Hiradó, 1953. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1953-06-18 / 25. szám

AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP PERTH AMBOY HERALD JJul Önh^ diunqakian, WlowApapo/L. fcditsucL and, (pubLudwd, in. finMh, CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND dmJbßjp VOL. XXXII. ÉVFOLYAM— NO. 25. SZÁM. Ára 10 cent. PERTH AMBOY, NEW JERSEY THURSDAY 1953. JUNIUS 18. BÉKY MARGITKA ÉS PARKER WALTER HADNAGY ESKÜVŐJE Óriási tömeg nézte végig a fényes esküvői szertartást — Az amerikai és magyar élet kiválóságai az esküvőn 250 ÉVE INDÍTOTTA MEG RÁKÓCZI A KURUC FELKELÉST 1703 JUNIUS 17-IKÉN LÉPTE ÁT 1,000 “TALPAS” ÉLÉN A MAGYAR HATÁRT Kétségessé vált a koreai fegy­verszünet megkötése A koreai harctérről az u­­tóbbi néhány nap óta nyugta­lanító hírek érkeznek. A már csak igen rövid időn belül megkötendő fegyverszünet megvalósulását előbb a délko­reaiak makacssága veszélyez­tette, amennyiben nem akar­tak beleegyezni az U. N. által elfogadott fegyverszüneti fel­tételekbe, azután pedig a kommunisták oly nagyarányú offenzivába kezdtek, hogy harctéri helyzet inkább- egy háború megkezdésének, mint befejezésének képét mutatja. Legutóbbi j elentések szerint már 30-40 ezerre rugó kom­munista erők próbálják kiszé­lesíteni a több helyen áttört frontot és egyelőre még nem sikerült offenzivájukat meg­állítani, noha az amerikai re­pülők hihetetlen mennyiségű bomba ledobásával kétségtele­nül igen nagy veszteségeket okoztak nekik. John Foster Dulles, az ame­­„ rikai külügyminiszter igen aggodalmasan figyeli a harc­téri eseményeket, s attól tart, hogy a kommunisták ez indo­kolatlan offenzivája a fegy­verszünet mielőbbi megköté­sének komoly akadálya lehet. Takarékosság az adók csök­kentése céljából Charles E. Wilson, véde­lemügyi miniszterünk a sze­nátus egyik albizottsága előtt azt a kijelentést tette, hogy az Egyesült Államok és szövet­ségeseinek’ hadi ereje képes lesz sikeresen megküzdeni “végeredményben” a Szovjet Oroszország rendelkezésére álló erőkkel. A végeredményt Wilson valószínűleg úgy ér­telmezte, hogy hosszú háború esetén az oroszok hadi anyag erőforrása hamarább kimerül, mint a mienk. Ennek az optimiszitkus ki­jelentésnek bizonyára van va­lami alapja, mert a nem poli­tikus, tehát nem hirtelen lel­kesedő, ellenben reálisan gon­dolkodó és számitó Wilson, ki mielőtt a védelemügyi minisz­teri tárcát elfogadta a Gene­ral Motors Co.-nak volt ve­­zérigazgatój a, valószínűleg kiszámította “papíron,” hogy milyen erőkkel rendelkezünk mi, s milyennel az oroszok? Nem számítva arra, hogy a harmadik világháború a közel jövőben kitörhessen, Wilson szükségtelennek látja, hogy a Truman adminisztrációja ál­tal tervbe vett sok ezer millió' dollárt a légi erőnk azonnali kiépítésére fordítsuk. Ebből az előirányzott összegből öt­ezer és kilencven millió dol­lárt Eisenhower adminisztrá­ció szeretne megtakarítani, hogy az elnöknek a választás előtti azon ígéretét, hogy igye­kezni fog az adókat leszállíta­ni, minél előbb beválthassa. Ennek a takarékosságnak katonai szempontból is nagy előnye van, ha á harmadik vi­lágháború kitörését még egy ideig el lehet odázni. Ugyanis mivel a légi technika állandó fejlődése következtében a ha­di repülőgépek aránylag igen rövid időn belül elavulnak, igy idő előtt nem pocsékolunk el nagy összegeket a később úgy­is hasznavehetetlen repülőgé­pekre. — A tudósok és idealisták nem jó 'politikusok A tudósokkal szemben min­den intelligens ember illő tisz­telettel viseltetik, mert tudja, hogy az emberiség előrehala­dásának a mértéke a tudo­mány fejlődésével egyenes arányban áll. A tudós tevé­kenysége a legritkábban