Hiradó, 1953. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1953-06-25 / 26. szám
j/ul QnL^ díuncfjcüdan, (ybuvAptafnHL ßdibkcL jcuuL (pjubhAhsuL in, (p&iíh. CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND CbnJbm^, VOL. XXXII. ÉVFOLYAM — NO. 26. SZÁM. Ára 10 cent.' PERTH AMBOY, NEW JERSEY THURSDAY 1953. JUNIUS 25. Végzett velük a villanyosszék! HÁROM FELEKEZET EGYÜTTMŰKÖDÉSE Újabb bonyodalmak Koreában A múlt héten annyi sok izgalmas dolog történt, hogy a világeseményeket figyelemmel kísérőknek ismét több okuk van fokozottabb aggodalommal tekinteni a jövő elé A legnagyobb horderejű szenzáció Dr. Rhee-nek, a dél-koreai köztársaság elnökének azon intézkedése volt, hogy a délkoreai katonaság őrizetére bízott koreai hadifoglyokat, kik nem akarnak visszatérni a kommunista fennhatóság alá tartozó területekre, egyszerűen szabadon bocsátotta. Közel 25 ezer ilyen hadifogoly nyerte vissza a szabadságát, még mielőtt a fegyverszünetet a koreai háborúban harcoló ellenfelek megkötötték volna. A fegyverszünetnek megkötését éppen az a kérdés tartotta már hónapok óta vissza, hogy miként oldják meg a hazájukba vissza térni nem akaró kommunista ellenes hadifoglyok kicserélését. A koreai háborúban részt nem vevő öt országnak ideiglenes ellenőrzése alá akarták helyezni e hadifoglyokat, mig e sokat vitatott kérdésnek végleges megoldási formáját meg nem találják. Egy héttel ezelőtt úgy látszott, hogy a fegyverszüneti tárgyalásokat vezető közegek már csak a technikai részletek kidolgozásával voltak elfoglalva, mert elvben már megállapodtak a kérdés felett és igy kevés kétség fért a fegyverszünet mielőbbi megkötéséhez. Óriási, de kínos meglepetésre, nem a kommunista oldalról történt a fegyverszünet létrejöttét kétségessé tevő lépés, hanem az U. N.-hez tartozó és annak katonailag is egyik aktiv országa, a dél-koreai köztársaság részéről. Az Egyesült Államok és Dél- Korea közötti barátság megrendült Dr. Rhee nemrégiben kijelentette, hogy amennyiben az U. N. békét kötne a kommunistákkal, mielőtt a két részre szakadt Koreát egyesítenék egy szabad és befolyástól mentes választás utján, mi szerinte kétségtelenül a demokratikus alapon álló Dél- Korea javára dűlne el, — ez utóbbi egyedül is folytatni fogja a háborút. A jelenlegi katonai helyzet alapján nehéz elképzelni, hogy a dél-koreaiak a siker reményében tehetnék ezt meg, s azért Dr. Rhee kijelentését senki nem vette túlságosan komolyan, mert az inkább a szövetségeseire enyhe nyomást gyakorolni akaró és saját honfitársaiba hatást kiváltó hazafias gesztusnak, mint eltökélt szándékkal megvalósítandó tervnek látszott. Dr. Rhee nem tréfált, mikor azt mondta, hogy ha kell, akkor a dél-koreaiak egyedül is folytatni fogják a háborút. A hadifoglyok szabadon bocsátásával ez irályban valóban megtette az első lépést, mert a fegyverszüneti tárgyalások folyamába, — ahogy az amerikaiak szokták mondani, — beledobta a - “m onkey wrench”-et. Egyelőre még nem lehet tudni, hogy milyenkárt okozott a fegyverszünetre vonatkozólag Dr. Rhee-nek ez az önkényes intézkedése, de még ba a tárgyalásokon valahogy ki is egyenlítik a hibákat, az Egyesült Államok és Dél-Korea között nem lesz könnyű a régi barátságot visszaállítani. A koreai kommunista hadifoglyok váratlan szabadon bocsátásának közvetve azonnali tragikus következményei is voltka. Az egyik hadifogoly táborból, mit arherikai katonák őrizték és igy természetszerűleg annak kapui zárva maradtak, a hadifoglyok erőszakkal