Hiradó, 1953. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1953-06-11 / 24. szám

PERTH AMBOY HERALD JhiL Only* diunyahiarL WcuiApapoh^ ßdiisd and (pubhAh&d in* (psAJth, Cimhoy, CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND VOL. XXXII. ÉVFOLYAM — NO. 24. SZÁM. Ára 10 cent. PERTH AMBOY, NEW JERSEY THURSDAY 1953. JUNIUS 11. Az angol királynő megkoro­názása a mult emlékeinek felevenitése volt A mult héten nemcsak az angolok, de egy-két napra az újságokat szorgalmas olvasó, a rádiót gyakran hallgató és a televíziót szemrontásig néző amerikaiak nagy része is ki­kapcsolódott a mai világ iz­galmas eseményeinek követé­séből. Egy 27 éves fiatal nőt, az angol birodalom királynő­jévé koronázták. Ez a hosszú évszázadok folyamán szem­kápráztató pompával végbe­menő esemény az idők haladá­sa dacára sem veszített fényé­ből és néhány órára London uccái, miken a koronázó me­net végig vonult, s az ősi pati­nás Westminster Abbey, hol Anglia uj királynőjét, Il-ik Erzsébetet m e gkoronázták, mintha a rég elmúlt dicső időknek uj életre kelt emlékei­vel telt volna meg. A mai mo­dern időkben látványosság tekintetében ehez hasonlót, de jóval kisebb méretekben, csak Hollywood tudott produkálni. Bár az amerikai újságok nem kiméinek költséget és fá­radságot, hogy kimagasló ese­mények szenzációs újdonsá­gait olvasóikhoz hozzák, a rá­dió és televízió gyorsaságá­val nem képesek versenyezni. A televízió különösen erős versenytárs lett, mert mig az újság és rádió híreihez a kép­zeletnek kell a hiányzó részle­teket hozzáadni, addig a tele­vízió mindent készen és élet­hűen tár a néző szeme elé. Még pedig boszorkányos gyorsasággal, mert például a londoni koronázás részleteit 8 órával annak befejezése után az ámerikai televíziós állomá­sok leadásain keresztül már az egész Amerikában látni le­hetett. A koronázásról készí­tett filmeket egy erre a célra készen álló gyors jet repülő­gép előbb Montrealba és on­nét egy másik hasonló gép New Yorkba hozta. El lehet képzelni, hogy mibe került az a pár óra, mit a rendes légi járaton való szállítással szemben igy nyertek. Aggodalmas érzések a külső pompa alatt A koronázással, mint ese­ménynek hirszerü ismerteté­sével kapcsloatban egy idegen nyelvű hetilapnak itt Ameri­kában 8-lb nappal később na­gyon kevés mondanivalója le­het. Mindazonáltal erről, mint az egész civilizált világot ér­deklő eseményről, minden új­ságnak meg kell emlékezni, ha máskép nem is, legalább né­hány észrevétel formájában. Ebből a szempontból különö­sen érdekesnek tartottuk azt az ellentétet ami a mai modern világ rohanása és a koronázá­si szertartás résztvevőinek lassú tempója közöt megnyil­vánult. Ezek a magas egyházi és állami funkcionárusok a Westminster Abbey-ban két és félóra hosszáig oly kimér­ten és lassú méltósággal mo­zogtak a filmen, hogy a szem­lélő szinte úgy érezhette, mintha a múltnak visszatérő szellemeit látta volna uj élet­re kelni. Ez a tökéletesnek lát­szó kikapcsolódás a jelenből azonban csak a külszin szerint volt ilyen, mert a lelkek mé­lyén élő érzések és a reálisan gondolkodó agyak bizonyára sok aggodalommal voltak tele. Churchill is kifejezést adott ennek az aggodalomnak az ő szokásszerüen nagy stilü e­­gyik beszédében, amit a koro­názás előtti napon tartott. Az angol nép nagy többsé­gét azonban szinte ellenállha­tatlan erővel fogta el a koro­názási láz. Szegény és gazdag egyaránt boldognak látszott hacsak egy pillantást vethe­tett is az uj királynőre, ki leg­kedvesebb mosolyával