Hiradó, 1950. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)

1950-07-13 / 28. szám

VOL. XXIX. ÉVFOLYAM — NO. 28. SZÁM. Ára 10 cent. PERTH AMBOY, NEW JERSEY *j£m*>20

THURSDAY 1950. JULIUS 13.

Rómában halt meg Szent Péter

Levelek Amerikából

9. JULIUS NEGYEDIKÉ UTÁN

A koreai események nem úgy alakultak ki, mint azokat kez' detben várni lehetett

Ha a koreai háború első két napján történt eseményekhez fűzött megjegyzéseink helyességét most utólag vizsgálgatjuk, akkor azonnal szembe ötlik, hogy az átlagos ember csak tapogatózik mikor a világ folyásának kialakulására vonatkozó jóslásokba bocsátkozik. Mi két napon belül két egymással ellentétes következtetésre jutottunk. Az első nap azt hittük, hogy a koreai harcok a harmadik világháború megkezdését jelentik, mert kizártnak tartottuk, hogy a zoroszok fennhatósága alatt álló észak-koreaiak háborút inditsanak a nyugati demokráciák érdé kkörébe tartozó dél-koreaiak ellen, ha erre nem az oroszok adták volna ki a parancsot. Ehhez még hozzáfűztük azt is, hogy mivel az oroszokra nézve hátrányos lenne, ha elegendő időt adnának a nyugat-európai demokráciák felfegyverkezésére, — ami tudvalevőleg most folyamatban van, — azért az észak-koreaiaknak megadták a — go ahead jelt.

A háború második napján azonban az észak-koreaiak olyan hadi eredményeket értek el, hogy a dél-koreaiak helyzete majdnem reménytelennek látszott. Ezért azt hittük, hogy a nyugati demokráciáknak nem marad más hátra, mint hogy Dél-Koreát, mint elveszett értéket, le írni a könyveikben, épen úgy mikép azt eddig már sok más csatlós ország esetében kénytelenek voltak megtenni. Ennek következtébe nnem gondoltuk, hogy a koreai harcok a harmadik világháború megkezdésének első jelenségei lennének, mert nem tartotuk valószínűnek, hogy egy elveszettnek látszó ügy felkarolásával próbálják a nyugati demokráciák, de különösen az Egyesült Államok az oroszok erőszakos terjeszkedésének útját állni.

A koreai háború harmadik napja azonban igen nagy meglepetést hozott. Nem csak az Egyesült Államok, de Ju^ goszlávia kivételével a Nemzetek Szövetségébe tartozó összes nemzetek, ha nem is ugyan szavakkal, de mégis félremagyarázhatatlanul tudomására adták az oroszoknak, hogy — eddig és nem tovább. A többit már a napi újsághírekből tudjuk. Az Egyesült Államok az eddigi védekezés is volt, a tényleges cselekvés terére lépett. Habár az első héten csak igen kevés amerikai katona vette fel a harcot az orosz fegyverekkel, de különösen a meglepően erős

orosz harci kocsikkal (tank) rendelkező észak-koreaiakkal, ez nem változtat azon a tényen, hogy a nyugati demokráciák készek szembe kerülni az oroszokkal is, ha ezek netalán csapatokat küldenének a később valószínűleg szorongatott helyzetbe kerülő észak-koreaiak segitésgére.

Az oroszoktól függ, hogy megkezdődött-e a harmadik világháború

Ezek után most már kizárólag az oroszoktól függ, hogy a koreai harcokból egyenesen átmegyünk-e a harmadik világháborúba, vagy pedig az észak-kóreaiak végül mégis csak engedelmeskedni fognak a Nemzetek Szövetsége által hozott azon határozatnak, hogy vonják vissza a csapataikat a 38-ik szélességi vonal mögé, ami az eddigi megállapodás szerint — amit az orosz is elfogadott — Észak- s Dél- Korea között a határvonalat képezi. Vagyis az ellentét az események jelenlegi helyzete szerint bár a Nemzetek Szövetsége és Észak-Kórea között van, azonban valójában az egész civilizált világ került szembe a kommunista világnézetet képviselő országokkal.