ke­rül a közvélemény és kritika •kereszttüzébe, amennyiben a tudós a tudomány terén ma­rad. Azonban ha onnét elka­landozik, igen gyakran elvesz­ti a kritikával szembeni men­tességét. A világhírű Einstein pro­fesszor, a relativitás elméleté­nek és a magasabb algebrai és fizikai tudományoknak leg­nagyobb tudósa, kinek számí­tásai nyújtottak állítólag ala­pot az atom energia titkának megoldására, a Princetoni E- gyetemen végzi nyugodtan és gondmentesen további tudo­mányos kutatásait. Profesz­­szor Einstein alapjában véve jóhiszemű öregur, azonban túlságos nagy idealista, ki a mai destruktiv korszaknak romboló realitásait is az ide­alizmus tiszta szemüvegén ke­resztül nézi. Mint az idealisták általá­ban, ép úgy a szabadság leg­tökéletesebb értelmezéséhez szokott amerikaiak nagy ré­szével együtt valószínűleg Einstein is aggodalmas szem­mel nézi azt az irányt és mód­szert, amit ma McCarthy sze­nátor és más ultra-konzerva­­tiv törvényhozó képvisel a Kongresszusban. De mig leg­többen, akiknek a közügyekbe beleszólásuk nincs, nehogy a­­laptalan gyanúsításoknak te­gyék ki magukat, azért nagy bölcsen hallgatnak, Einstein nagy tapintatlanul és politi­kai téreni tapasztalatlanság­gal egy hozzá intézett levélre adott válaszában, mit a levél írója politikai célokból nyil­vánosságra hozott, a követke­zőket irta: “Minden intellektuális sze­mély, aki a kongresszusi albi­­»zottság (valószínűleg McCar­thy albizottságát értve alat­ta) elé lesz idézve, tagadja meg a tanúvallomást és le­gyen elkészülve a börtönre és gazdasági romlásra, vagyis röviden, saját személyes jólé­tét áldozza fel országának kulturális jólétéért.” Azt irta továbbá, “ . . . szégyen egy ár­tatlan polgárt ilyen inkvizí­ciónak alávetni, mert ez a faj­ta inkvizíció megszegi az Al­kotmány szellemét.” (Ein­stein levelében az “inquisi­tion” szót használja, melynek angol értelmezése a szótárak szerint — vizsgálatot, bizo­­(Folyt. a 4-ik oldalon) Fényes és ritka ünnepség színhelye volt a múlt vasárnap a Független Magyar Reformá­tus Templom, amikor az egyház kiváló lelkipásztorának Nt. Béky Zoltán esperesnek a leánya Mar­gitka esküdött örök hűséget szi­ve választottjának Parker Wal­ter hadnagynak. Régi amerikai magyarok nem láttak ehhez ha­sonló nagyszabású és fényes es­küvőt. Már d. u. 3 órakor százas tömegek állottak a templom előtt. Egymás után érkeztek meg a város és az állam vezetői fele­ségeikkel, környékbeli és messze vidékekről összesereglett bará­tok és tisztelők serege és vonult be a gyönyörűen felékesitett és csillárfényben úszó templomba. A díszes közönség sorai közt ott láttuk Mrs. Mary Roeblingot, Commissioner Duchot feleségé­vel, Commissioner Orpent, Ri­­dolíit, Congressman Hcrwelt, washingtoni képviselőt, Bower bankelnököt, De Louie rendőr parancsnokot, Rees megyei fő­jegyzőt feleségeikkel, Washing­tonból Dr. Ujlaky Ferenc, Re­formátus Egyesület-i elnököt, Nt. Borshy Kerekes Györgyöt és Király Imrét feleségeikkel Nagy Ferenc volt miniszterel­nököt leányával. A környékbeli lelkészek közül, Nt. Daráczy, Nt. Ábrahám, Nt. Ladányi, Nt. Ur­­bán, Nt. Kosa, Nt. Bálint, Nt. Kecskeméthy, Nt. Bertalan, Nt. Koncz, Nt. Kecskeméthy József árvaházi igazgató, Professor Vasady feleségeikkel és sok má­sok, akiknek nevét nem sikerült feljegyezni. Az esküvői szertartást Nt. Béky Zoltán esperes és Nt. Bor­shy Kerekes György végezték angol és magyar nyelven. Az e­­gész szertatrás oly fényes, ünne­pélyes és megható volt, hogy da­cára az örömnek, amely eltöl­­tötte asziveket alig maradt szem szárazon és szív megindulás nél­kül. Béky esperes, aki szónoki képességeiről hires, életének e­­gyik legszebb és legmeghatóbb beszédét tartotta leányának az esküvőj én. A templom előtt Törpe ezre­des vezetésével West pointi és fort dixi katonatisztek állottak sorfalat s magasba emelt kar­dok boltive alatt vonult el a köz­szeretetben álló fiatal pár. Parker Walter, a fiatal vőle­gény a west pointi katonai aka-Hírek a Budapesti Női Demokrata Klub köréből KIRÁNDULÁSOK Junius 21-én, vasárnap reggel 8:30 órakor indulunk a Keene St.-i klub helyiségtől autóbusz­­szal Pennsylvániába, a “rózsa­kertbe.” Erre a kirándulásra a következőknél lehet feliratkoz­ni : Mrs. Catherine Brown, Mrs. Helen Anderko és Mrs. Mary Mitruska. Ez % a kirándulás • Kenneth Square, Pa.-ba lesz, a hires Du Pont Gardens megtekintésére. Julius 24-én Montreal és Que­bec, Canadába megyünk. Erre a 3-napos kirándulásra jelentkez­ni lehet Mrs. Bockowski-nál (Tel. PA 4-4763-M) vagy a tisz­tikar bármely tagjánál. démia kiváló végzettségű fiatal tisztje, aki elnöki jelöléssel ju­tott be a hires katonai akadémi­ára, ahol előtte magyar szárma­zású ifjúról még nem igen tu­dunk. A tehetséges fiatal katona előtt a katonai pályán fényes jövő vár. Béky Margitka a bájos meny­asszony Nt. Béky Zoltán espe­resnek és nejének Zombory Mar­­gitna ka leánya, aki a Hood Collegeban Frederickben és a Rider Collegeban végezte főisko­lai tanulmányait. A nyoszolyó lányok és vőfé­lyek nevei közül a következőket sikerült feljegyezni: Béky Gló­ria, Vincze Judit, Vasady Noé­mi, Horváth Elsie, Palánky Ber­tha, Iván Piroska, Gacsó Carola. Robert Rogers, Lénárth Sán­dor, Adorján Kálmán, Brian Rook, Lt. Greely és Lt. McLen­nan. Az ifjú pár tiszteletére Béky Zoltán esperes és neje nagy la­H m E K 1 MONDATBAN kodalmi vacsorát adtak a Refor­mátus iskola dísztermében, ahol több mint ezren vettek részt. A közszeretetben álló ifjú párnak mi is gratulálunk. A LEGFELSŐ BÍRÓSÁG vég­érvényesen kimondotta, hogy a Washington, D. C.-i vendéglők­ben és italmérésekben a négere­ket is ugyanúgy kell kiszolgálni, mint a fehéreket, — a faji meg­különböztetés legkisebb jele nél­kül. A NÉMETORSZÁGI Frank­furtban, az orosz katonai misz­­szió szomszédságában levő ud­varon, egy kövér disznó hátára piros betűkkel Malenkov neve volt írva . . . aminek láttán a misszió titkára feljelentést tett a a disznó gazdája ellen a rendőr­ségen, akit azonban nem lehetett megbüntetni, mert nincs olyan törvény, amely eltiltaná, hogy egy disznót valamely kommunis­ta vezérről nevezzenek el. . . ------r TITO Moszkva-felé kacsint­­gatásának meg lett az eredmé­nye : Malenkovék elküldték a szovjet követét Jugoszláviába s a teljes kibékülés a vörös kormá­nyok között most már befejezett ténynek tekinthető . . . NEW JERSEY állam Public Utility Commission-ja nem en­gedélyezte a New Jersey Bell Telephone Co.-nak a kért ráta­emelést. EDWARD J. PATTEN, Mid­dlesex-megye főjegyzője, Perth Amboy-i ügyvéd és volt polgár­­mester, a magyarok őszinte, igaz barátja lett az idei kormányzó­választási kampány irányitója a demokrata pártban. SOMMERFIELD főposta­mester a postai díjszabások e­­melését kéri elsőosztályu levél­­küldeményektől kezdve minden-Magyar katolikus rádió-órák most vasárnaptól kezdve Jóideje már, hogy minden va­sárnap délután 1 óra 45 perckor magyar református rádió-isten­tisztelet volt a New York-i WBNX állomáson (1380 ke.), melynek a reformátusok köré­ben igen sok hallgatója volt. Father Szlezák Imre, az Ame­rikai Magyar Katolikus Liga new yorki szervezetének egyházi elnöke, a new yorki Szent Ist­ván egyházközség magyar plé­bánosa most megállapodást kö­tött a WBNX rádióállomás ma­gyar rádióórájának vezetőségé­vel, hogy ezentúl vasárnapon­ként, déli 12:30-kor magyar­­nyelvű katolikus egyházi szónok­latot fog sugározni ez a rádióál­lomás. Az elős katolikus rádió­szónoklat junius 21-én, most va­sárnap délben 12:30-kor hang­zik el. A WBNX rádióállomás a­­dása az 1380-as hullámhosszon, New York messze környékén is jól hallható. Az első szónoklatot Father Kilián Csaba, a missziós előadásairól már közismert ki­váló fiatal ferences szónok fogja tartani. A katolikus programmot a WBNX rádióállomás 1380 hul­lámhosszán 13 héten keresztül minden vasárnap délben 12:30- kor hallbathatják és kaphatnak feleletet különböző kérdésekre és problémákra magyar testvé­reink. A rádió negyedóra veze­tője Father dr. Kilián Csaba, OFM lesz, akit a new yorki és környéki magyarok már mind ismernek és szeretnek. Egyelőre 13 hétre szól a szer­ződés. A programra megindítása és fenntartása nagy anyagi ál­dozatokat kíván, éppen ezért folytatása attól függ majd, hogy a katolikus közönség részéről milyen lesz a visszhang. Tehát szeretettel kérnek mindenkit, hogy kisérjék figyelemmel és hallgassák a programmot, be­széljenek róla, ajánlják azt is­merőseiknek is, keressék fel le­veleikkel Father Csabát (414 East 82nd St., New York, N. Y.) s habozás nélkül közöljék vele azokat a kérdéseket és vallási problémákat, amelyekre felele­tet és eligazítást várnak. Emel­lett minden hozzászólásért, báto­rításért vagy jóindulatú kriti­káért előse is köszönetét mond a vezetőség, mert azt szeretné, ha ez a rövid vasárnapi programm barátja és segítője lenne mind­azoknak, akik ma is szent vallá­sunktól várják az útmutatást és az eligazítást. fajta postai küldeményre, hogy a posta 295 milliós deficitjét “kitörölhessék.” AZ UJ BEVÁNDORLÁSI törvény-tervezet szerint, — a­­mely a kongresszus előtt fekszik, — 240,000 újabb hontalant en­gednének be az Egyesült Álla­mokba és ennek mintegy fele a keleti zónából menekült néme­teknek jutna... A KÖZÉP-NYUGATON és a New England államokban pusz­tított szörnyű tornádóról sokan azt hiszik, hogy azt az atombom­bák próbarobbantásai okozták; az Atomic Energy Commission és időjelző szaktudósok azonban cáfolják ezt, mondván, hogy egy-egy tornádó előidézésére na­gyon parányi lökő erő az, amit a legnagyobb atombomba-rob­bantás eddig okozott... Ki ne ismerné azt az ameri­kai iskolakönyvekben is megörö­kített jelenetet, amidőn Wash­ington György, Uj Hazánk meg­alapítója Trentonnál átevezett a Delaware folyón? Az 1776-ban lejátszódott történelmi eseményt kereken 73 évvel előzte meg egy hasonló esemény, amikor II. Rá­kóczi Ferenc, az elébevonult ku­ruc felkelők élén Lengyelország­ból átlépte az ezeréves magyar határt, — pontosan 250 évvel ezelőtt! II. RÁKÓCZI FERENC Akárcsak Washington, Rákó­czi is francia szövetségre épí­tette számításait. De mig Wa­shingtonnak sikerült a szoron­gatott ellenfelét két év alatt le­győznie, addig Rákóczi kurucai nyolc 'keserves esztendő viszon­tagságai után kénytelen-kellet­len újból behódoltak az elnyomó hatalomnak, nem kis mértékben a nyugateurópai szövetségesek baklövései folytán... A világháborúk és a koreai harcok is egyaránt azt igazolják, hogy a döntetlenül sokáig elhú­zódó hadviselés a nagy és gaz­dag nemzeteket is szinte áthidal­hatatlan erőpróbának teszi ki. A töröktől, osztráktól évszázado­kon át fosztogatott 18-ik század­beli Magyarország pedig sem gazdagnak, sem pedig nagynak nem volt mondható. Mégis, nyolc éven át hősies lendülettel roha­moztak Rákóczi kurucai s csak a szövetségesek álnoksága, nem­különben a több mint 800,000 áldozatot követelő pestis-jár­vány törte még a szabadság­­harcot. Washington ezzel szemben a francia haditengerészet hatha­tós támogatását