Hiradó, 1952. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1952-10-30 / 44. szám

AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY POLGÁROSÍTÓ ÉS FÜGGETLEN POLITIKAI MAGYAR HETILAP PERTH AMBOY HERALD # m / JksL Onh^ dümga/iian. VbwoAptapsiA, fcdüsuL and. fijubliáJíSid. in. ffl&Aih. Űmbaif. CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND VOL. XXXI. ÉVFOLYAM — NO. 44. SZÁM. Ára 10 cent. PERTH AMBOY, NEW JERSEY THURSDAY 1952. OKTÓBER 30. A külpolitikai helyzetre nem gyakorol különös befolyást, ha akármelyik jelölt is lesz az Egyesült Államok uj elnöke Az ^idei elnökválasztási harcban az amerikai választó polgárnak alaposan megma­gyarázzák, hogy melyik párt­ra adja le szavazatát. Az új­ságok és rádió kommentáto­rok érvei mellett a televízió segítségével maguk a jelöltek is megj elennek — természete­sen nem személyesen, hanem beszélő kép formájában a pol­gár otthonában, hogy megsze­rezzék a szavazatát annak az embernek, aki sok tiz millió hasonló emberrel együtt az Egyesült Államok belpolitikai életének kialakulására döntő befolyást fog gyakorolni. Kül­politikai viszonylatban nem sok változás lesz, ha akárme­lyik párt jelöltje is győz, mert egyrészt igen kis eltérés Van a republikánus és demokrata párt külpolitikai álláspontja között, másrészt pedig annyi­ra összekuszált és bonyodal­mas helyzetbe került a világ, hogy ebből a kivezető utat bé­kés megegyezés alapján meg­találni ma már szinte lehetet­lommk-üátasmijft ..-n—. Ezt a pesszimisztikus el­gondolásunkat, ami már nem mai keletű, mert a koreai há­ború kitörése óta állandóan azt hangoztattuk, hogy ottan egy csúnya csapdába kerül­tünk, melyből igen bajos lesz kievickélni, az események — sajnos — minden kétséget ki­zárólag igazolják. United Press amerikai sajtó híradó­nak okt. 25-én kelt egyik je­lentése, mit az Egyesült Nem­zeteknek New Yorkban jelen­leg folyó ülés szakával kapcso­latban adtak ki, az Egyesült Államok koi'mányához közel álló forrásból eredő hir alap­ján tényként állapítja meg, hogy a koreai fegyverszünet megkötése céljából kormá­nyunk már nyolc hónap óta tárgyal eredménytelenül az oroszokkal. A koreai háború az oroszok parancsára indult meg és a béke lehetőségeit is ők akadályozzák Ebből a jelentésből nyilván­való, ami különben már akkor is nyilvánvaló volt, amikor ha hivatalosan nem is, de tényle­gesen úgy Magyarországban, mint a többi közép- és kelet­európai csatlós államban a hatalom az oroszok kezéb^ ke­rült, hogy az orosz kommunis­ta imperializmus elindult a vi­lághódító útjára, és azért ha Koreában békét akarunk, ak­kor nem a kommunista kore­aiakkal és kínaiakkal, hanem az orosz kommunistákkal kell tárgyalnunk. Ha a koreai háború kitörése óta írott fejtegetéseinkre gon­dolunk vissza, akkor nem lep meg minket, — ha ugyan igaz a hir — hogy kormányunk már nyolc hónap óta tárgyal a koreai fegyverszünet meg­kötésére vonatkozólag az oro­szokkal, s az sem meglepetés részünkre, hogy e tárgyalások eredménytelenek. Hiszen nemrégiben is megjegyeztük, hogy amig a békét csak Wa­shingtonban óhajtják, ellen­ben Moszkvában a koreai há­ború folytatását akarják, ad­dig az akarat erősebb lesz az óhajnál. A már 29 hónap óta folyó koreai háborúban csak alig néhány hétig remélhettük a gyors és kielégítő béke meg­kötését. Ez a pár hét 1950 ok­tóber havában volt, mikor úgy látszott, hogy befejezéshez kö­zeledik a koreai háború és Truman elnök és McArthur tábornok három órás tanács­kozását a Pacific Ocean Wake szigetén fontos események be­következések előjeléül tekin­tették. Mi mégis bizonyos tar­tózkodással fogadtuk a híre­ket, amennyiben 1950 okt. 19- ki számunkban a következőket irtuk: “Ha oszladoznak is a felhők, ha remélni is lehet, hogy a nap