próbáltak kiszabadulni. A rend helyreállítása céljából az amerikai katonák az erőszakkal szemben kénytelenek voltak erőszakot használni és igy természetesen a hadifoglyok közül vagy 15-en meghaltak és 90-nél többen megsebesültek. Ez a sajnálatos eset ismét igazolta azt a régi tényt, hogy fegyverrel szemben fegyvertelenek nem állhatnak ellen. Minden koreai — koreai Egy másik tanulság is levonható ebből az esetből; ezt magyar közmondással úgy fejezhetnénk ki, hogy vér nem válik vízzé. Amint a koreai hadifoglyok kiszabadultak a táborokból, a koreai nép őket, mint testvéreket fogadta és senki sem kérdezte tőlük, hogy kommunisták-e, vagy kommunista ellenesek? Mindegyiküket azonnal polgári ruhákkal látták el és igen rövid időn belül valósággal beolvadtak a polgári lakosságba. Washingtonban az újságírók erre vonatkozólag meginterjúvolták Dél-Korea nagykövetét, ki olyan értelemben nyilatkozott, hogy alapjában véve minden koreai — koreai. És ez igaz is; testvérek harcába, házastársak perlekedésébe idegeneknek mindig hálátlan feladat volt beleavatkozni. Azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy mi Koreába nem a koreaiak egymásközti viszályának megszüntetése miatt mentünk, hanem a kommunizmus térfoglalásának veszedelmét akartuk Á- zsiában megállítani. Sajnos, hogy ez a veszedelem továbbra is fennáll, mert a három év óta tartó koreai háborúban hozott nagy áldozataink dacára is a kitűzött célunkból nem sokat valósítottunk meg. Sőt ahogyan, a helyzet az utóbbi napokban változott, egész uj bonyodalmakra lehet számítani; Először is a fegyverszüneti tárgyalásokat bizonytalan időre elhalasztot(Folyt. a 3-ik oldalon) Több, mint két évi huzavona, fellebbezés, ujramérlegelés, stb. után pénteken, junius 19-én este 8 óra után néhány perccel egymásután ültették villanyosszékbe a Sing-Sing fegyházban Julius Rosenberget és feleségét, akiket a legsúlyosabb hazaárulás: kémkedés, illetve atom-titkoknak az oroszokhoz juttatása miatt halálra Ítélt a bíróság. Hogy mennyire igazán a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok hazája az Egyesült Államok, mutatja az is, hogy ez a két halálraítélt áruló védekezhetett és védhette hitvány életét éveken át, minden fórum lelőtt, minden lehető módon, amit a törvénykönyvek paragrafusai, illetve a paragrafusok közötti hézagok számukra megengedtek . . . Pedig a legszörnyübb, leggyalázatosabb biint követték el, amit valaki a hazája ellen elkövethet: kémkedtek egy idegen ország javára. Ha valaki kémkedik a szovjetben és annak titkait adja tovább, az még megérthető. Ha valaki DR. ROBOZ OTTÓ, a Petrol Products volt magyarországi igazgatója is elmenekült a vörös rémuralom dúlta Magyarországról és a közelmúltban megérkezett Amerikába. Woodbridge, N. J.-ben telepedett le, unokafivére, Dr. Frederick Frigyes- György közismert magyar orvos vendégszerető otthonában. FÁBIÁN JÁNOS közismert magyar ingatlanforgalmai ügyvivő (83 Gordon St.) múlt csütörtökön este hirtelen meghalt. Temetése hétfőn volt a Clover Leaf temetőben, ahol a sírnál elárulta Mussolini Olaszországát, vagy Hitler Németországát, a diktátorok országát, az még megérthető, megmagyarázható és elfogadható ... De hogy valaki ennek az országnak, a szabadság és demokrácia utolsó végvárának, ennek a nagyszerű, csodás hazának a biztonsága és jövendő jobb sorsa ellen kövessen el bármit is, az szinte érthetetlen és valóban megbocsáthatatlan bűn! Aki ilyent tesz, az vagy tökéletesen hülye, vagy mindennél