Hiradó, 1952. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1952-06-26 / 26. szám

6-ik oldal HÍRADÓ 1952. JUNIUS 26. ÁLMÁBAN IS HAZUDIK Regény — Éva, engedd meg, hogy be­mutassam neked Plom urat, a legszebb budai hotel legcsu­­nyább tulajdonosát! — Ó, mi már ismerjük egy­mást — vigyorgott Plom bizal­maskodó szivélyességgel nyújt­va a lány felé húsos kezét — hi­szen ma reggel is találkoztunk! Éva megrezzent, amikor a monoklis fő léggömbként im­bolygóit előtte, de nyomban fel­találta magát és jeges hideg­séggel igy felelt: — Én nem emlékszem. Watzik visszavonult ^gy zser­oóstálca mellé és már nem hal­ottá, amint a nagyszájú Plom harsány szivélyességgel bizony­gatta : — Dehogy nem! A Hotel Pi­­modánban! Első emelet huszon­hét! — és rákacsintott, mint aki azt akarja jelezni, hogy megőr­zi majd közös titkukat. Éva lát­ta, hogy Pityu hiuz füllel figyel és az arca több szint játszik, mint a nyári égbolton a szivár­“EGY ESTE A RÉGI MAGYARORSZÁGON” Szerdán, junius 18-án este a Ligonier High School auditóriu­mában a Ligonier-völgyi könyv­táralap javára magyar zene-es­tély volt, melynek főszereplői az Istenáldotta művészi tehetségű Kecskeméthy-család tagjai vol­tak Nt. Kecskeméthy József ár­vaatya csodaszép cimbalom játé­kát épugy sokáig nem fogjuk el­felejteni se mi, magyarok, sem pedig a ligonieriek, mint a nagy­tisztei etü asszony zongorajáté­kát és Ifj. Kecskeméthy József hegedű-szólóját... Mrs. M. G. Smith szép szoprán-hangon ma­gyar szöveggel énekelte a ma­gyar dalokat, habár magyarul nem beszél. Mrs. D. P. Blan­chard ritmusos szépségében ad­ta vissza zongorán a magyar melódiákat, habár magyarral csak ott találkozott először, Li­­gonierban... Ősi magyar népda­lok, Brahms, Lehár, Hubay, Monti, Liszt csodás alkotásai zengtek, búgtak, jsirtak, reszket­­tették meg a pennsylvaniai kis­város iskolájának falait s lel­künk mélyén azokat a húrokat, amelyekről a költő jól mondta: “...A lelked csillapuló viharának Észrevétlen, ezer uj hangja támad Süvölt, sikolt . . . S az emlékezés keresztfáira Téged feszit a honvágy és a bánat . . “Egy este a régi Magyaror­szágon” volt a cime ennek a kon­certnek, amely, — úgy is vehet­­nők — a delegátusok és a kon­venció vendégeinek tiszteletére volt erre a napra téve és amely valóban szép, sóhajos magyar érzéseket idézett fel valameny­­nyiünkben... Az volt az érzé­sünk, hogy Kecskeméthy József árvaatyával és családjával nem­csak a Református Egyesület nyert sokat ott Ligonierben, de a ligonieriek is sokat nyertek velük . . . Nem csoda, hogy a te­hetséges Ifj. Kecskeméthy Jó­zsef egy 3,000 dolláros ösztön­díjat kapott s azzal megy az e­­gyetemre, tanulmányait folytat­ni .. . * * * NAGY FERENC ELŐADÁSA Nagy Ferenc volt magyar mi­niszterelnök, akit a kommunis­ták aknamunkája űzött külföld­re (és akinek első nagy ameri­kai beszéde éppen New Jersey­ben, közelebbről: Perth Amboy­­ban hangzott el 1947-ben), most, mint a washingtoni osz­tály delegátusa vett, részt a kon­vención. Egyik este, az árvaház életét és az egyesület uj köz­ponti székházát bemutató gyö­nyörű szines-film lepergetése után Nagy Ferenc rendkívül ér­dekes felvilágosító beszédet mondott a konvenció résztvevői előtt. Most volt ugyanis ponto­san 5 éve annak, hogy a vörösek a Magyarország bolsevizálásá­­nak kezdetét jelentő puccsot végrehajtották s Nagy Feren­cet és társait elűzték. A volt mi­niszterelnök elmondotta, milyen pokoli eszközökkel kényszeritet­­ték őt Moszkva emberei és maga A LIGONIERI KONVENCIÓRÓL (Folyt, az 1-ső oldalról) j Sztálin újabb és újabb lépések elnök záróbeszéddel és imával megtételére: milyen fenyegető zárta be a nagygyűlést. 