ismét sütni fog, a­­zért még nincs szivárvány az égen. Mérges szelek újabb fel­hőket hozhatnak és még mesz­­sze vagyunk attól, hogy mond­hassuk : Békesség a földön . . ” Két héttel később már bekö­vetkezett amitől tartottunk, mert. . . “váratlanul rossz hh rek jöttek Koreából. E hírek szerint a kínaiak beleavatkoz­tak a koreai háborúba, s a mandzsuriai határ közelében ismét komoly harcok dúlnak.” Azóta már közel két év telt el és kisebb-nagyobb heves­séggel a harc állandóan dúl, de már régen nem a mandzsu­riai határ közelében, hanem attól sokkal messzebb délre, ami azt jelenti, hogy a két és fél éven keresztüli áldozat ho­zatal dacára is az Egyesült Nemzetek hadserege a háború győzelmes befejezésétől nem­csak térben, de időben is job­ban eltávolodott, mint aho­gyan az két évvel ezelőtt lát­szott. Rádió-jelek a világ­űrből? Egy amerikai fizikusnak kü­lönlegesen érzékeny rádiószerke­zettel sikerült bizonyos csilla­gokból érkező elektromos hullá­mokat felfognia. Dr. H. I. Swen közölte ezt a sydney-i rádió kon­gresszuson. A hullámok rendsze­resen érkeznek, a földre, azok je­lentőségét azonban senki sem tudja megfejteni. elesett és kettő megsebesült, az ötödik fiukat, a 22 éves Ernestet a múlt év márciusá­ban vették be katonának, s bár a szülők a családot ért tragédiára való tekintettel a kongressmanjuk közbenjárá­sa révén kérték, hogy fiukat ne vigyék Koreába. Ő mégis oda került, de onnét — nem került vissza. A szülők a múlt héten kapták a szomorú hirt, hogy “Ernest Krout, a private first class, was killed in ac­tion.” (Folyt, a 6-ik oldalon) Olcsó angol kocsik Az angol autógyárak most mutatták be 1953 évi modelljei­ket. Jórészük azzal a hátsó gon­dolattal készül, hogy a növekvő amerikai piacot elégítik ki ve­lük. Az amerikai ifjúság elősze­retettel vásárolja a könnyű, gyors és több modern “gadget”­­tel rendelkező angol autókat. 1500 dollárért már olyan autót adnak az angolok, amely, ha itt készül majdnem kétszer annyi­ba kerül. Bő termésünk van Rágalmazók! Az amerikai U. N. delegáció azt kérte a nagytanácstól, hogy vizsgálja ki a szovjet vádjait és bélyegezzék meg az oroszokat rágalmazásért. A szovjet, mint ismeretes, az egész világon elhí­resztelte propaganda gépezeté­vel, hogy Koreában bacillus bombákat dobtak le a kommu­nistákra. Amikor az U. N. nem­zetközi bizottságot akart a hely­színére kiküldeni, ez ellen úgy a kínai, mint az orosz kormá­nyok kézzel-lábbal tiltakoztak. SZAVAZZUNK! A földművelésügyi miniszté­rium egy külön jelentésben közli, hogy éelmiszer és mindennemű farmtermék szokatlan bőségben lesz idén. Figyelmezteti azonban a farmereket, hogy valamivel ki­sebb jövedelemre kell számitani­­ok, mert kivitel esni fog, tekint­ve, hogy a külföldnek nincs elég dollárja amerikai áru vásárlá­sára. A szovjet bábjai A felforgató tevékenységeket kutató bizottság szerint az ame­rikai kommunista párt Moszkva szolgálatában áll és vezetői a szovjet bábjai. Céljuk nem más, mint hogy Amerikát is szovjeti­­zálják. Éppen ezért azt kívánják, hogy az igazságügyminiszter kö­telezze a pártot és tagjait re­gisztrálásra és pénzügyeivel való elszámolásra. Smith szenátor a magyarok között... Amerikában normálisan fo­lyik az élet; csak a szülők­nek és hozzátartozóknak okoz aggodalmat és szo­morúságot a háború A koreai háborút az ameri­kai nép nagy általánosságban nem érzi. Az életmódban nincs semmi változás, s az életszín­vonal ép oly magas, vagy ta­lán még magasabb mint a leg­békésebb időkben szokott len­ni. Igaz ugyan, hogy minden nagyon drága, de viszont min­denki aránylag elég jól keres is, kivéve a nyugdíjasokat és azokat az idősebb embereket, kik megtakarított kis vagyon­kájukból kénytelenek élni;' Azonban azokat a