élvezhette az Angolországból küldött ellensé­ges utánpótlások ínegakadályo­­zásában, sőt az amerikai szabad­ságharcok mögött több mint 2,000 mérföldes hosszúságban barátságos francia határ vonult a Mexicoi öböltől egészen Kada­­dáig. Ez az úgynevezett Louisia­na Territory 150 évvel ezelőtt vásárlás révén került amerikai tulajdonba; kevesen tudják a­­zonban még magyarok közül is, hogy a szabadságharc letörése-Lelkész avatás Múlt vasárnap, jun. 14-én dél­után 4 órakor, a perth amboyi Kálván János református temp­lomban ment végbe Mádi Albert István, — Mádi Sándor és neje kedves honfitársaink theologiát végzett fiának lelkésszé avatása, amelyen a hívek sokasága, vala­mint a rokonság és a család ba­rátai vettek részt. A felemelő ünnepélyes aktust sikerült fo­­gadtatási vacsora követte. Nt. Mádi Albert István a Doy­­lestown, Ohio-i gyülekezetnek lesz a pásztora. Nős, felesége Özv. Demeter Lajosné leánya. kor száműzetésbe vonult Rákó­czi jelentékeny arannyal járult a barátja, XIV-ik Lajos francia király által létesített és arról el­nevezett Louisiana megerősíté­séhez. Pár hete állapította meg az egyik legjelesebb amerikai tudós Lincolnról, hogy nem csupán nagy tisztelője volt Kossuth La­josnak, hanem egyenesen Kos­suth elvei alapján fektette le a szabadság országának legfonto­sabb törvényeit. Nincs messze az az idő midőn avatott kutatók kimuatják azt is, hogy Wash­ington György a magyar Rákó­czi Ferenc kuruc felkelését tar­totta követendő mintaként, ami­dőn megindította az amerikai szabadságharcot. Bármint legyen is, illő leg­alább nekünk, maradék kiván­dorlóknak gondolatban vissza­­szállnunk ahhoz a történelmi je­lenethez, midőn “Istennel, hazá­ért és szabadságért” feliratú lo­bogók élén Lengyelországból magyar földre tért II. Rákóczi Ferenc, hogy az országos felke­lés élére álljon. Mint kora egyik legműveltebb és leggazdagabb emberének, neki csak veszíteni­valója volt. Nem is vonta ki ma­gát a hadiszerencse fordulása­kor ránehezedő roppant felelős­ség alól; elbujdosott barátaival és idegenben fejezte be földi pá­lyafutását... Mint aki a magyar kivándor­lók legmagasztosabb példaképe, Rákóczi alakja ezen a 250 éves fordulón legendás fényben tün­­döklik előttünk, akik az elkövet­kező nyolc évben alkalmi cikk­sorozatban óhajtunk áldozni történelmi nagyságának. BÁCHKAIBÉLA LEVELEKET KÜLDÜNK KI piindazon olvasóinkhoz, akik­nek előfizetésük lejárt és akik­nek eddig “mutatványként,” vagy valamely más okból ingyen járt lapnuk. Kinek-kinek a lelki­ismeretéhez és jó magyar érzé­séhez apellálunk, amikor arra kérjük e helyről is azokat, akik levelet kaptak, vagy fognak kap­ni tőlünk, hogy küldjék be elő­fizetésüket a lapra, akár mint uj előfizetőkét, akár mint régie­két... Hadd hozzuk rendbe végre könyveinket, előfieztési listán­kat és nyilvántartásunkat, ame­lyeken már hosszabb ideje dol­gozik kiadóhivatalunk. Akinek nem kell az újság, akit nem érdekel többé a magyar betű, mondja meg őszintén, e­­gyenesen, köntörfalazás nélkül és mi azonnal beszüntetjük a lap küldését. (Természetesen elvár­juk, hogy hátrálékát, tartozását mindenki rendezze, mert ezt igy kívánja a magyar becsület!) Mi nem kérünk adományt és nem akarunk “potyázni” senki­től, csupán az árát, a diját kér­jük a lapnak, amit hűségesen, pontosan küldünk mindenkinek, aki listánkon volt és listánkon kíván maradni. Ne kérjen és ne akarjon tőlünk se senki potyát, mert aki teheti, annak a címére járó lapért fizetnie kötelessége! Más azután az, ha valaki oly sze­gény, hogy nem áll módjában a lapért fizetni. Az ilyennek jó szívvel küldjük a lapot ingyen, ha kéri!

Next

/
Thumbnails
Contents