próbál­ta viszonozni alattvalóinak ö­­römmámoros hódolatát. A ko­ronázás nápján főképen a gazdagoknak és előkelő állást viselőknek jutott az a szeren­cse, hogy láthassák a fiatal ki­rálynőt, mert azokon az uccá­­kon, amiken a menet elvonult, a lakások ablakaiból élvezhe­tő kilátásért, valamint ez al­kalomra felállított tribünök helyeiért magas árakat kellett fizetni. Mivel Anglia demo­kratikus királyság, azért a szegényebb embereknek is juttatni akartak az élvezetből és másnap a királynő férjével együtt végig kocsizott London szegényebb városrészein is. De a szegényebb elemeknek juthatott valamivel reálisab­ban észlelhető előny is a koro­názással kapcsolatos különfé­le szolgálatok megjutalmazá­­sában, mert erre az angolok szemében magasztos közjogi aktusra, mit a királyság in­tézményétől távol állók előtt nem volt más, mint egy díszes nagy parádé, — fantasztikus összegeket költöttek. Ebből illő részüket kivették az ame­rikaiak is, mert mintegy 25- 30 ezer gazdag amerikai bol­dogan költötték a jó dolláro­kat,, hogy szemtanúi lehesse­nek az angol királynő megko­ronázásának. *» A királynő és királyné közötti különbséget az angol nyelv nem ismeri Erzsébet, vagy ahogyan őt hivatalosan nevezik, Queen Elizabeth II, Angliának ötö­dik női uralkodója. Érdekes­nek tartj uk megemlíteni, hogy a szóbőségéről leggazda­gabbnak tartott angol nyelv női uralkodóját ép úgy queen­­nek nevezi, mint ahogyan a királyának a feleségét. Vagy­is magából a “queen” szóból nem lehet megkülönböztetni, hogy tulajdonképen milyen rangú személyről van szó? Ezzel szemben a szegényebb­nek tartott magyar nyelv ha­tározott megkülönböztetést von a király felesége — a ki­rályné, s a női uralkodója — (Folyt, a 4-ik oldalon) írjunk levelet külföldre! A Common Council ve- Council for American Unity ve­zette be három évvel ezelőtt az “Amerikából Jövő Levelek He­tét” és számos állam kormány­zója és nagyváros polgármeste­re proklamációt bocsát ki min­den évben ebből az alkalomból. A levél, amely baráttól barát­nak íródik, vagy a család egyik tagjától a másikhoz, magán hordja a szavahihetőség pecsét­jét. Ez a levél élő bizonyság ar­ról, hogyan folyik az élet Ame­rikában, szavai megelevenednek a címzett agyában és felmelegiti a sziveket. Az Amerikából Jövő Levelek Hete figyelmeztet arra, hogy fontos dolgot végez az, aki kül­földre levelet ir. Ha barátokhoz íródik, a barátság megerősül, ha rokonokhoz, a vérkötelék fel­frissül. A 380 millió levél, amelyet a­­merikaiak évente tengerentúlra küldenek, összekapcsolja a szi­veket, de nagy fontossága van az amerikai hazára, sőt az egész világra nézve is. Ezeknek a leveleknek az alap­ján formálódik ki Amerika képe a távoli országok lakóinak agyá­ban. Aszerint, hogy mit monda­nak a levelek, vagy miről, hall­gatnak, ítélik meg Amerikát a külföldön. És ettől az Ítélettől függ nagyrészben, hogy béke lesz-e vagy pedig háború. Ha tehát levelet írunk, sok­irányú felelősséget kell vállal­nunk a tartalmáért. Az idén a levélírás jelentősége még jobban kidomborodik, mert u. n. “béke­­offenzivát” indított meg Ameri­ka. Az emberek mégis azt kérde­zik külföldön: “Őszintén békét óhajt-e Amerika?” A levélíró közvetlen, meggyőző hangon fe­lelhet erre a kérdésre! A lélektani táboru jelentősé­gét nem szabad lekicsinyelni. Ha az emberek gondolkozását irá­nyítjuk, szivük felett is úrrá lettünk. A levélíró erre is gon­doljon. Vegyük hát kezünkbe a tollat. Ha a toll hatalmát bölcsen hasz­náljuk fel, a jobb megértés