családo­kat, melyeknek hozátartozói Koreában harcolnak, súlyosan érinti a háború, mely napról­­napra szedi áldozatait. Ezek között igazán tragikusnak le­het tekinteni a Veedersburg, Indiana államban lakó Krout családot. Öt fiuk közül a má­sodik világháborúban kettő New Jersey állam különböző városaiból számos közismert magyar vezető egyéniség vett részt nemrégiben Trentonban a fogadóesten, amelyen a visszaválasztásra jelölt H. Alexander Smith washing­toni állami szenátor hosszasan elbeszélgetett velük olyan kérdésekről, amelyek az amerikai magyar­ságot úgy kül,- mint belpolitikai szempontból leginkább érdeklik és érintik. — A fenti képen Ut. Kosa András református lelkész (New Brunswick), Duch J. András városi tanácsos (Trenton), Smith szená­tor, Főt. Gáspár János róm. kát. plébános (Passaic) és Nt. Béky Zoltán függ. ref. esperes láthatók tár salgás közben. Smith szenátor nagy hozzáértéssel és érdeklődéssel beszél szülőhazánról, a magyar nép­ről és a magyar kérdésekről. A KÁLVIN JÁNOS Ref. Egy­­házközség múlt vasárnapi adós­ságlevél-égetési ünnepélyén a­­zok, akiknek nem volt előzőleg tudomásuk jöveteléről, kelleme­sen meglepődtek, amikor ott lát­ták Nt. Szabó Antalt, az egyház volt lelkészét Californiából, aki a hálaadó istentiszteleten és az esti banketten szólt egykori hí­veihez és itteni barátaihoz. Hogy Nt. Szabó Antal volt itteni hí­vei mennyire lelkesedtek és ö­­römmel vették az ország másik végéből történt idelátogatását s azt, hogy meghívásukat a Nagy­­tiszteletü ur elfogadta, mutatta az is, hogy az útiköltségre meg­ejtett gyűjtés ott a helyszínen hatalmas összeget eredménye­zett. — A szív tiszta érzései, a szeretet és ragaszkodás hatal­ma, ime, győzedelmeskedett! . . . nity Chest gyüjtőkampány kasz­­szájába fog befolyni. Az árveré­sen 10 dolláros, vagy azon felüli értékű árukat kiáltanak ki, ami­ket olcsón vehetünk meg és ami­kért semmi esetre sem fizet sen­ki többet, mint értékük 75 száza­lékát! Mindenki, aki valamit vá­sárol, egy számot kap s a végén egy számot kihusznák s a sze­rencsés nyerő 25 dolláros kor­­mánybondot kap. Az árverést a város kereskedői rendezik s a bizottság élén Schwartz Ernő honfitársunk, a Youth Fashion Shop tulajdonosa áll. — A vá­lasztás Napján, jövő kedden ne menjen tehát senki el a városból, hanem legyen ott ezen a nagy ár­verésen, amivel nemcsak önma­gának tesz jót, de jótékonyságot is gyakorol, mert a Community Chest gyűjtést támogatja! Az elnökjelöltek hónapok óta széltében-hosszában bejárták az országot és ismertették felfogá­sukat belügyi és külügyi kérdé­sekben. Mindketten elmondták véleményüket a múltról és meg­jelölték az utat, amelyet követni fognak, ha rájuk esik a nép vá­lasztása. A jelöltek alvezérei és pártfogói is meg-megnyilatkoz­­tak a politikai vitában, amely csúcspontját november 3-án, a választás előtti napon éri el. A hírlapok és folyóiratok, a rádió televízió segítségével, azok is, akik személyesen nem hall­hatták a jelölteket, — és a nem­zet többsége ehez a csoporthoz tartozik — megismerhették a je­löltek egyéniségét és elveit; Ma inkább, mint valaha, mindenki tudja, hogy kik közül kell válasz­tania. Megbeszélhettük véleményün­ket barátainkkal és rokonaink­kal, szomszédainkkal. Összeha­sonlíthattuk mindkét jelölt ko­rábbi pályafutását, a hátteret, amelyből a nyilvánosság elé ke­rültek. Megmérhettük képessé­geiket és alkalmasságukat és hozzámérhettük mindezt ahoz, amire a nemzetnek szüksége van. Az érvelés és vitatkozás ideje most végetér. Az elhatározás napja megérkezett és a hetek és hónapok, amelyeken át ezt az összehasonlitó munkát elvégez­tük, hiába pei-egr* - W x., häwrrr teljesítjük azt a polgári köteles­ségünket, hogy szavazzunk. A választás napján az urnák­hoz