'es retorziókat Ígérő leveleket 1 kapott egymásután a szovjetből, amikkel 37 kisgazdapárti képvi­selő mentelmi jogának felfüg­gesztését kierőszakolták és mily módon vették ki a többségben győztes párt és az ő kezéből a “hatalmat,” hogyan kényszerült ő is a menekülésre . . . Nagy Ferenc beszédét figye­lemmel hallgatta végig a vendég­sereg és nagy tapssal jutalmaz­ta. “Életem egyik legnagyobb megtiszteltetésének tartom, hogy ezen a konvención mint de­legátus megj elenhettem, részt­­vehettem és részesévé válhattam az amerikai magyar szervezeti és egyleti élet munkálásának . . . Bár minden ujamerikás magyar be tudná várni azt az időt, ami­kor az amerikai magyarság hív­ja és szólítja őt a maga körébe, mint ahogy én bevártam, mint ahogy engemet szólítottak . . . ” mondotta a volt miniszterelnök beszéde végén, amelynek min­den szavából őszinteség, elméleti és tapasztalati tudás, komoly bölcseség áradt . . . Irta: Tamás István vány. Ha eflrughatná ezt a fi­gurát! De Pityu előtt még csak nem is figyelmeztetheti. A ka­tasztrófa mérföldes csizmákkal közelgett. Éva a legdermesztőbb hangján, amelyet Celsius mester mínusz harminc fokkal jelzett volna, süvítette a direktor bár­gyú képébe: — Ön bizonyára téved. Plom kedélyes erőszakkal ma­kacskodott: — Dehogy tévedek! Az első emelet huszonhétbeli kitűnő vendégünkkel együtt volt sze­rencsém kegyedhez már kétiz­­ben is! Hü, ha most disznóvá vára­­zsolhatná Plomot, mint Circe! Vagy halálsugár lövellne a sze­méből és gutaütötten terülne el a vastag szmirnán! Sajnálkozva lépné át a jóember hülő tetemét és busán magyarázná Pityunak: “Pillanatnyi elmezavar.” De Plom élt és virult és mákszem­­nyi eszecskéjével nem érte fel, hogy milyen borzalmas helyzet­be sodorta a lányt, sőt, azt hitte, csak évődik vele, amikor ezúttal harmadszor tagadja meg őt.­— Igazgató ur egészen bizo­nyosan téved. Én sohasem jár­tam a hotel Pimodánban. E- gyébként itt a vőlegényem is, — és a baljósán hallgató Pityuhoz fordult — Botár István... Plom igazgató. Plom, miközben Botárral ke­zet fogott, elhanyagolt középis­kolai tanulmányaira és ezzel kapcsolatban Toldira emléke­zett. Az szoríthatta meg igy a cseh bajnok érckesztyüs kezét, mint most az övét a bősz bank­­fiu. Plorn felszisszent és rájött, hogy egetverő ostobaságot csi­nált. Mint aki zsilipet robbant és rászabadítja a világra a Nia­garát, hogy aztán egy zsebken­dővel betömj ea rést — úgy pró­bálta jóvátenni a jóvátehetet­lent: — Ó, a kedves vőlegénye? Örvendek! — És a homlokára csapott, majd a monokliját dör­­zsölgette. — Ejnye, hová tet­tem a szememet Most látom csak, hogy majdnem összeté­vesztettem magát egy kis sze­gedi asszonykával! Megjegyzem ritka hasonlatosság! No de az én vaksi szemem! — és levette a monokliját. — Legfőbb ideje, hogy egy dioptriával erősebb ü­­veget vegyek! — Néhány má­sodpercig kínos csend támadt. Na, akkor én megyek. Mindjárt folytatják