fák­­lyját vettük kezünkbe és hozzá­járultunk ahoz, hogy több vilá­­gossák legyen ezen a földön! VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelyek la­­l púnkban hirdetnek. Ez ön­magának, hirdetőinknek és neüünk is javunkra lesz! NAGYON FONTOS ÉRTESÍTÉS! A NEW JERSEY .MAGYAR EGYLETEK EGYESÜLE­TE 9-IK OSZTÁLYÁNAK TAGSÁGÁHOZ Tisztelt Tagtársak! Folyó hó 14-én, most vasár­nap délután 2 órai kezdettel tartjuk rendes havi gyűlésünket a Kirkland Place-i, templom a­­latti helyiségben. Arra kérünk minden tagtár­sat és tagtársnőt, hogy ezen a gyűlésen mindenki, kivétel nél­kül jelenjen meg, úgy a saját, mint az egylet érdekében, mert az egylet további működéséről kell döntenünk. Tagtársi tisztelettel: Özv. Bálint Antalné, ex-elnöknő Skapinetz Bertalan, titkár Hajók találkozása IRTA: ENDRŐDY SÁNDOR Éjjel, ha tengeren Két gálya egymás mellett elmegyen: Árboclámpájuk rögtön felrepül, Köszöntik egymást ismeretlenül, Ottkünn, a tengeren . . . Sötéten, hallgatag Bolyongjuk át a földi utakat; Van fájó szivünk, könnyező [szemünk, És egymás mellett mégis [elmegyünk Sötéten, hallgatag . . . FRIEDRICH ISTVÁN ÁLLÍTÓLAG MEGHALT A FEGYHÁZBAN Budapestről feladott magán­levél közli, hogy Friedrich Ist­ván volt miniszterelnök és had­ügyminiszter, a magyar képvi­selőház 19 évig érdemes tagja, meghalt a váci ÁVOs fegyház­ban. Friedrich Istvánt a Grősz kalocsai érsek ellen indított ösz­­szeesküvési bünpör vizsgálata során vetették fogságba: a kom­munisták két hónapig vallatták, kínozták az államvédelmi rend­őrség börtönében; a kirakat tár­gyaláson pedig mint tanú szere­pelt. MUNKÁSLÁNYOKKAL ERŐSZAKOSKODNAK A BÖLSI ARISZTOKRA­TÁK Dunapentelén, a bolsik által létesített munkásparadicsom­ban az ókori rabszolgák kizsák­mányoláshoz hasonló módon bánnak a munkássággal, hogy nagyobb teljesítményekre szo­rítsák. A legkisebb szabálytalan­ságért munkatáborokba küldik a szerencsétleneket. Legtöbb munkás és munkáslánynak nem jut lábbelire és Így sokszor me­zítláb dolgozik. Fiatal 18 éves leányokat ötven kilós cement­zsákok emelgetésére kényszerí­tenek. A bolsi arisztokrácia nem ke­veredik a tömeg közé, vezetők és az ÁVÓ tisztek, akiket a mun­kásság bolsi burzsujóknak ne­vez, a Május 1 utcai Béke étte­­teremben mulatnak. Ezt az ét­termet pazar luxussal rendezték be. A Igazdag étlap mellett pezs­gő, külföldi italok és valódi feke­tekávé is kapható. A kiszolgálást szmokingos pincérek végzik a mulató magasranguak megelé­gedésére. A bolsi arisztokraták mulatozásai néha orgiákká fa­julnak. A vezetők kicsapongása­ikhoz a dunapentelei munkás­­lányotthonokból keresik ki áldo­zataikat. A jóérzésü munkás le­ány ezért magánlakásokban pró­bál elhelyezkedni a bolsi arisz­tokrácia önkényeskedései elől. Címváltozás Tisztelettel bejelentem Rákó­czi Segélyző Egyesület-beli tag­társaimnak és az összmagyar­­ságnak, hogy lakáscímem meg­változott. Uj címem: 184 Ar­lington Boulevard, North Ar­lington, N. J. (Telefonszám a régi marad: Kearny 3-3722.) Minden egyleti ügyben, úgy­szintén uj biztosítások eszközlé­se dolgában (többféle nagyszerű biztosításaink vannak) minden­kor készséggel állok magyar honfitársaim szolgálatára. Egy postakártyán, vagy telefonon a­­dott értesítés alapján azonnal házhoz jövők. Maradok tisztelettel, FARKAS J. JÁNOS a Rákóczi Szervezője Amerikaiak a vas­függöny mögött A washingtoni külügyminisz­térium közli, hogy 5207 azoknak az amerikai polgároknak — vagy amerikai polgárságra igényt tartó személyeknek — a száma, akik jelenleg