Hiradó, 1952. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1952-12-23 / 52. szám
6-ik oldal HÍRADÓ ÁLMÁBAN IS HAZUDIK Regény — Árkádiái idill — csufolódott Éva, hátra pillantva a mészároslegény mellől, aki szorosan az oldalához simult és személyi vonatkozású kérdésekkel zaklatta: A férje ez az úriember? A vőlegénye? Rokona? Vasárnap délután mit szokott csinálni? És este, zárás után? Szeret moziba járni? Hol lakik? Ha nem restell átfáradni a Flórián térre, a legszebb borj uszeleteket, sertéscombot, vesepecsenyét neki fogja félre tenni, hogy a kiadós véreshurkákról ne is beszéljünk! Éva közben kínosan mosolygott és igyekezett eloltani magától a lobbanékony henteslegényt : — Na ne izéljen . . . Nézze, majdnem árokba fordította a kocsit! Vigyázzon, szembe jön egy lovas szekér! - - -A ruhája összegyűrődött, lmja kócoson hullt az arcába, mikor a kistükrébe pillantott, megijedt. így néz ki az öngyilkossági tervekkel foglalkozó nevelőnő, aki egész éjszaka bolyong a kihalt uccákon, hogy aztán hajnaltájt megvalósítsa végzetes tervét, de amint éppen ug-i rani akar halk sikollyal, a rend-! őr elkapja a fllábát a hid karfa ján és az életvédelmi osztályra’ viszi, hogy a lelkére beszéljenek. — Na, vegye el a kezét, mert rögtön szólok a barátomnak! — kiáltotta haraggal a lány, mii’e a sofőr a kormánykerékre dőlt és teljes gázt adott az amugyis vészesen ugrándozó benzinbatárnak. A pokoli pöfögés elnyelte a hangjukat és Jimmy, a szalma almon kuksolva, a maszületett báránynál is ártatlanabb kisborjak között, a sorsán elmélkedett. Most, hogy jóllakottan ült itt, az előbb még korgó gyomránál is kegyetlenebbtil csikarta az önvád és a jövőtől amelybe álomkóros tehetetl^^ séggel sodródott, lassan bűnüggyé dagadt. Egyik hazugságból a másikba rángatta ez a lány, akinél a hazugság életösztön, akár a menekülő nyúlnál a vargabetű, hogy mileőtt elcsipíé a bundáját az üldöző agár, nirtelen kiugrik jobbra, vagy mlra . . . Jimmy annyira elérzékenyült i saját sorsán, hogy majdnem irva fakadt, mint gyerekfejjel .1 moziban, ha megható filmdránákat játszottak. Egy percig gyűlölettel pillantott a lányra, aki háttal ült és mélyvörös haja, mint sziszegő lángnyelvek, lobogott a szélben. De különösképen nem tudott rá szívből haragudni. Pedig a torkáig áradt benne a zsibbasztó rémület, ha az elveszett négyezer dollárra gondolt. Ezt a kapkodó kis teremtést is a pánik hajtja, nyomorult földi javak, egy hitvány gyémántos karkötő miatt... Pukk! Mint az ágyulövés, akkorát szólt a teherautó kipukkanó hátsó gumija. A mészároslegény cifrán káromkodott, a kocsi három kerékre sülyedt, a borjaknak a lélegzetük is elállt az ijedtségtől : azt hitték, hogy itt a viág vége, a vágóhíd . . . Mindhárman leszálltak az autóról, a soffőr nekilátott, hogy jeszerelje a pótkereket, Jimmy is Éva pedig körülnéztek: — Hol vagyunk? — Aquincumnál — állapította meg a lány és a romokhoz vezette a fiút. — Jöjjön, ilyen érdekeset úgysem látott még Budapesten. Az elipszis alakú Amfiteátrumot gyom verte fel, margaréta is kikircs nyíltak a kétezer éves kövek között, ahol valamikor Aquincum háziezrede, a Légió secunda adiutrix a második segédezred szórakozott Krisztus után 154-ben, gladiátori játékokon állathajszákon izgulva. A páholoykban tisztviselők, polgárok és katona-feleségek ültek, pletykálkodva és Rómát majsóv árog va-r-d e mindvégig kitartva, akkor is, amilcor Trajánus császár végleg