a hangversenyt. Jó mulaást... — És elsietett. Pityu felkapta komorbika fejét és u­­tána kiáltott: — Igazgató ur! De Plom ekkor már arányai­hoz mérten szokatlan fürgeség­gel eltűnt az embersürüs vadon­ban. Éva igyekezett elfogulat­lannak látszani és a legyezőjével játszadozva igy szólt: — Talán menjünk mi is előbb­re, ott jobban lehet hallani. Pityu fenyegetőn állta el az útját: — Mit kerestél tegnap éjjel a hotel Pimodában? Éva reszketett a felháboro­dástól : — Ugyan, hallottad, hogy ösz­­szetévesztett valakivel. Szegény­nek rossz a szeme. Már csak ketten maradtak a kisszalonban, mert a közönség, áttódult a hangversenyterembe, hogy Glóriát hallgassák. A zene­kar éppen hangolt és az énekes­nő már ott állt a kis emelvé­nyen... Pityu öklelésre készen szegte le szép göndör fejét: (Folytatjuk) lADJA EL MOST a kocsiját, amíg az árak még magasak! Ne várjon! Ez a leg­jobb alkalom, hogy jó árat kapjon értei Keresse fel “UNCLE JOE”-t SPEEDWAY AUTO SALES 823 St. George Ave. WOODBRIDGE, N. J. Tel. Wfeg. 8-0149 Gondos Sándor uj regénye Az amerikai magyarság öreg mesemondója, Gondos Sándor, akinek négy évtizednél hosszabb idő óta jelennek meg a különbö­ző magyar lapokban saját és ál­nevek alatt irt elbeszélései, re­gényt irt. A regény meséje a magyar életből merítve, mind­végig érdekes, izgalmas és elejé­től a végéig tele van azzal a mély humorral, ami az öreg mese­mondónak ismert jellemzője. A regény cime: “Az Átkozott Katinski Hagyaték.” Gondos Sándor e regényét azért adta ki, mert pénzre van szüksége. Het­venhét esztendő ment el a az öreg mesemondó felett és némi kényelemre lenne szüksége, hogy tovább szőj je, Írja meséit... Aki úgy érzi, hogy Gondos Sándor megérdemli ezt, küldje be neki a könyv árát, három dol­lárt erre a címre: A. S. Gondos, 121 Valley Street, Dayton 4, Ohio. Tegye meg ezt ma, nem hol­nap, kéri az öreg mesemondó. A pompás könyv postán megy a megrendelő cimére. Bizonyos le­het benne, hogy élvezettel fogja olvasni. A Magyar Betű. Barátai Nem ázik el az újság Az amerikai újságkiadók szö­vetsége közli, hogy feltaláltak egy eljárást, amely az újságpa­pírt vízmentessé teszi és igy az esőben sem ázik el. Történt valami családjában? aminek hírét nyilvánosságra szeretné hozni? Ha igen, kö­zölje velünk a hirt és mi szí­vesen közreadjuk lapunkban. Már itt van!! A 3 uj Refrigerator FRIGIDAIRE PORCELÁN EGY ÉLETEN ÁT TARTÓ A legfinomabb külső és belső burkolat, amit pénzével vehet! Zsirfoltok, ujjlenyoma­tok könnyen lemoshatok egy nedves rongy érin­tésével. Oly könnyű a tisztítása, mint egy kí­nai porcelán tányérnak! Karcolás nem látszik meg rajta, savaknak el­lenáll. Hosszú évekig hófehér marad! New Cycla-matic Imperial Food Freezer-Refrigerator combined. Porcelain Model IR-90 P Most van a legjobb alkalma egy remek refrigerator vételre! New De Luxe Frigidaire DR-97 P ^ NAGYSZERŰEN UJ! CSODÁSÁN MÁS! Magyar Üzlet ! A legnagyobb becserélési engedményt adjuk régi jégszekrényéért! Magyarul Beszélünk Ifj. Köncz József Villanyos házi felszerelések szaküzlete MAGYAR HANGLEMEZEK NAGY VÁLASZTÉKBAN VEHET 3 EVET A FIZETÉSRE! Könnyű részletekben fizetheti s a lehető legolcsóbb áron adjuk. GENERAL APPLIANCES 66 MAIN STREET Tel. WOodbridge 8-1235 — WOODBRIDGE, N. J.

Next

/
Thumbnails
Contents