a vasfüg­göny mögött élnek Európában, vagy Ázsiában, és legynagyobb­­részben akaratuk ellenére ott kénytelenek maradni. Nagyon nehéz mostanában kiutazási en­gedélyt kapni, Oroszországból pedig egyáltalán lehetetlenség. A legtöbb esetben a csatlós­kormányok saját állampolgá­ruknak tekintik az amerikait, aki azelőtt állampolgár volt és vagy az első világháború után, vagy a harmincas évek depresz­­sziója alatt hazatért és ottre­kedt. Sokan ezek közül most szí­vesen visszatérnének Ameriká­ba, de a magyar és a többi csat­lóskormány kettős állampolgár­ság — például magyar és ame­rikai állampolgárság — címén nem engedi ki őket. Az amerika ikonzulok minden eeyes esetben, amikor ilyen fél­­óhazai, fél-amerikai állampol­gárok segítségüket kérik, köz­benjárnak a csatlóskormánynál — többnyire eredménytelenül. Oroszországban azonban, a­­merikai konzulok ilyen szolgála­tot nem tehetnek amerikai ál­lompolgároknak, mert az orosz kormány Oroszországot börtön­nek tekinti, amelyből senki ön­ként nem távozhat el. A konzu­loknak még azt sem engedik meg, hogy a hazatérni óhajtók­kal érintkezést tartsanak fenn. A börtön szigora uralja az egész szovjet életet. Érdekes, hogy a kommunista Kina földjén levő 115 amerikai letgöbbje nem kíván az ország­ból távozni. Ennek magyarázata az, hogy misszionáriusokról van szó, akik nem akarják lelki gon­dozás nélkül hagyni híveiket, templomaikat. A szovjetországokban ameri­kaiak közül 430-an vannak, Ma­gyarországon sokkal többen, 835-en, Oroszországban, legtöb­ben, 3103-an, Lengyelország­ban. Van három amerikai, akik csatlósországbeli hon talanok. Ez uj fogalom S Herman, Noel s Herta Field “'qmerikai állampol­gárok esetében azt jelenti, hogy a vasfüggöny mögött tartják vissza őket, de senkisem tudja, melyik országban. És van egy a­­merikai, akiről semmitsem lehet biztonsággal állítani. A csehek kémkedés címén bebörtönöztek egy 27 éves John Hvasta nevű jerseyi diákot, aki amerikai kor­mány-segéllyel (G. I. ösztöndíj) Prágába ment tanulmányai folytatására; a csehek azt állti­­ják, hogy megszökött a fogház­ból és nem tudnak hollétéről. Ez kétségtelenül hivatalos hazug­ság, mert hiszen Hvasta, ha sza­bad földön lenne, már régen é­­letjelt adott volna magáról. Vannak a vasfüggöny mögött oly állítólagos amerikai polgá­rok is, akiknek állompolgársá­gát a konzulátusok bizonyíték hijján nem ismerik el. Ezeknek száma 1179. NAGY MAGYARORSZÁG térképe, a visszacsatolt felvidéki és erdélyi 1940-es határvonalak­kal. A Losonczy mérnök által ké­szített nagyalakú falitérkép. Ára $1.00. Kapható a Magyar Hírnök Könyvesboltjában, 134 French St., New Brunswick, N. J. (Postán csak összehajtva tud­juk küldeni, vagy 25 cent felár­ral csöves csomagolásban.) “FLAG DAY” A Kontinentális Kongresszus 1777. junius 14-én hozta meg határozatát, mely szerint: “A tizenhárom egyesült állam lobo­gója tizenhárom váltakozoóan fehér és piros sávból áll, ame­lyeknek egyesítését kék mezőben elhelyezett tizenhárom csillagból álló csoport jelképezi.” A hatá­rozat a Kontinentális Kongresz­­szus Tengerészeti Bizottságának javaslata alapján történt, mert a saját hadihajóink felismerése végett amerikai lobogóra szük­ség mutatkozott. Az 1776-i Füg­getlenségi Nyilatkozat kikiáltá­sa óta hadihajókat küldtünk ki a tengerekre, egyrészt, hogy az ellenség szabad közlekedését megzavarjuk, másrészt, hogy az angol külkereskedelem elé aka­dályokat gördítsünk. Eleinte minden hajó a saját államának lobogóját viselte. Feljegyezték, hogy a