kell járulnunk és meggyőző­désünk szerint szavaznunk. Ez a demokratikus kormányforma lé­nyege: minden amerikai polgár életbevágó kiváltsága. Senki sem írhatja elő, kire szavazzunk. Senkisem fogja megtudni, kire szavaztunk. E- gyesek azért fognak kiválasztott jelöltjükre szavazni, mert bizo­nyos kérdésekben egyezik a vé­leményük. Mások azért, mert személyes előnyöket várnak at­tól, hogy a jelölt programmja megvalósuljon. Mások meg azért fognak szavazni, mert azt hiszik, hogy az egész nemzet érdeke, hogy a jelöltjükből Elnök legyen. Különféleképen fogunk vá­lasztani, különféle indokok alap­ján, de mindenki úgy szavaz, ahogy ő maga jónak látja. A leg­több ember előtt ez természetes dolog, de ne felejtsük el, hogy sokszáz millió ember él a vilá­gon, aki nem szavazhat úgy, a­­hogy szeretne. Ezt az előjogot az amerikai honalapítóktól örököl­tük, akik harcoltak és életüket áldozták fel ezért! A szabad választójog olyan ki­váltság, amelyet meg kell becsül­nünk. És ha megbescüljiik, él­nünk kell vele. Mert ha elhanya­goljuk a gyakorlását, könnyen elveszíthetjük. Ha a választó­­polgárok nem élnek jogukkal, a diktátor jelöltek meg fogják ra­gadni az alkalmat, hogy hata­lomhoz jussanak. Ha azonban mindenki, aki szavazásra jogo­sult, él e jogával, demokratikus kormányt fogunk kapni és az e­­gész világ tudni fogja, hogy A- merika népe hisz a demokráciá­ban. Szavazzunk a választás nap­ján. Szavazzunk, akire tetszik, de szavazzunk! Szerkesztői üzenetek I. W. O. TAG — New Bruns­wick — Ez az utolsó lapszám, a­­mit önnek küldünk s ezt is csak a^ért, hogy megmondjuk: kész örömmel dobjuk ki nevét címlis­tánkról, mint, megszűnt előfize­tőét. Ha önnek azért nem kedves lapunk, mert “munkás egyletét” bántottuk cikkünkben, akkor'e­­zentul jobb, ha bedöglött Ma­­•avar Jövőt . Twr* 1 ' vatalos lapját ... Az IWO-t, amelynek magyar tagozata “Testvériség” néven ismeretes, nem mi neveztük el felforgató­nak és kommunista front-szer­vezetnek, hanem az Egyesült Ál­lamok Igazságügyminisztere. New York államban elrendelték az egylet feloszlatását, az ügy fellebbezéssel a Legfelső Biró­­ság előtt van s ha úgy döntenek, hogy a feloszlató rendelkezés helytálló, az ön hires “munkás egylete” megszűnik s uraaságod mindenképen ráfizet! A tagok teljes névsora pedig hatósági ke­zekben marad... K. J., Perth Amboy — Na­gyon téved! Az idei elnökválasz­táson összesen nyolc elnökjelölt “szalad” és ugyanennyi alelnök­­jelölt. (Ha szavazópolgár, a Bal­­lot-mintát már megkapta, vagy meg fogja kapni. Nézze meg ala­posan !) A Demokrata és Repub­likánus jelölteken kívül a követ­kező pártok állítottak petíció ut­ján jelölteket: Progressive Par­(Folyt, a 4-ik oldalon) KEDDEN, a Válaasztás Nap­ján, november 4-én délelőtt 11 órakor nagy Nyilvános Árverés lesz a Vasútállomás melletti vá­rosi parkoló-helyen, a Smith Street-i oldalon. Ennek az árve­résnek a tiszta haszna a Commu-A NEW JERSEY Highway Authority azzal a kéréssel for­dul államunk szavazópolgárai­hoz, hogy a választáskor a Refe­rendum kérdéseknél szavazza­nak “Igen”-nel a N. J. Parkway gyors felépítéséhez szükséges állami bond-kibocsátás tárgyá­ban. Az állami garanaciával ki­bocsátott bondok 2%-os, vagy kesebb kamatú kölcsönt biztosí­tanak a Turnpike-hoz hasonló Parkway útvonal megépítésére, ami máskép 3, vagy több száza­lék kamatot igényelne. Ezáltal mintegy 80 millió dollárt taka­ríthat meg a Highway Author­ity. A kérdés tehát nem az, hogy legyen-e Parkway — mert a Parkway már régen el van hatá­rozva és már épül is — hanem az, hogy mennyivel olcsóbban és gyorsabban lehet azt megépíteni állami kibocsátású bondokkal. 0 bármit adna érte... Önnek semmibe se kerül SZAVAZNI! MI ÚJSÁG...?

Next

/
Thumbnails
Contents