eliza­bethen, az Elizabeth-Carteret Hotelban tartotta április 24-25 és 26-án. A White Rose Grove No. 14 magyar női osztály dele­gátusai voltak: Mrs. Frank Tomko, Mrs. John Mitruska és Mrs. Louis Deák. MjePs Day n & ,1 A* ’** i. may to Mennyi bevándorlót engednek be? {Az alábbi cikk, a Common Council for American Unity szerkesztésében, az uj McCar­­ran-Walter féle bevándorlási törvényt ismerteti, anélkül, hogy előnyeit vagy hátrányait kutatná. Aki bővebb felvilágosí­tást szeretne, rendelje meg a Council-tól $1.50-érí az erről irt könyvet. A Council címes 20 West 40 Street, Neic York 18, N. Y.) Még a törvény kongresszusi vitája alatt is megoszlottak a vélemények arról, hogy az uj törvény leszállitja-e vagy fele­meli-e az amerikai bevándorlók számát. A tények a következők: A régi bevándorlási törvény szerint az évi kvóták összege 154,277 volt, az uj törvény sze­rint 154, 657 lesz, tehát 380-al több. A régi kvótákat azonban leszállították A kiszámítás körül alkalma­zott uj módszer következtében 26 ország kvótáját mérsékelten leszállították. így például Ma­gyarországét 4-el, Ausztriáét 8- al, Csehszlovákiáét 15-el, Romá­niáét 2-vel, Jugoszláviáét 5-el, Németországét 143-al, Nagybri­­tanniáét 360-al, Írországét 97- el, stb. Az európai államok kvó­táit összesen 905-el szállították A MAGYAR HONVÉDSÉG KÜLSŐ ALAKÍTÁSA Magyarországról Ausztriába érkezett magyar katona-szöke­vények elbeszélése szerint a ma­gyar hadsereg külsőségekben orosz mintára való átállítása be­fejeződött, A magyar honvéd­ség régi, kiváló minőségű gyap­júból készült egyenruháját tel­jesen kivonták a használatból. Minden ily ruházatot központi raktárakba kellett összegyűjte­ni. A katonáknak uj, silánymi­­nőségü, a régi honvédség zsá­­voly egyenruhájához hasonló a­­nyagokból készült egyenruhát osztottak ki, melyet télen-nyá­­ron viselniök kell. A ruha orosz szabású vállapokkal van ellátva, s igy a magyar katonát ma már csak egészen közelről lehet meg­különböztetni az orosztól. Az ősz folyamán' több mint 800,000 garnitúra gyapjuegyen­­ruhát gyűjtöttek össze. Ez a mennyiség kb. 1,200,000 kg. gyapjút tett ki, melyet az uni­formizáló oroszok azonnal el­szállítottak a Szovjetunióba. le; ezzel szemben 12 ázsiai or­szág egyenként 100-as kvótát kapott s a japán kvótát 100-ról 185-re emelték fel, beengedve az ázsiai benszüiötteket is. A kvótákat azonban nem merítik ki A 154,657-ben megállapított kvótaszám nem jelenti azt, hogy ennyi embert tényleg be is en­gednek az országba. Az észak- és nyugat-európai országokból 1947 és 1951 között évenként 47026-69366 ember jött csak be, holott ez országok kvótái össze­sen 123,853-ra rúgtak. Egyes é­­vekben tehát körülbelül 75,000 kvótaszám f e 1 h asználatlanul maradt. Ezzel szemben déli és keleti Európa országainak kvó­táit mindig túljegyezték. A Dis­placed Persons Act értelmében a jövő évek kvótájából 50%-ot már előre kiadtak bizonyos me­nekülteknek. A déli és keleteu­rópai államok 1954-1960-as kvó­tájából e címen 8400-at fognak évente levonni, 1960 után még sok évig, évente körülbelül 6000-et. A gyarmatok kvótáját 100-ra redukálták Az uj törvény szerint a gyár­thatok egyenként csak 100-as kvótát kaptak az anyaország terhére. A British West Indies lakóit ez az intézkedés hátrányo­san érinti. Eddig e szigeteken születtek korlátlanul jöhettek be a kihasználatlan angol kvóta terhére, (1951-ben pl. 2290-en). Ezentúl csak a hat szigetnek ki­járó 600-as kvótát használhat­­ják évente. Sokan azt állítják, hogy az uj törvény szigorúbb állambizton­sági szempontokat érvényesít s ez a tény magában véve is csök­kenteni fogja a bevándorlók szá­mát. Erre azonban semmi kilá­tás sincs, annál is inkább mert a biztonsági korlátozásokban igen csekély változtatást hozott az uj törvény. Kvótán kívüli bevándorlók Az uj törvény nem ad kvótán kívüli bevándorlási engedélyt a professzoroknak. (1951-ben 214 professzor jött be kvótán kí­vül.) Ezzel szemben kvótán kí­vül fogja beengedni amerikai polgárok ázsiai feleségét s gyer­mekeit és kvótán kívüli jogokat ad amerikai polgárnők férjének is, tekintet nélkül arra, hogy a házasságot mikor kötötték. E két utóbbi változtatás valószínű­leg fel fogja emelni a kvótán kí­vüliek bevándorlását. AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és Független POLITIKAI MAGYAR HETILAP

Next

/
Thumbnails
Contents