Az Egyesült Államok tulajdonképen a Nemzetek Szövetségének határozata folytán küldte a csapatait a dél- koreaiak védelmére. Nem kell nagyon messzire visszamenni a múltba, hogy a Nemzetek Szövetségének határozatát helyesnek találjuk. Ugyanis, a Nemzetek Szövetségét, ép úgy mint a Nemzetek Ligáját az első világháború után azzal a határozott céllal alkották meg, hogy a nemzetek közötti ellentéteket ezután már nem a fegyverek erejével, hanem az államférfiak igazságos és bölcs határozatai alapján fogják elintézni. A Nemzetek Ligája vagy nem volt elég erős, vagy pedig nem volt elég előrelátó s azért az olyan látszólag jelentéktelen konfliktusokat — mint amilyen például az etiópiaiak elleni fasiszta erőszak, vagy amilyen a Saár völgyének s a Sudetenlandnek elfoglalása a német nácik által volt — hagyta annyira elfajulni, hogy mire a világ ráeszmélt a nemzetek közötti erő eloszlás aránytalanságára, a fasiszta és náci diktátorok már túl hatalmasak voltak. Ha a Nemzetek Ligája erélyes kézzel még idejében intézkedett volna azok ellen a túlkapások ellen, a második világháború talán még mindig csak a jövő zenéje lenne.

A Nemzetek Szövetsége tanult a Nemzetek Ligájának tévedéseiből

A Nemzetek Szövetsége nem akar a Nemzetek Ligájának végzetes hábáiba beleesni. Igaz ugyan, hogy már edig is rettenetes hibák történtek, kezdve az amerikai hadsereg időelőtti és gyors leszerelésétől közvetlenül g háború befejezése után, amit (Folyt, a 4-ik oldalról)

Magyarország

A Középeurópából érkező bizalmas diplomáciai jelentések arról számolnak be, hogy Moszkva szereposztásában Magyarországra egy uj szerep vár: a “mintacsatlósé.” Magyarországból akar a szovjet leggyorsabban magához hasonló államot felépíteni. Nem véletlen például, hogy az egyházellenes jelenségek Magyarországon a legerősebbek. A közéletnek minden ága e cél szolgálatában áll: népnevelés, közigazgatás, hadsereg, ipari termelés, stb.

A mintacsatlós szerepe eredetileg Jugoszláviára volt kiosztva. A szovjet ebben a szereposztásban megjátszotta a “nagy szláv testvér” lehetőségét. A jugoszlávok s oroszok között fennálló hagyományos szláv rokonérzés csakugyan alkalmasnak látszott, de a terv Tito vakmerő szakadár magatartásán megbukott.

A következő jelölt Lengyelország volt. A lengyelek azonban — bár szép előmenetelt mutatnak a szovjet iskolában — nem egészen alkalmasak a szerepre. Először is szenvedélyesen nemzeti érzelmüek és a szláv rokonság ellenére évszázados ellenszenvvel viseltetnek az oroszokkal szemben. Különösen erős az ellenállás a lengyel hadseregben és az sem véletlen, hogy a lengyel hadsereg élére egy orosz főtisztet, Rokossovszky marsait kellett ültetni. Egy további szempont az hogy előállhat az a helyzet, amikor Moszkva kénytelen lesz csalétkül a Lengyelországhoz csatolt német területeket ismét felajánlani a németeknek, ami súlyos ellenhatást szülhet Lengyelországban.

MÁSOK

HA ERŐM VOLNA HOZZÁ

minden magyar család otthonába bekopogtatnék most és elmondanám, hogy “miből készült” a mi magyar kolóniánk és minden más amerikás magyar kolónia is;

elmondanám, hogy miből és miért épültek fel magyar templomaink, egyleteink, magyarházaink, egyéb alapításaink: mindenünk, amink csak van;

elmondanám, hogy már az első magyar telepeseket is a testvérségük hozta össze egy tanyára és egy-egy zsoltárról, nótáról vagy füttyszóról ismertek rá egymásra;

elmondanám, hogy bármibe is kezdtek itt,' csak úgy tudtak eredményeket elérni, ha a magyar emlékeikhez tértek vissza és azokat sütötték kalácsba, formálták mézeskalács-szivbe, öntötték pohárba és ... ha a testvércégüket dalolták bele a hivogatókba;

elmondanám, hogy nemcsak ezek az építkezések teltek ki ebből, mindebből, de azoknak a fentartása is és hogy ezek a természetes érzések és gondolatok hozhatták csak egy táborba, egy nevezőre szétrugó emberi gyengéinket és csak ezek adhatnak jelentőséget, értéket, értelmet a mi közéletünknek is;

elmondanám, hogy ilyen napsugaras vagy felhős, de mindenképen légies érzésekből, a bánatainkból, örömeinkből, a harmatos magyarságunkból, egész váa “mintacsatlós”

A többi csatlósok közül Bulgária és Albánia fejletlenségüknél fogva nem alkalmasak a szerepre. Csehszlovákia viszont azért nem alkalmas, mert a Nyugattal való hagyományos kapcsolatai tulerősek, lakosságának többsége “burzsoá gondolkodású és minthogy a háború előtt magasabb életszínvonalat élvezett, mint a csatlósok bármelyike, legnehezebben törődne bele sorsába.”

Marad tehát Magyarország. A magyarok ugyan hagyományosan nem rokonszenveznek az oroszokkal, de a propaganda gondoskodik ennek kiküszöböléséről. Egy mai magyar napilap azt a benyomást kelti, mintha Oroszországban Íródna magyar nyelven, csakúgy, mint az Amerikában megjelenő nemzetiségi lapok. A művészi tudományos és technikai élet minden területén a magyar lapok azt a benyomást keltik, mintha a szovjet lenne minden fejlődés és kultúra forrása. Mezőgazdaságban, iparban, tudományban, művészetben, sőt sportban is a szovjet a követendő minta.

A szovjet szemében Magyarország jó kísérleti nyúlnak tetszik. Gazdaságilag nem olyan fejlett, mint Csehszlovákia. Kulturálisan azonban vezető-helyet foglal el valamennyi csatlós között. Ez az oka annak, hogy a propaganda Mag yarországra fekszik rá legércsébben. Művészek, irók, tudósok megfélemlítése vagy kirostálása aránylag könnyű, hiszen annak a néhányszáz embernek, aki az ország szellemi gerincét alkotja, egyebek közt meg is kell élnie.

(Szabadság)

Írják

rosrészekkel raktuk tele nagy Amerika nagy városait és elmondanám, hogy ha mi, magunk meg is szűnnénk ennek a valóságát szétkiáltani, akkor a “kövek,” a téglák beszélnének arról, hogy mi mindent tudtunk itt alkotni a magyar névvel, energiával, a testvércégünk átérzésével és egymás megértésével;

elmondanám azonban azt is, — hogy minket épen úgy a már ittélő rokonaink vagy barátaink, esetleg ismerőseink segítettek át szabad Amerikába, az Újvilágba, uj életet kezdeni, mint ahogy . . . mostanában segítik át ide széplelkü, melegszívű, becsületes magyarok azokat a testvéreiket, akiket a világvihar hontalanságba sodort;

elmondanám, hogy mi azonban jóval kevésbé vagyunk nékik olyan jótestvéreik, mint amilyen jó testvéreink voltak nékünk, akik bennünket útnak segítettek ;

elmondanám bizony, hogy fájdalmasan rendül meg a szivem néha emiatt és nemegyszer pirul el az arcom, — a jó Isten tudja miért! — amikor arról hallok avagy olvasok, hogy a mi szegény, szenvedő, hontalan testvéreinknek mégis, mégis mi vagyunk az egyetlen reménységük.

Igen, ha erőm volna hozzá, akkor most bekopogtatnék minden magyar hajlékba, hogy mindazt, amit itt leírtam, elmondjam élőszóval is. Úgy házalnám vele végig társadalmunkat, mint tettem vala volt akkor, amikor itt, a mi magyar elékeinkből, testvérségünkből, közös

Az Osservatore Romano jelenti, hogy a Vatikán kezében bizonyítékok vannak arra nézve, hogy Szent Péter apostol Rómában élt és halt meg. Néró cirkuszában feszítették keresztre, fejjel lefelé, az arénában.

A Vatikán lapja két teljes oldalon írja le a Szent Péter Bazilikában folytatott ásatások eredményét és a felfedezéseket a sírral kapcsolatban, amelyről kiderült, hogy az apostol hamvait tartalmazza.

A Vatikán grottójában ünnepélyes misét mondottak a pápa által felszentelt oltár előtt száz meghívott vendég jelenlétében.

Az oltár mögött álló bronz rács mögül látható a szent sziklakő, amely annak idején oltárként szolgált Szent Péter sírja fölött az első római pápa alatt. Szent Péter csontjait a pápa

magánkápolnájában őrzik.

*

Fegyverkezést követel Dewey

Dewey new yorki kormányzó egy beszédben kérte a kormányt, hogy egy nagyszabású fegyverkezési programot indítson, amely túlszárnyalja a szovjetét. A készeres elnökjelölt azt hangoztatta, hogy Amerika szívesen mondana le kényelméről és fogadná egy keményebb életmód nehézségeit, “hogy fiainak vérét megkímélje.”

A Független Egyház Református Magyar Napja

Nem volna teljes a nyári szezon programlistája, ha a mindenféle “napok” között nem volna az idén a Független Református egyház Magyar Nap-ja. Múlt vasárnap Trentonban volt, most vasárnap pedig, julius 16- án d. u. 3 órai kezdettel a perth amboyi egyház rendezésében lesz egy ilyen szabadtéri mulatság, piknik, “Magyar Nap” a Pfeiffer Farmon, (Florida Grove Rd., Hopelawn).

A zenét a Kára Testvérek közkedvelt, hires rádió-zenekara szolgáltatja. A finom, magyaros izü ennivalókról és hűsítő Kálikról gondoskodnak a rendezők, a jó hangulatról pedig ezek a kitűnő zenészek . . . Beígérte eljövetelét Trentonból Nt. Béky Zoltán esperes és mások is, nagyszerű alkalom lesz ez arra, hogy a magyarság kint a zöldben, a jó Isten szabad ege alatt találkozzék s jó társaságban együtt töltsön néhány kellemes órát... Legyünk ott minél többen!

MacArthur a UN parancsnok

MacArthur tábornok lett az egyesitett UN csapatok parancsnoka Koreában. Az összes államok, amelyek segítő csapatokat küldenek, az ő parancsnoksága alá helyezik azokat.

céljainkra és egymás megsegítésére építkeztünk.

(Tarnóczy Árpád költő-szerkesztő cikke lapjában, az “Akroni Magyar Hírlapban” — 1950 junius 29.)

Mit jelent julius negyediké?

Elsősorban is ünnepet. Talán látogatásokat a rokonoknál; kocsikázást a környéken; kirándulást; uzsonnázást a szabadban a fák alatt. Mihdezekről érdemes Írni külföldre küldött leveleinkben, mert jellemző képet nyújtanak az amerikai életről. Olyan mindennapi dolgok leírása, mint az autóutazás, vagy az uzsonna összecsomagolása, alkalmasak arra, hogy rácáfoljanak a rólunk terjesztett hamis híresztelésekre.

Lehet, hogy fényképeket is vettünk fel házunkról, a gyermekekről és unokákról, talán az amerikai zászlóról is, amelyet a padlás ablakába tűztünk. Küldjünk e képekből odaátra!

* * *

Julius negyediké azonban többet jelent, mint ezek az apró családi örömök. Talán a mélyebb jelentőségéről is Írhatnánk, természetesen úgy, ahogy magunk is érezzük.

Mi ezt irtuk Magyarországra: “Miközben az autót vezettem hazafelé, azt kérdeztük egymástól: Mi a célja a julius negyediki ünnepségnek? Julius negyediké annak az eseménynek az évfordulója, hogy az Egyesült Államok kikiáltotta függetlenségét és az ünneplés célja az,

Húsz évig élt

aludtejen

Dánia fővárosában, Kopenhágában 105 éves korában halt meg Werner Hilsöe nevű aggastyán, aki húsz esztendőn keresztül semmi más táplálékot nem vett magához, mint aludtejet. A matuzsálemi kort ennek ellenére a legfrissebb egészségben érte meg. Nyolcvan éves kora óta egyetlen esetben sem volt beteg s halála előtt néhány nappal még egy nagy virágkertészet alkalmazásában állott. Halálát is véletlen baleset okozta, vízmedencébe esett és megfulladt.

Hozzátartozói e 1 m o n dták, hogy az aggastyán naponta egy köcsög aludttejet evett és húsz év óta semmi más ételhez nem nyúlt.

Hilsöe Werner különc életével sokat foglalkoztak orvosi körökben is s még az egyoldalú táplálkozás legnagyobb ellenségei is kénytelenek megállapítani, hogy az ember hosszú éveken át akkor is friss erőben maradhat, ha majdnem semmi mást nem eszik, mint aludttejet.

VEGYE HASZNÁT

apróhirdetési rovatunknak. Ha valamit el akar adni, vagy bármilyen más hirdetni valója van, hirdesse lapunk apróhirdetési rovatában. Olcsó, egyszerű és eredményes! Hirdesse mindkét lapunkban, a perth amboyi Híradóban és a new brunswicki Magyar Hírlapban egyszerre. Apróhirdetéseket telefonon is felveszünk: Metuchen 6-1369.

HA A 250 MILLIÓ LEVÉL

mindegyikében — amit amerikaiak évente külföldre küldenek —- legalább egy mondatban Írnának az amerikai életről és demokráciáról, a hideg háború tökéletes kudarccal végződnék azokra nézve, akik elindították.

hogy emlékeztessen mindenkit arra, hogy milyen nagy kincs ez a szabadság. Megkérdeztem tehát mindenkit a kocsiban, mit jelent neki ez a szó: szabadság?

Mariska, a kis lányom igy vélekedett: “A szabadság azt jelenti, hogy odamenetünk, ahova nekünk tetszik.”

János, a fiam szerint: “Szabadság az, hogy kimondhatom, amiben hiszek, tisztelethetem az Istent, ahogy akarom, javíthatok a sorsomon tehetségemhez képest.”

A férjem szerint: “Szabadság azt jelenti, hogy olyan munkát vállalhatok, amelyhez kedvem van, akkor szüntethetem be, amikor jól esik. Szervezetekhez csatlakozhatom, amelyek a munkások érdekeit képviselik.”

Énnekem, mint anyának, a szabadságban az a legfőbb érték, hogy este nyugodtan hajthatom álomra a fejem, mert kedveseim védve vannak attól, hogy letartóztassák, bebörtönözzék, vagy száműzzék őket, mert igazságos törvény védelmez bennünket, amelyek kötelezők nemcsak az egyszerű polgárra, hanem az állami tisztviselőkre, sőt magára az államra is.

* * *

A szabadság fogalma tényleg magába foglalja mind a fentieket,—de ha külföldre levelet Írunk, főleg arról emlékezzünk meg, amit az első Julius Negyediké jelentett Amerikának: a függetlenséget, önálló államiságot. Annyi ország hever ma erőszakosan tejerszkedő hóditó lábai előtt és a nemzetközi politika legapróbb kérdéseiben sem nyilváníthatják ki szabad akaratukat. (Magyarországra, Csehszlovákiára, Romániára, Lengyelországra, Bulgáriára, Ukrániára és a balti országokra gondolunk.)

Az Egyesült Államok, amelyek 1776-ban kikiáltották függetlenségüket, történelmük folyamán mindig pártolták azt, hogy más népek is megtalálják a szabadságukhoz vezető utat. Ha külföldre Írunk, emlékezzünk megerről a tényről is. Mondjuk meg, hogy mi büszkék vagyunk a mi julius negyedikénkre és kívánjuk, hogy a földgömb minden népe kivívja a felszabadulás gyönyörűségét.

(A fenti cikk annak a sorozatnak egy része, amelyet a Common Council for Ameri can Unity szerkeszt abból a célból, hogy amerikai polgárok segítsenek az igazságot terjeszteni az amerikai viszonyokról, szerte a világon. írjunk e läp szerkesztőjének, vagy a Common Council-nak, 20 West 40 Street, New York 18, N. Y., ha megjegyzésünk vagy javaslatunk volna hogyan tehetjük meg a magánvagy üzleti levelet az “Igazságért Való Harc” hatásos eszközévé.)