átkozottabb gazember ! Ilyen volt a Rosenberg házaspár. Megkapták méltó büntetésüket! (Reméljj ük, hogy a védelmük sprán foguk fehérét kimutató vörösekről és azokról a hitványokról, akik kivégzésük után ö^sze beszéltek és irkáltak egy csomó rágalmat és szennyes szavakkal szidták az Egyesült Államokat, pontos listát készitett az FBI, hogy a végső leszámolás idején patkány módra ne szaladhassanak a föld alá ezek a hazaárulók se . . .!) Rév. Kovách Ferenc bloomíieldi theologiai tanár mondott búcsúztatót . . . Eg ismerős, mosolygós arccal ismét kevesebb van közöttünk . . . STUMPF JÁNOS városi rendőrdetektivet múlt szombaton este bankett keretében ünnepelték előléptetése < alkalmából. If j. Papp János volt az áldomester. A banketten résztvettek városunk vezető politikusai. A megnyitó imát Főt. Yincze Mihály, a Magyarok Nagyasszonya róm. kát. egyházközség uj piknikje most vasárnap A new brunswicki Szent József Magyar Görög Katolikus Egyházközség most vasárnap, junius 28-án nagyszabásúnak ígérkező pikniket rendez saját, átjavitott, uj aotoparkolóhellyel tllátott szép piknikhelyiségében, a St. Joseph’s Grove-ban. Két év után most tart először pikniket ismét a Szt. József egyház és igazán szép volna, ha minél többen lennének ott ezen a szabadtéri mulatságon. Délelőtt 11 órakor tábori szentmise kint a szabadban, a piknikhelyen. Délre már készen lesznek a finom, magyaros ételek. Ingyenes autóbuszjárat d. e. 10 órától kezdve a High St.-ről, a templom elől. A zenét Szőke Lajos zenekara szolgáltatja. A rendezőség mindent elkövet, hogy a vendégek jól érezzék magukat. Legyünk ott minél többen! segédlelkésze, a záróimát pedig Főt. Horváth Lőrinc plébános mondotta, aki az est egyik szónoka is volt. A SÉLLYEI F. LAJOS Női Demokrata Klub szombaton, július 18-án egésznapos autóbuszkirándulást rendez Atlantic City-be. Indulás jókor reggel, érktzés késő este . . . Jelentkezni lehet a következőknél: Mrs. Chandik elnöknél, Mrs. Krillánál és Mrs. Tiedgennél. A júliusi gyűlés a rendes időben, tehát jjulius 7-én lesz megtartva. Különböző vallásu amerikaiak naponta bebizonyítják, hogy eredményesen együtt dolgozhatnak a maguk és polgártársaik javára. Ennek legutóbbi példája az a segítő készség, amit a new jersey Englewood Cliffs Szent József Árvaház leégése után másvallásu amerikaiak tanúsítottak. Protestánsok és zsidók habozás nélkül siettek annak a 94 katolikus fiúnak a felkarolására, akik az árvaházban kiütött tűz következtében hajlétalanokká váltak. Protestáns egyházak és zsidó hitközségek tagjai házról-házra jártak gyűjteni és rövidesen tízezer dollár készpénzt szereztek az árvaház azonnali szükségleteire. Husvét után pedig harminc protestáns, katolikus és zsidó férfi hozzálátott, hogy barakkokat állítson fel az árvaház udvarán. Mária nővér, az árvaház főnöknője ezt a 10,000 dollárt a felebaráti szeretet szimbólumának tekinti és biztos j éjéül annak, hogy az intézmény teljes újraépítéséhez szükséges százezer dollárodat is meg fogják tudni szerezni. Mialatt a három hitvallás képviselői egyesítették erejüket a segítés munkájában, Brooklynban újabb tanuságtétel történt az egyenlőség tana mellett. A Szent Családról elnevezett római katholikus egyház uj templomot és iskolát szentelt fel ott, amelyeknek felépítéséhez protestánsok és zsidók is bőven adakoztak. A gyűjtés célja 200,000 dollár előteremtése volt, de '240,- 000 dollár gyűlt össze. A felszentelés ünnepén több mint 2400 ember vett részt. A különböző vallások hívei közötti együttműködés gyakran az Pár hónapon belül körülbelül félmillió amerikai polgár hagyja el az országot, hogy látogatást tegyen külföldön. Hogy mily nagyméretű ez a népvándorlás, mutatja az, hogy hajójegyet csak összeköttetés révén lehet kapni, de a repülőjáratoknál már minden hely elkelt ez év szeptember végéig. A főcél Európa — a vasfüggönyön innen, Afrika, Ázsia és Délamerika. Más országok polgárai is utatznak külföldön, de Amerikában ez a szokás általános. Sokszázezer amerikai gyönyörköaz idén az angol koronázási ceremóniában, Párizs művészetében és vidámságaiban, Róma klasszikus szépségében. Sok más nevezetes vagy szép helyet fognak az amerikai turisták érinteni, mielőtt az év végetér. Mindenkinek lesz elég mesélni valója, amikor visszatért, barátai és ismerősei körében. Mi ennek az országos jelenségnek, e vándorkedvnek és kalandvágynak az oka? Az, hogy az amerikaiak származása a külföldre vezeti őket vissza. Mindenki szívesen látja az országot, ahonnan ő, vagy elődei származtak, az embereket, akik közelebb állanak hozzá, mint mások. Rokonaink is vanak Európában és mindenekfelett a kíváncsiság ősi ösztöne vezérel minket a kevésbé ismert vidékekre. Könyvek, hírlapok, útleírások csak részben elégíthetik ki ezt a vágyat, sőt gyakran még fokozzák is. Az utazók érintkezésbe keegész városra is kiterjed, mint például az ohioi Toledoban. Ebben a városban működik a Council of Churches (Egyházak Tanácsa), amely még tizenöt évvel ezelőtt sem vett fel unitáriusokat és zsidókat” tagjai sorába, azóta azonban megszüntette ezt a korlátozást. Most már néhány év óta Toledo “elnémult város” három órán keresztül minden nagypénteken, és még a színházakban is egyházi szertartás van. Az egész nagyhét folyamán minden szervezet különleges szogáatokat tejesít; igy a Jewish Community Center minden délben megvendégli a környék összes gyermekeit, hogy az anyákat legalább a nagyhéten mentesítse a munkától. Toledo különben még egy másik nagyjelentőségű felekezeti együttmüködés tanúja is volt az idén. Egy 18 holdas területet együtt vásároltak mg: Toledo városa, az Orsolyán Szüzek Rendje, mint római katolikus lányok nevelői, és a B’nai Israel Hitközség, a város legnagyobb zsidó szervezete. Az Orsolya Szüzek uj iskolatermeket, a B’nai Israel Hitgözség uj gyülekező helyiséget, a város pedig uj játék teret kívánt felállítani. A három érdekelt együtt dolgozta ki a vétel tervét és a 18 holdat együtt fogják birtokolni. A terület kertesitését közösen végzik el és nem állítanak fel kerítéseket a három telep között. Nemcsak a más vallása iránt érzett tisztelet tette lehetővé ezt az együttműködést ,hanem mind a három vallás által hirdetett egyenlőség átérzése is, ami egyszersmind az amerikai demokrácia egyik alapvető elve. Common Council rülnek a külföld közönségével, de ez az érintkezés a tapasztaltat szerint nem mindig örvendetes. Az amerikai turista gyakran hiába várj a el megszokott .kényelbeit és kívánságainak teljesítését a külföldi vendéglátóktól és csalódást érez, ha ezeket nem találja meg. A külföldiek pedig elfelejtkeznek arról — amikor végső következtetéseiket levonják — hogy a polgár máskép viselkedik otthon, mint amikor a gyakran nehezen megszolgált vakációt szeretné élvezni. Pedig a külföldi utazások alkalmasak volnának arra, hogy megerősítsék és megjavítsák nemzetközi kapcsolatainkat. A személyes érintkezés megcáfolhatná a rágalmakat, híreszteléseket és ellenséges propagandát. Mindenki, aki külföldre megy — ha nem is hivatalosan — de képviseli Amerikát. Azok, akik nem hagyják el az országot, hanem csak leveleikkel kerülnek érintkezésbe más .országokkal, szintén képviselik Amerikát. Ezért jelezzék azokban, hogy ismerőseik, vagy barátaik Európába - készülnek, gyakran egész életükön keresztül megtakarítót tőkéiket áldozva erre a célra. Mindnyájunknak érdeke, hogy Amerika félhivatalos képviselőit szívesen fogadják, amikor a külföld kulturális, gazdasági és politikai viszonyai iránt érdeklődnek. Ilyenformán haszna lesz ebből a látogatóknak és a vendéglátóknak is. Common Council MAGYARNAK LENNI... IRTA: SAJÓ SÁNDOR Magyarnak lenni: tudod mit jelent? Magasba vágyva, tengni egyre — lent; Mosolygva, mint a méla őszi táj, Nem panaszolni senkinek, mi fáj; Borongni mindig, mint a nagy hegyek,. Mert egyre gyászlik bennünk valami: Sokszázados bu, melyet nem lehet Sem eltitkolni, sem bevallani. Magányban élni, ahol kusza árnyak Bus tündérekként f öl-fölsirdog álnak S szálaiból a fájó képzeletnek Feketef ényü fátylat szövögetnek És but és gyászt és sejtést egybeszőve Ráteritik a titkod jövendőre . . . Rabmódra huzni idegen igát, Álmodva rólad: büszke, messzi cél, S meg-megpihenve a múlt emlékinéi, Kergetni téged: csalfa délibáb! . . . Csalódni mindig, soha célt nem érve, S ha szivünkben már apadoz a hit: Rátakargatni sorsunk száz sebére Önámitásunk koldusrongyait . . . — Én népem! múltba, vagy jövőbe nézz: Magyarnak lenni oly bus, oly nehéz! . . . Magyarnak lenni: tudod mit jelent? Küzdelmet, fájót, végesvégtelent. Születni nagynak, bajban büszke hősnek De döntő harcra nem elég erősnekr\ Úgy teremtődni erre a világra, Hogy mindig vessünk, de mindig hiába: Hogy, amikor már érik a vetés, Akkor zúgjon rá irtó jégverés . . . F olaj zott vággyal, szomjan keseregve A szabaditó Mózest várni egyre: Hogy porrá zúzza azt a s^irtfalat, Mely végzetünknek kövült átkául, Ránk néz merően, irgalmatlanul S utunkat állja zordan, hallgatag . . . t Bágyadtan tűrni furcsa végzetünk, ■ Mely sírni késztő tréfát üz velünk, S mert sok bajunkat nincs kin megtorolni: Egymást vádolni, egymást marcangolni! . — Majd, fojtott kedvünk hogyha megdagad, Szilajnalc lenni, mint a bércpatak, Nagy bánatoknak hangos lalcziján Nagyot rikoltni: hajrá! húzd, cigány! — Háborgó vérrel kesergőn vigadni, Hogy minekünk, hajh, nem tud megvirradni, Hogy annyi szent hév, annyi őserő, Megsebzett sasként sírva nyögdelő Mért nem repülhet fenn a tiszta légben, Magyarnak lenni: nagy s szent akarat, Hogy mért teremtett bennünket a végzet Bus csonkaságnak, fájó töredéknek! . . . Tombolva inni hegyeink borát, Keserveinknek izzó mámorát , S mig vérünkben a tettvágy tüze nyargal, Fölbugni tompa, lázadó haraggal, — S mikor már szivünk majdnem megszakad: Nagy keservünkben, Bus szégyenünkben Falhoz vágni az üres poharat . . . — Én népem! múltba, vagy jövőbe nézz: Magyarnak lenni oly bus, oly nehéz! . . . De túl minden bún, minden szenvedésen önérzetünket nem feledve mégsem, Nagy szívvel, melyben nem apad a hűség, Munkás szabadság édes gyönyörében, — Magyarnak lennis nagy s szent akarat, Mely itt reszket a Kárpátok alatt: Ha küszködön, ha szenvedőn, ha sírva: Viselni sorsunk, ahogy meg van Írva; Lelkűnkbe szívva magyar földünk lelkét, Vérünkbe oltva ősök honszerelmét, Féltőn borulni minden magyar rögre S hozzátapadni, örökkön-örökre! . . . 1 MI ÚJSÁG...? 1 AMERIKAIAK KÜLFÖLDÖN AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP A görög katolikusok