csillagsávos lobogó fel­fegyverzett ellenséggel szemben először 1777. augusztus 3-án sze­repelt Fort Stanwix-nél. Ver­mont (1791) és Kentucky (1792) államiságának elfogadá­sa után a Kongresszus törvény­be iktatta, hogy az Egyesült Ál­lamok lobogója 15 sávból és 15 csillagból fog állani. Az 1818-i törvény azonban kimondta, hogy a sávok száma állandóan az ere­deti 13 marad, mig az újabb ál­lamok egy-egy újabb csillagot kapnak a lobogón, a felvételt követő legközelebbi julius 4-én. Az amerikai lobogó napjául (Flag Day) junius 14-két sze­melték ki. Most vasárnap lesz a Szent László Nap piknik a Linwood Grove-ban A new brunswicki Szent Lász-1 ló Róm. Kát. Magyar Egyház­­község szokásos évi nagy sza-‘ badtéri mulatságát, a hires­­neveZetes Szent László Napot most vasárnap, junius 14-én tartja a New Brunswick és Me­­tuchen között fekvő Linwood Grove-ban. Délre már készen lesznek a fi­nom magyaros ennivalók s zene tánc, nagyszerű hűsítők, jó szó­rakozás várja a vendégeket. A Kára-Németh testvérek kitűnő Vasárnap lesz az esküvőjük... Nt. Béky Zoltán, a Független Amerikai Magyar Református Egyház esperese és felesége, sz. Zombory Margit leánya: Béky Jolán Margit és Parker Jenő Walter, a West Point-i katonai akadémia most végzett tisztje, az Egyesült Államok haderejé­nek hadnagya, — néhai Parker Edward és neje sz. Horváth Ber­ta szülők fia most vasárnap, ju­nius 14-én délután 4 órakor es­küsznek egymásnak örök hűsé­get a Független Református Egyház Beatty St. és Home Ave. | sarkán levő templomában, Tren­­tonban. | zenekara muzsikál, ami már ma­gában véve is garancia arra, hogy élvezetes, jó mulatság lesz ... A Rendezőség mindent elkövet, hogy semmiben se le­gyen hiány. Jegyek ára előre váltva (a plé­bánián) 50 cent, s helyszínen 75 cent. New Brunswickról ingyen autóbusz-járat a templom elől. Mindenkit szeretettel hiv és vár A RENDEZŐSÉG Gombos Zoltán uj kinevezése Frank J. Lausche, Ohio állam kormányzója, Gombos Zoltánt, a Szabadság és Népszava napi­lapok szereksztő-kiadóját az Ohio Racing Commission elnö­kévé nevezte ki. Ohio államban a versenypá­lyák több mint 100 millió dollár forgalmat csinálnak évente s Ohio állam uj adótörvénye értel­mében, a múlt héttől kezdődőleg, ez adó alá esik s abból az állam évente 6 millió dollár adót fog kapni. Az uj adótörvény végre­hajtására s a versenyek ellenőr­zésére nevezett ki Lausche kor­­imányzó végrehajtó bizottságot, amely Gombos Zoltán vezetése a­­latt fog működni. HUNGÁRIA ALBUM Magyar kottafüzet 37 MAGYAR NÓTA KOTTÁJA, SZÖVEGE ÉS ANGOL SZÖVEGE A Csap utcán . . . Kék nefelejts . . . De szeretnék . . . Sárga kukorica­szál . . . Fekete szem éjszakája . . . Kitették a . . . Ezt a kerek erdőt . . . Nagy a feje . . . Egy ablaknál . . . Ég a kunyhó . . . Ha bemegyek . . . Dombon van a . . . Piros, piros, . . . Végig men­tem . . . Fehér selyem . . . Cserebogár . . . Kutya, kutya . . . Minek a szőke . . . Csárdás kis kalapot . - . Valamit súgok . . . Juhász le­gény . . . Hullámzó Balaton . . . Repülj fecském . . . Ott fogsz majd sírni . . . Ritka búza . . . Ven neki ... S csizmámon . . . Mariskám . . . Tíz pár-csókot . . . Az alföldön halászlegény . . . Szomorufüz hervadt lombja . . . Fürdik a holdvilág . . . Temetőben láttalak meg . . . Maros vize . . . Csak egy kislány . . . Csicsónének . . . Hét csillagból . . . Ára csak 75 cent (Postán küldve 85c) MAGYAR HÍRNÖK KÖNYVESBOLTJA 134 French St. New Brunswick, N. J. AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents