Hiradó, 1951. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1951-03-01 / 9. szám

Our 30th Anniversary 30-ik Jubileumi Évünk CARTERET, WOODBRIDGE, FORDS, KEASBEY, METUCHEN, RAHWAY, SOUTH RIVER, STATEN ISLAND PERTH AMBOY HERALD JJvl Only. 2futttjrthinn TtüivAfiofiA/L £dii&cL and. ftu&liáJvuL in. fiji/dh. CLmJuay. VOL. XXX. ÉVFOLYAM — NO. 9. SZÁM. Ára 10 cent. PERTH AMBOY, NEW JERSEY 20 THURSDAY 1951. MÁRCIUS 1. Nemzetek Szövetségének had­serege fokozatosan gyengíti a kínaiak ember-tartalékát A koreai háború kitörése óta a múlt hét egyike volt a legcsendesebbeknek, mert sem a harctéren, sem pedig a hideg háború következtében harciasnak tekinthető diplo­máciai fronton semmi fonto­sabb esemény nem történt. Ezt az aránylagos csendet vé­letlenül ez alkalommal nem kell vihar előtti szélcsendnek tekinteni. Azonban túl opti­­misztikusan sem szabad a helyzetet tekinteni, mert a kö­zel múltban igen gyakran csa­lódtunk rózsaszínűnek látszó vérmes reményekben. A harctéren tovább folyta­tódott az az időszakonként váltakozó helyzet, mi a koreai háborúnak sajátságos jelleg­zetessége. Hol a Nemzetek Szövetségének hadserege ve­rekszik ki előnyöket, hol a kommunisták kerülnek ideig­lenesen előnyösebb helyzetbe. A mi taktikánknak célja most már nem a területek elfoglalá­sával kierőszakolni a győzel­met, hanem mennél nagyobb veszteséget okozni az ellen­liirAfrik^^ilSii a/t. megtehet - jük. A tér és távolság feltét^ lenül a kínaiak javát szolgál­­j a. ők fokozatosan oly messzi­re vonulhatnak vissza mand­­zsuriai, illetve kínai területre, anélkül, hogy különösebben gyengítenék hadi erejüket, hogy mi eltávolodva a tengeri bázisainktól, majdnem meg­oldhatatlan feladattá tennénk hadseregünk szükséges után­pótlását emberben, élelemben és had felszerelésben. Ezt a taktikai előnyt a kínai kom­munisták csak azért nem ve­szik igénybe, mert ez által el­veszítenék politikai jelentősé­güket Ázsiának az orosz befo­­fyástól mentes népei felett. Nemcsak Kínának, de Orosz­országnak is elvitázhatatlan érdeke, hogy Észak-Koreát bármilyen áldozat árán is, — különösen ha az áldozatot el­sősorban az észak-koreai és kínai kommunisták hozzák meg — saját fennhatóságuk alatt tarthassák. Ezért választják a kínaiak a harcmodornak ezt a nehe­zebb részét és szenvedik el inkább azokat a súlyosabb veszteségeget, amiket a Nem­zetek Szövetségének moder­nebbül felszerelt hadserege o­­koz nekik, mert ha ettől meg akarnák kímélni magukat, azt igen könnyen megtehet­nék, ha Észak-Koreából kivo­nulnának. De viszont ez reá­juk nézve egyértelmű lenne a háború elvesztésével és igy nem marad más hátra nekik, minthogy tűrni és szenvedni a veszteségeket, — amik azon­ban előbb-utóbb az ő kifogy­hatatlan ember-tartalékukat is alaposan le fogják csökken­teni. Ez a célja a mi hadveze­­tőségünknek, s ha még egy nagy részét is leszámítjuk an­nak az óriási veszteségnek, amit a mi hadi jelentéseink szerint az utóbbi néhány hét alatt a kínai hadsereg szenve­dett sebesültekben, halottak­ban, foglyokban, járvány és fagy okozta betegségekben, akkor a kínaiak ember-tarta­lékának csökkenése reájuk nézve előbb-utóbb katasztro­fális eredménnyel fog járni. * Az amerikai és európai kato­náknak Koreában nehéz fel­ismerni az ellenséget Természetesen nem lehet elfeledkeznünk arról sem, hogy veszteségeket az ellen­ségnek mi is csak áldozatok á­­rán tehetjük meg. A mi hát­rányunkra szolgál, hogy nem­csak a koreaiak és kinaiak közötti különbséget nehéz az amerikai és európai katonák­nak felismerni, de az észak- és dél-koreaiak között ez egye­nesen lehetetlen. Ezért a dél­­koreai hadsereg uniformisába öltözött észak-koreai és kínai csapatokat, ha ezek a nem tel­-át­képező fron átszivárog­nak, csak akkor lehet felis­merni, ha orvul már hátba tá­madták a mi csapatainkat. Ilyen hátbatámadások követ­keztében a Nemzetek Szövet­ségének elég sok katonája vesztette el életét és a kinézés­­beli hasonlatosságból szárma­zó előnyt nemrégiben is igen vakmerő módon használták ki a Koreában harcoló holland zászlóalj parancsnokságának személyzete ellen. A zászlóalj parancsnoksá­gára beállított egy kis csapat katona, kik a dél-koreai had­sereg uniformisába voltak öl­tözve és amerikai puskákkal felfegyverezve. Közülük e­­gyik ki angolul is tudott, el­mondta, hogy kifogytak a munícióból és töltényeket kér­tek az amerikai fegyvereik­hez. A mitsem sejtő hollandok azonnal rendelkezésükre bo­csátottak egy jó csomó töl­tényt a barátoknak vélt kato­náknak, kik megtöltve a fegy­vereket gyors tűz alá vették a parancsnokságot. Negyven holland katona vesztette az é­­letét, közöttük a zászlóalja pa­rancsnoka is, mig sikerült az lattomosan támadó ál-koreai, de valójában kínai kommunis­ta katonákat ártalmatlanná tenni. STALIN ATYUSKA - MEGKERGÜLT Köztudomású, hogy Shostako­­vics és más olyan neves orosz ze­neszerzők, akik már kommunis­ta levegőben nevelkedtek, ennek dacára időről-időre “gajdeszba” jutnak, mert egészen ártalmat­lanul olyan muzsikát kortiponál­­nak, amiről a főbolsik kitalálják, hogy “burzsuj” hangzású . . . Mindeddig azt gondolták általá­ban a vasfüggönyön innen, hogy valami moszkvai zenehivatal tintanyalóinak nincs jobb dol­guk, mint ilyesmivel foglalkozni s ez ezeknek a kulturvilágban páratlan, szamár intézkedések­nek a magyarázata. Egészen más magyarázatot kapunk egy nemrég Amerikába érkezett orosz hegedürnüvész­­től, aki most a texasi Houston Symphony Orchestra művésze. Tiz évi moszkvai látogatás után érkezett vissza Juri Jelagin, aki eredetileg rendkívül rajongott a vörös paradicsomért -— mig azután kellő belekóstolgatás u­­tán el nem rontotta tőle a gyom­rát. “TAMING OF THE ARTS” cimen most a Dutto könyvnyom­da kiadásában részletesen leírja Jelagin, miként és tulajdonké­pen kicsoda “szeliditi” a külön­böző művészeteket oroszhonban: “Az iskolázatlan Stalin dik­tátor egyik napról a másikra felcsapott a festészet, szobrá­szat, szépirodalom, sőt a zenetu­­' má yok csalhatatlan főszak­#8 értőjének. Az elaggott egykori bankrabló és tatárföldi Rózsa Sándor naphosszat a különböző uj orosz dalokat és zenedarabo­kat hallgatja és aszerint, hogy tetszenek-e neki, aszerint kerül az illető darab szerzője a magas fizetéssel járó akadémia tagjai sorába — avagy a megbélyeg­zettek, politikai börtöntöltelékek közé... mint aki veszélyezteti a szovjet államhatalom biztonsá­gát.” Amidőn Jelagin elképesztő — és adatokkal igazolt — állítása­it, hajmeresztő megállapításait olvassa az ember, kétségtelenül az őrült Néró római császár jut az eszünkbe, aki miután vadálla­tokkal marcangoltatta szét a ke­resztényeket, felgyújtotta a bi­rodalma fővárosát. És mialatt Róma égett, a békés lakosság mindenét otthagyva menekült, vagy odaveszett — Néró egy dombtetőről gyönyörködött a borzalmas látványban, miközben HEGEDÜLT... Vájjon Stalin meghibbanása nem a Néróéhoz hasonló beteges jelenségeket kö­veti ? Csakhogy ma nem kizárólag Róma, hanem az egész müveit világ lángralobbantására készül a rovottmultr szovjet diktátor, miközben “zerieszakértői” máni­ájában elhegdüli nemcsak az orosz komponisták, hanem ártat­lan népmillióa“nótáját” Baleset következtében szív­roham megölt egy amerikai tábornokot Baleset következtében már a második amerikai tábornok vesztette el életét a koreai harctéren. Az első Walker tá­bornok volt, kinek kis jeep­­autója a front felé haladva összeütközött egy nagy kato­nai teherautóval, mit egy dél­koreai katona vezetett. A múlt szombaton a 9-ik U. S. hadtest parancsnoka, Bryant E. Moore altábornagy egy heli­copter repülőgépen ment ki a frontra, hogy a csapatok állá­sait személyesen tanulmá­­(Folyt. a 6-ik oldalon) KARÁDY KATALIN IS MEGSZÖKÖTT Jólinformált körök már rég­óta tudtak arról, hogy Karády Katalin, az utolsó évtized egyik legnépszerűbb magyar színész­nője, menekülési tervekkel fog­lalkozik. Több kísérlete meghiú­sult, mig végre kalandos és élet­­veszélyes határátlépés után, feb­­uár 21-én Salzburgba érkezett. VALÓSÁGOS BELSŐ “TITKOS TANÁ­CSOSOK” A rendszer legnagyobb titok­zatossággal kezeli a városi, me­gyei és járási tanácsok vezetői­nek névsorát, amit annak tud­nak be, hogy nem szeretnék, ha a nevekkel túl sokan megismer­kednének és idővel egyet és mást számonkérnének. Sok vidéki vá­rosban és községben a tanácsve­zető nem is odavaló helyi sze­mély és ezek kivétel nélkül álné­ven végzik munkájukat. A taná­csok sikertelenségére való tekin­tettel komolyan tárgyalnak ar­ról, hogy átcserélik a tanács-ve­zetőket. A politikai rendőrsrég­­nél meghonosult szokásnak szá­mit, a beosztottaknak két-három hónaponként való áthelyezése. Ezt akarj ák most a politikai élet minden jelentős területén meg­valósítani. Az ország különböző részeiről érkeznek a hírek, hogy az októ­beri tanácsválasztások során a társadalom legaljáról kikerült alakok és kalandorok vették ke­zükbe a kommunista párt jóvá­hagyásával a közigazgatás irá­nyítását. Lajoh József Heves megyében kiskirályoskodik. 1942-ben több­­rendbeli közönséges sikkasztás miatt kétévi börtönre Ítélték. Hídvégi Irma, a földesi tanács elnöknője a nyilaspárt vezető tagja volt és Száiasi női szerve­zetének vezérkarához tartozóit. 1946-ban azonban megtalálta a helyes utat, Rákosi dicsőítésével előljárt s jelenleg a kommunista propaganda élharcosnője. A PÉCSIEK JOGOS félelmei . . . A lakosság a háborús felké­szültség és nagy katonai felvo­nulás miatt attól tart, hogy egy Tit oelleni háború elsősorban ő­­ket sújtja. Nem sokra becsülik a népi hadsereg átütő erejét, mert tartanak egy esetleges ju­goszláv megszállástól. A bányá­szok keményen szemben állnak a rendszerrel és hangosan panasz­kodnak arról, hogy a MESZ­­HART-bányákban állandóan 2 százalékos a metán bányalég és a tatai eset óta félnek a robba­nástól is. A bányászok egész éjjel nyu­gati rádiókat hallgatnak és ad­­j ák tovább a híreket azoknak, a­­kik nem mernek otthon rádiót tartani. A tatai robbanás óta a vezetőség minden elővigyázati szabályt foganatosít, a munka­helyekre telefonokat szereltek fel. A bányászok azonban nyíl­tan, semmitől sem tartva szitko­zódnak. Elitéit hitleristák felmentése Nemrégiben, a Németország nyugati zónájában fogságban ülő, hosszabb-rövidebb időre el­itéit hitleristák, háborús bűnö­sök közül néhány tucatot szaba­don engedtek, köztük a hires Krupp vasgyárost is, aki még vagyonának egy részét is vissza­kapta. A világ “nyugati” részében többek felháborodással vették ennek a hírét, különös tekintet­tel arra, hogy a hitlerizmus em­berei milliók pusztulásának és milliók szörnyű testi és lelki fáj­dalmának voltak közvetve, vagy közvetlenül az okozói... A kegyelmet kapott, szabadon engedett elitéltek kérdését azon­ban, a mai veszedelmes világ­­politikai helyzetben nem szabad ebből a szempontból néznünk ak­kor, ha tekintetbe vesszük azt az ördögi játékot, amit a szovjet csinál . . . Egy ravasz “sakkhu­­zással” Sztalinék szabadon en­gedték Németország keleti zó­nájában csaknem mindegyik eli­téit német háborús bűnöst, sőt, legtöbbjüket nyomban be is osz­tották uj “szerepkörükbe.” Könnyen megérthető, hogy mi­lyen hatása volt a német népre ennek a magatartásnak és köny­­nyen megérthető az i a he < z! a hátast v;^f- «mny lyozta a nyugatiak felmentő “válasza” ... A szovjet mester­kedés tükrében például Krupp­­nak, a vas-mágnásnak “uj szere­pébe” történt beosztása, illetve­­gyárainak élére való visszahe­lyezése a nyugatiak részéről, most már szinte magától értető­dőnek tűnik. Általában mindazért, ami ma a világban történik, egészen a koreai szörnyű embermészárlá­sig és ezen túl és ezután is: Sztá­lint és bandáját terheli a felelős­ség. Következménye, elmaradha­tatlan okozata mindez annak, a­­mit ők müveinek és amilyen ma­gatartást tanúsítanak a világ szabadságszerető népeivel szem­ben... ! Vízzel fűtött kályhák Két utahi feltaláló bemutatta találmányát Arthur Watkins u­­tahi republikánus szenátor előtt. Eszerint egy pohár vízzel órá­kon át lehet fűteni egy egész há­zat. A vizet elektromos készülék bontja elemeire és az oxygén és hydrogén gázok segítségével nagyarányú hő fejlődik az újsze­rű fiitőkészülőkben. A fűtőké­szülék ára körülbelül 15 dollár lesz. (?) Kisebb autók, kevesebb rádió Április 1-től kezdve 20%-kal kevesebb acélt kapnak az autó­gyárak, valamint á rádió, tele­vízió és más ipari termékek gyá­rai. Az acélra a nemzetvédelmi iparnak van szüksége. Az intézkedés eredményeké­­pen a jövőben kisebb autókat fognak gyártani, kevesebb, vagy egyáltalán semmilyen krómdi­­szitéssel. Julius 1-től kezdve to­vábbi 10% acélt fofgnak az ipar­tól elvonni s akkor még keve­sebb rádiót, televíziót, jégszek­rényt, mosógépet fognak gyár­tani ebben az évben. Réz, alumi­nium szintén kevesebb áll a gyá­rosok rendelkezésére. ÜNNEPELJÜNK “MÁRCIUS IDUSÁT” Az AMSZ kérése Amerika magyarságához Tartsunk “AMSZ” napokat Amerikában “Március Idusa” a Magyar Szabadság Emlékünnepe. Soha sem volt nagyobb szükség arra, mint most, hogy: 1. Amerikai polgártársaink figyelmét s rajtuk keresztül az egész szabad emberiség figyel­mét felhívjuk Magyarország le­tiport szabadságára, — és hogy 2. Istentől nyert ember joga­inkról és szabadságszeretetünk­­ről hangos bizonyságot tegyünk embertársaink és gyermekeink előtt. Amerika magyarsága az e­­gyetlen szabad magyar testvéri közönsség az egész világon, a­­mely a Szabadság reményét éb­ren tarthatja magyarországi vé­reink előtt is. Ne elégedjünk meg most az­zal, hogy szép szónoklatokat tartunk, zászlót lengetünk és magyarkodunk. Cselekedjünk és áldozzunk is! Az Amerikai Magyar Szövet­ség Igazgatósága, amelyben minden felekezet és országos testület vezetője képviseli egész Amerika magyarságát, arra ké­ri amerikai magyar testvérein­ket, hogy: Tartsunk ez év márciusában Amerika minden magyar tele­pén az egyházak, egyletek, tár­sadalmi intézmények, hazj és jótékony csoportok nevében és vezetésével olyan magyar Szabadság Ünnepeket, amelyek­nek tiszta jövedelmét az AMSz. javára fordítjuk. Az AMSz. a hazafias gondol­kodású amerikai magyarságnak olyan összefogása, amelyen ke­resztül a magunk erkölcsi ere­jét juttatjuk kifejezésre. Olyan közös magyar kézfogás, amely­nek célja: 1. Egy erős, békés Amerika. 2. Magyarország fölszabadí­tása. Ezért a kettős célért s a ma­gyarság egyetemes és egyéni ér­dekeiért küzd és dolgozik lanka­datlan erőkifejtéssel szövetsé­günk. ** Minden tekintetben méltó ar­ra, hogy közös ünnepélyeink a­­nyagi eredményeit e közös ma­gyar intézményünk szolgálatára fordítsuk s adjunk anyagi erőt is arra, hogy munkáját annál si­keresebben végezhesse. Ezért kéri az AMSz. Igazga­tósága, hogy márciusi ünnepé­lyeink tiszta bevételeit küldjük be az AMSz. központjához erre a címre: AMERICAN HUNGARIAN FEDERATION 1624 Eye St. N. W. Washington 6, D. C._ AZ IDŐSEBB MUNKÁSOKRA IS SZÜKSÉG LESZ Enyhitik a “nácielle­nes” törvényt A képviselőház megszavazta a törvényt, amely enyhíti az eddi­gi rideg rendszabályokat melye­ket a nácik és fascisták ellen hoztak. A jövőben beengedik A- merikába azokat, akik “kénysze­rűségből” csatlakoztak a náci és fascista pártokhoz. A 60 éven felüli munkások tíz­ezrei rövidesen ismét munkához láthatnak, mert a hadi felszere­lési gyárak megfeszített üzemét a rendelkezésre álló fiatalabb munkások nem lesznek képesek teljes mértékben ellátni. Az idősebb munkások száma egyre növekszik az Egyesült Ál­lamokban és ebben a csoportban az átlagosnál több külföldi szü­letésű van. Már a második világ­háború idején is ez a munkás­hadsereg szolgáltatta a szüksé­ges tartalékot a haditermelés­hez.. Most ismét szükség lesz rájuk hamarosan, úgy a hadi, mint a béke iparokban. A má­sodik világháborúban szerzett tapasztalatok szerint e munká­sok meg is fognak felelni a vá­rakozásnak. A United States Employment Service az állami munkaközve­títő hivatalokkal együtt azt je­lenti, hogy az idősebb munkások, akár diplomás emberek, akár száakmunkaerők, nem szívesen vonulnak nyugalomba. Az újab­ban megszaporodott nyugdíja­lapok kecsegtetései ellenére, to­vább dolgoznak a visszavnulásra Használt kocsik ára Az árrögzitő bizottság befa­gyasztotta a használt autók árát olyképen, hogy lerögzítették a legmagasabb árat, amit használt autókért kérhetnek a kereske­dők. Tilos uj autókat árulni a használt autó piacon. Az uj ren­delet március 2-án lép életbe. A spekulánsok ugyanis úgy pró­­bálák kijátszani az árszabályo­zást, hogy uj kocsikat mint “alig használtakat” hoztak forgalom­ba a megszabott árnál jóval ma­gasabban. Az uj kocsik árát még december 18-án fagyasztoták be. megszabott idő eltelte után is. így például abból a 2]/> millió 65 éven felüli emberből, aki 1950 január 1-én az aggkori nyugdij­­biztositás illetményeit igénybe vehette volna, egymillió nem je­lentkezett erre, hanem tovább dolgozott. A legtöbbjük meglévő munkahelyén maradt, ahol ta­pasztalatait, megbizhtaóságát és hűségét a vállalatok nagyn is ér­tékelni tudták. Az állami munkaközvetítő hi­vataloknál 1950-ben munkára jelentkezett kétmillió egyén 6%-a volt 65 éven felüli, 30%-a 45 éven felüli. Ezek az adatok igazolják a szakértők vélemé­nyeit, hogy hatalmas munkaerő tartalék van az idősebb munká­sok ma még nem dolgozó milliói között. Tiz évvel ezelőtt, amikor az E- gyesült Államok mozgósította teljes munkáshadseregét a má­sodik világháborúban, az állás­talan emberek alkották a tarta­lékot. A háborút megelőzőleg 8 millió munkanélküli keresett foglalkozást. De 1950 októberé­ben csak 1,900,000 volt a mun­kanélküli az Egyesült Államok területén. Robert C. Goodwin, az Office of Defense Manpower igazgatója szerint, azonban szükség esetén még 5 millióra rugó munkástartalékunk van. Az idősebb munkások és mun­kanélkülieken kívül, a háziasszo­nyok, a rokkantak és a legfia­talabb generáció tagjai is segít­hetnek az Egyesült Államok ön­védelmi készülődésében. Nyugtával dicsérd a napot, Előfizetési nyugtával — a lapot!1 AMERICANIZATION AND POLITICAL HUNGARIAN WEEKLY polgárosító és független POLITIKAI MAGYAR HETILAP

Next

/
Thumbnails
Contents