Hiradó, 1951. július-december (30. évfolyam, 27-52. szám)

1951-07-26 / 30. szám

Our 30th Anniversary 30-ik Jubileumi Évünk PERTH AMBOY HERALD JhsL Only* diuwjMaatL ThwApopcA. fcdii&d. and. (puhtihMd in. (p&Aih. CLmJboy. CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND VOL. XXX. ÉVFOLYAM — NO. 30. SZÁM. Ára 10 cent. PERTH AMBOY, NEW JERSEY THURSDAY 1951. JULIUS 26. Öt halott, egy újjáéledő és másfél uj király Az elmúlt hétnek öt neveze­tes halottja van: Petain mar­sall, Vilmos trónörökös, Ma­­niu, Abdullah és Riad es- Solh; — egy újjáéledő alakja: Franco; és — másfél uj kirá­lya: Baudouin, aki már való­ban király, s Don Juan, aki féllábbal már a trón lépcsőjén áll. * Az lie D’Yeu halottja Petain marsall, volt fran­cia államfő ötévi raboskodás után IleD’Yeu-n 95 esztendős korában elhunyt. A francia történelem fel fogja jegyezni és hirdetni fogja róla, hogy ő volt a verduni hős, az I. világ­háború egyik legnagyobb ka­tonája, a németek legrette­gettebb ellenfele. Fel fogja jegyezni a francia történelem azt is, hogy a II. világháború­ban a francia összeomlás u­­tán Franciaország államfője lett, az úgynevezett Vichy­­rezsim élén állt, és ve­zette az ügyeket, úgy, aho­gyan lehetett. Franciaország­ról pedig bizonyosan fel fog­ja jegyezni a világtörténelem, hogy legnagyobb nemzeti hő­sével 95 esztendős korában úgy bánt el, mintha ő tépte volna le a Francia Unió redős homlokáról a gloire-t. — 1793 óta (amidőn XVI. Lajost hur­colták nyaktiló alá “az ellen­séggel való cimborálásért”) Petain volt az első államfő, a­­kit a dicső francia nemzet bi­lincsre vert. — A sors iróniá­ja talán, hogy a verduni győ­ző csupán három nappal élte túl a verduni legyőzöttet, Vil­mos trónörököst, Vilmos né­met császár fiát, aki szintén az elmúlt héten hunyt el a né­metországi Hechingenben. * Maniu Maniu Gyula, m. kir. tör­vényszéki biró fia, magyar­faló román politikus, 76 éves korában egy romániai bör­tönben, dicsőségben és csaló­dásokban egyaránt gazdag é­­let és hosszú szenvedés után elhunyt. A zilahy református kollégium magyar irodalmi önképzőkörének egyik jelese volt, — később kolozsvári és budapesti jogász, bálok hőse, — majd nyalka tüzérhad­nagy. Az első háború előtt már országgyűlési képviselő a magyar parlamentben, s a román hadüzenet után hűség­nyilatkozatot tesz a monar­chiának. Az összeomlás után azonban Aradon terem, a “ro­mán nemzeti tanács” élére áll s midőn a magyarság részéről ismételt koncessziók után mindig újra elutasító maga­tartást tanúsít s végül meg­kérdezik, hogy ha se önkor­mányzat, se semmi egyéb a­­jánlat nem elégíti ki, mondja meg hát végre, hogy tulaj­donképpen mit akar, — e­­gyetlen tömör szóval vála­szol: “Elszakadni!” S Erdély a trianoni diktátum után va­lóban elszakadt. Maniu Gyula napja sokszor járt magasan, de magyarfaló dühe már a harmincas évek elejére meg­enyhült. Ahogyan Erdély sú­lya fogyatkozott meg “Nagy- Románián” belül, úgy csök­kent Maniu tekintélye is, mig végül Carol »és főleg Lupescu­­né teljesen elnyomták. A II. világháború után már nem kelt fel napja. Végül legjobb barátai (közöttük Groza) jut­tatták börtönre. S most bör­tönében meghalt. Ne mi le­gyünk bírái. * Két merénylet Abdullah királyt, Jordán u­­ralkodóját Mustafa Shukri Ashc, 21 éves szabúlegény a­­gyonlőtte, amidőn a király ép­pen édesatyj a sírj a fölött imádkozott. A király nyugat­barátsága közismert volt s éppen ezért vált szálkává a szélsőséges arab nacionalis­ták szemében. A Nyugat szá­mára Abdullah személye a kö­­zelkeleti nyugalom biztosíté­ka volt. A merénylő szabóle­gény Hitler hírhedt jeruzsá­­lemi főmuftijának szolgálatá­ban állott Volt, — s igazán nem volna különösebben meg­lepő, ha most kiderülne, hogy ezúttal Moszkvának dolgozott — ugyanis tettével minden­képpen nagy szolgálatot tett a sztálini politikának. Jordán fővárosában pedig Libánon volt miniszterelnökét Riad es-Solh-ot ölték meg. A volt miniszterelnök