ittfelejtette őket, idegen, barbár földben... — Nézze ezeket az urnákat — mutatta a lány a muzeum köirta: Tamás István rül kirakott idő és esőmarta kőládákat, amelyekben most gyerekek hancuroztak és búj ócskát játszottak a félig takart penészes kőurna fedele alá rejtőzve. Itt, ahol hajdan tekintélyes szenátorok és hadvezérek csontjai porladoztak, most gyikok siklottak nesztelenül és vasárnapi kirándulók hajigálták bele a sajthéjakat. Egy fogadalmi oltárkő előtt megálltak és Jimmy, aki tudott görögül, kibetüzte az aranycsüngő feliratát: “Akármit is beszélnek, a beszéddel nem törődöm, te szeress; javadra válik.” A fiú és a lány némán, hoszszan bámulták a síremlék faragott dombormüvét: a férj és a feleség egymás kezét fogva mentek a másvilágra, hogy még a halálon túl is jelképül szolgáljon ez az egyszerű és fenséges ragaszkodás. “Nem engedem el a kezedet soha az árnyak birodalmában. Érezni akarlak, örökké egy akarok maradni veled.” — Nagyon boldogok lehettek — sóhajtotta halkan a lány.'O- dabenn valaki megszólaltatta a víziorgona négy sor sípját. Mintha a másvilágról jött volna ez a kísérteties orgonaszó . . . Éva önkéntelenül is a fiú keze után kapott és igy sétáltak tovább Mithras templomához. — A perzsák legyőzhetetlen napistene — mondta Jimmy és mert hiányzott a szemüvege, egészen közelhajolt, hogy alaposabban megtekinthesse az oltárkövön a bikán térdelő, kősziklából születő Mithras domborkápét. Éva elfogódottan állt a misztikus félhomályban: — Mennyi Isten és mennyi titok... -— Az Istenek a népekkel együtt jöttek, mentek és meghaltak — felelte a fiú mí«debilsten addig élt, ameddig hittek benne . . . — Hej! Kisasszonyka! Kész a kocsi! — kurjongatott utánuk a mészároslegény. Éva ismét elfoglalta helyét a bakon, Jimmy 1952. DECEMBER 23 pedig vissza mi!““ a k‘sboclk közé. amelyek ,ldam “f3’ sal, mint régi j, ,!smTs‘ lK,T°zölték. Már ké,or? jar“ T'e Visegrádra értet: A v“d5!° " lőtt állt mega tfe,raut0.T.Í!“my készült, ho> lekfzalodjf' , is hentesfiu odaamikor a verme súgta Évának: ] . _ ,- Várjon atadom * borjakat, aztáj toval>b V13zem Esztergomig! !,- Igazán kedves.r orV(?ndezett a lány és magaban megbo; csátotta az i,ton fedett bizalmaskodásékat; A meszaros azonban pödör111 kezdte a húszát :- De csak klsasszonyt fuvarozom továbi1'" ....... Éva szeme ö58Zf zukult> TMnt a napba néző m 108 ae ‘- Akkor kijSZOnom- de nem élek vele A legény bök8“ csapta a tarkójára a sáp taja.!... ....- Hát j<>Gyu,Jon velunk A‘hálóm bo !lu.cfa* .!fmal. lo istállójába tétek es a vendet , „ ,, , relték, meleg, .^k szemükkel testvéri búcsút inte+ttek dlmillynek aztán az a ^ tovább robogott Esztergomi ,e e‘" ,,- Szóval vlsarnap delutan ötkor a Flóriái1 téren “ enilé' keztette a legé%fat’ amik°r az ócska Ford i'aflltott a Bafh' ka fele vezető r son ki mmdake , . , , • , ! a falaikat ki ne mtartja bt , ,, ^ ,.,,.11 nezett versza-Eva elbűvölő _ gu gavallérjára ' x .osan ötkor! - Igen, pont A kanyargós be5íy* utón kispapok vonultak’ a Cukfafda kertjében diák<)k aiaJszoltak a krémest és kisli l,n? ° .T1 °8.a a gramofonszóra tancí° klrandu' lókon. A kamas l°k atpislogtak a lányokhoz, a k, |mes es. a "feiern között halv * a’ mint ahogy 1 • 1 ringott, maagasbol a hangjuk vált,, ,, , hirtelen a le um yebb basszusba hirtelen a legm 1]a ^ néhá csapva at. A v:,,u , T. f , , , . , . állt es Jimmy is hazzal Éva kisz, ,, . i ,, /lyabol, leseperve leugrott a saroí ,, . , ,., ,, .lapadt szalmaszaruhajarol a rat lakat. ,- ---mmmmmi, i i i s (Foly atjuk) Minden alkalmazottunknak és barátunknak kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog uj évet kívánunk! Hozzon a karácsony mindnyájuk számára örömteljes érzéseket, az 1953-as uj esztendő pedig jó egészséget, gyarapodást minden földiekben. CALIFORNIA REFINING DIVISION (THE CALIFORNIA OIL COMPANY) EGY MIDDLE SEX-MEG YEI IPARVÁLLALAT 1200 State Street PERTH AMBOY, NEW JERSEY Ezeket érdemes tudni az önök Városi Viz-ügyosztályáról: A Városi Vízmüvek mintegy 1600 ékeres területen vannak Runyon-ban — ez a terület mc|;felel Perth Amboy város fele nagyságának. Legnagyobb része e területnek kutakkal van “átlyaggatva,” melyek a város által használt vizet szolgáltatják. Ezeket a kutakat javítgatni és újítani kell időről-időre. A vízvezetéki csövek, amik a vizet a különböző városokba vezetik, összesen mintegy 33 mél föld hosszúságúak. Ezek a csövek, melyek különböző méretűek, 16 incstől 30 incs átmérő vastagságúak, erdőkön, vasutvágányok alatt mélyen, országutak felett és alatt és folyók alatt vezeti ek át, hogy vizet szolgáltassanak a lakosságnak. Perth Amboy város egymaga mintegy további 67 mérföldnyi szétosztó csövezettel rendeli ezik, melyek 4 incstől 30 incs átmérőjű vastagok — ezek mind az utcaburkolatok alatt vannak, mel fékét fel kell törni és újra kell csinálni, ha cső hasadás támad. További 60 mérföldnyi vízszolgáltató csövezet van, % incstől 6 incses átmérőjű vastagságokban, amiket karban kell tartani és javítgatni és amelyek rendszerint egy hideg éjszakát, vagy egy ünnepnapot, mint Karácsonyt választanak, hogy megrepedjenek és bugyogjanak . . . A 40,000,000 gallonos vasbeton víztartály a Florida Grove Road-on a világon a legnagyobb befödött víztartály. > A Runyon-ban levő vizüzemek naponta oly nagytömeg vizet pumpálnak, szivattyúznak és szűrnek, hogáha azt vasúti tartály-kocsikba tennék, a vonat 6 mérföldnél is hosszabb lenne. Dacára annak, hogy csak mintegy 25,000 gallon a napi vízfogyasztásunk, a Város 360- szor ennyi tisztított vizet “szállít” fogyasztóinak, hogy mindenki számára minden időben biztosan jusson a tiszta, biztonságos vízből. Az Egyesült Államok úgyszólván az egyetlen ország a világon, ahol nincsenek felírások a szállodákban, hogy ; “Ez a viz nem alkalmas ivásra!” A Városi Viz-gyosztály mindenkor az önök szolgálatára áll. Ha néha esetleg előfordul valamely késedelem egy-egy hiba kipavitásában, az azért van, mert ugyanakkor valahol egy fontosabb csőrepedés van, amit mindenek előtt ki kell javítani. Egy cső megrepedhet vaalhol és egy család teljesen viz nélkül lehet egy házban, de ugyanakkor egy másik repedés, ha azonnal meg nem javítjuk, sokezer dollár kárt okozhat valamely épületben, vagy áruraktárban. A Városi Vízmüvek minden nap minden órájának minden percében szolgáltatják a vizet. A második világháború idején a Városi Vízmüvek percnyi pontossággal szivattyúzták a vizet 5 éven át, egyetlen perc megszakítás nélkül! Ez pedig azt jelenti, hogy a felszerelést nagyon jó karban kell tartanunk minden időben. TARTSA FIGYELEMBEN AZT, HOGY A VIZ A MI LEGNAGYOBB TERMÉSZETI ERŐFORRÁSUNK ÉS NEMZETI KINCSÜNK! AZ OKOS TAKARÉKOSKODÁS NEM A HASZNÁLAT KORLÁTOZÁSÁT, HANEM A PAIZARLÁS KIKÜSZÖBÖLÉSÉT JELENTI! The Perth Amboy City Water Works (PERTH AMBOY VÁROSI VÍZMÜVEK) Department oí Public Affairs James J. Flynn, Jr., Mayor