a nagy­­szír törekvéseknek volt ellen­sége. A két politikai merénylet alighanem összefügg, s egy olyan kéz irányította, amely talán rövidesen Közelkeletre hajítja be a koreai bombát. ■» “Inkább a tengerbe önteni ! . . .” Itt helyénvaló megemlíte­nünk azt is, hogy Averrel Harriman, Truman elnök kü­lön követe sem ér el Iránban sikert. Mossadegh miniszter­­elnök kijelentette, hogy in­kább a tengerbe önteti az ola­jat, semhogy mégegyszer az angoloké lehessen. A közvetí­tés igy nem sok reménnyel biztat: az irániak komor áb­rázata mögött ott vigyorog Sztálin örvendező békega­(Folyt. a 4-ik oldalról) Az augusztus 12-iki Magyar Rádió- és Sajtó-Napra jegyek elővételben 75 cent­ért kaphatók az itt felsorolt helyeken: Perth Amboyban: A Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Egyház Plébá­nia Hivatalában (Cortland St.) A Független Református Egyház lelkészi irodájában, Kirkland Place Jersey Tire Co. üzletében, Mr. Bogdany-nál Lichtman Bros. üzletében, 152 New Brunswick Ave. Kolodinszky Imre szabóüzle­tében, 293 Smith St. Dudicsék üzletében, 410 Smith Street Tibak Lajos üzletében, 430 Smith St. Mrs. Helen Wasilewskinél, a Séllyei Klub titkárnőjénél Mitruska Jánosnénál, a Buda­pesti Női Demokrata Klub elnö­kénél Magyar János görög katolikus kántor-tanitónál Özv. Bálint Antalnénál, a Hír­adó pestinegyedbeli képviselőjé­nél Gajdos Józsefék (Kellerék) üzletében, 790 Amboy Ave. Mrs. Mary Kálmánnál. New Brunswickon: A Szent László Róm. Kath. Egygházközség Plébánia Hiva­talában. A Szent József G. Kath. Egy­ház plébánia hivatalában. A Somerset Utcai Magyar Re­formátus Egyház lelkészi irodá­jában. Biró Péter és Fiai irodájában, 98 French St. Jelinek Ferenc hentes-üzleté­ben, 169 French St. Polánszky Béla hentes-üzleté­ben, 75 French St. Már a madarak is csiripelik . . . Minden gerle azt dalolja Brunswickon: “Sajtó-Napon találkozunk galambom!” Minden madár azt csacsogja Amboyban, ami ott lesz, nem volt olyan e honban! S a trentoni veréb is azt csicsergi: “Oda aztán érdemes ám elmenni!” S ezt dalolja Woodbridge, Roebling, Carteret; “Nem boldog az, aki oda nem mehet!” Paukék N. B. City Market üz­letében, 111 French St. Szabó Menyhért és Fiai hen­tes-üzletében, 142 French St. Keller’s Meat Market, 181 French St. Vincze’s Market, 367 Somer­set St. Sohonyay Sándor hentes-üzle­tében, 251 Somerset St. Lakatos Gábor szalonjában, Neilson St. Bessenyei Albert és fia üzle­tében, 586 Hamilton St. Wallner Mihály és fia irodá­jában, 6 Scott St. Vásárhelyi Lajosnál, az Euro­pa Színházban! Fekete István hentes-üzleté­ben, 212 Hamijton St. Steffel József üzletében 145 Woodbridge A ve Highland Park Lizákék szalonjában, 53 French St. Polgár Mihályék szalonjában, 182 Hamilton St. A Hegedűs nyomdában, 21 Guilden St. valamint a következőknél: Özv. Horváth; Vendelné, Mrs. Bodnar, Mrs. :^Kőmives, Mrs. Bino, Mrs. Ss^ay, Mrs. Sütő, Mrs. Foczman, Mrs. Kukor, Mrs. Vodli, Mrs. László, Mrs. Lacso, Mrs. Nagy (Piscata­­way), úgyszintén: Körmöndy Józsefnél, a Sajtó Nap bár-bizottságának elnöké­nél és a Kára & Németh zenekar minden tagjánál. Urbán Gyula borbélymester­nél, Somerset Street. South Riveren: Csonka Pista automobil üzle­tében, 33 Jackson St. Miss Mary Laskodinál, 431 Turnpike Rd. Fordson: Mező László és Fia üzletében, 501 Crows Mill Road. Elizabeth Nagy, William St. Sharlet Edley. Staten Islandon: Miss Olga Csapi Miss Lois Sharky Woodbridge-on: Erdélyi Pálnénál, 297 Fulton Street. Keasby-n: Lena Bodnai', 44 Oakland Avenue. A pogány Moszkva Jelenleg nyolc- vallásellenes film készül a Szovjetunióban. A filmek ilyen címeket viselnek: “A vallás mint a kapitalista ki­zsákmányolás eszköze,” “Hábo­rúra uszító egyházfejedelmek,” “Az Egyház harca a munkás­­osztály felszabadulása ellen,” “Az élet isteni eredetéről szóló dajkamese” stb. A szovjet kormány “A Vati­kán az imperializmus szolgála­tában” címen külön osztályt lé­tesített a leningrádi valláselle­nes múzeumban LEGÚJABB (BÉCS, julius 25.) — Ma ideérkezett magyar menekül­tek szerint Hamvas Endre Csanádi püspököt elbocsátot­ták az ÁVO fogságából, de to­vábbra is szigorú háziőrizet­ben marad. —V —r. Lassul az autó­gyártás i, : :V ■­­v { i A Studebaker Corp. úgy hatá­rozott, hogy julius első hetében felhagy a személyszállító autók gyártásával. 14,000 munkás ma­rad egy hétig munka nélkül. Nyersanyaghiány miatt kényte­lenek a gyártást lelassítani. Vasárnap a rádión: Ha szerelmes vagy . . . A “The Great Caruso” cimü film egyik gyönyörű betét szá­mát, “The Loveliest Night of the Year” a Kára-Német zenekar magyarra fordította s vasárnap délben a brunswicki WCTC rá­dió-állomásról hallhatjuk, Cson­ka Pista nagyszerű prezentálá­sában. A magyar szöveg igy hangzik: Ha szerelmes vagy Az est gyönyörűbbnek látszik ám Gyémánt csillaga Sugarával nyújtja mosolyát... Szó mezős beszéd Amikor karod úgy ölel át... Ha szerelmes vagy Az est gyönyörűbbnek látszik ám . . . Refr. Állunk a kék ég alatt,» Mint a szellő ingadozva . . . Csodállak, mint varázslat Éltem legszebbik gyönyöre vagy ám, * Úgy ver a szivem Mikor ajkadat csókolja szám . . . Ó, csókolj tovább, Az est gyönyörűbbnek látszik ám . . . VÁSÁROLJON azokban az üzletekben, amelyek la­punkban hirdetnek. Ez ön­magának, hirdetőinknek és nekünk is javunkra lesz! Sajtónapunkon személyesen fellép EMERY DEUTSCH t ' \ . ; a hírneves magyar hegedűművész is örömmel jelentjük olvasóinknak, hogy Emery Deutsch, az országos hirnevü magyar hegedűművész, aki édes-bus magyar me­lódiáinkat az amerikaiak között is kedveltté és népszerűvé tette gyönyörű hegedű-játékával, elfogadta meghivásunkat az augusz­tus 12-iki Magyar Rádió- és Sajtó-Napra s a Linwood Grove árnyas, fái alatt felállított szabadtéri pódiumon vendégeink fülébe huzza azokat a nótákat és dallamokat, amiket a nagy amerikai rádióállomások mikrofonjaiba szokott huzni ... A “Play Gypsy, Play” . . . és más szivbemarkoló melódiák Emery Deutsch hegedű­jéből ezúttal közvetlenül fognak a hallgatóság füléhez és'szivéhez jutni olyan mesteri prezentálással, ahogy azt csak ő tudja nyújtani ... . -> \ A Sajtó Nápra készülődő jó magyarok igazoltnak fogják találni azt a kijelentésünket, hogy olyan műsort adunk, amilyen még nem volt! A magyar szó és magyar dal augusztus 12-iki ünne­pére felsereglő barátaink, a magyar rádió-órák és tisztességes irányú magyar újságok megbecsülői érezni fogják ezen a napon, hogy jól tették, amikor minket párftogoltak és hogy nem vagyunk méltatlanok a pártfogásukra! MÁNYOKI LÍVIA a budapesti Magyar Királyi Operaház volt művésznője szintén fellép Sajtó-Napunkon Augusztus 12-iki Rádió- és Sajtó Napunk egyik nevezetessége lesz MÁNYOKY LÍVIA énekmüvésznő fellépte, aki meghivásun­kat szintén elfogadta és akinek New Jerseyben történő ezen bemu­tatkozása elé bizonyára nagy érdeklődéssel tekint a magyarság. Mányoky Lívia, a “Sevillai Borbély” c. opera darab elbűvölő hangú Rozinája, a “Rigoletto” Gildája . . . nyugatra menekülése után a Stuttgart-i rádió nagysikerű szereplője ég a németországi Mozart Koncert-körut egyik jeles művésznője alig másfél éve van Amerikában és az amerikai nagyközönségnek is alkalma volt őt hallani a televízión. Sajtó-Napunk vendégseregének most alkalm?. lesz többek között Mányoky Líviával is megismerkedni és megcso­dálni gyönyörű hangját. . . bájos személyét ... A Catskill hegyek egyik hírneves magyar nyaralóhelyéről érkezik közénk arra a napra, ugyanúgy, mint BALOGH GÁBOR a kitűnő színművész, aki a “Moszkva Igájában” c. nagysikerű szín­darabban ismertette meg magát és művészetét az amerikai magyarsággal. Balogh Gábor nótás-komikus a Cigány Vajda szere­pében lép fel és a Bőgőtemetés “szertartását” fogja előadni nagy szakértelemmel . . . Ez is vidám de a legvidámabb nap az aug. 12.-i Sajtó-Nap lesz! AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP

Next

/
Thumbnails
Contents