Hiradó, 1950. július-december (29. évfolyam, 27-52. szám)
1950-09-07 / 36. szám
Az orosz politika ' igen ravasz Azonban ellentétben a nácik kardcsörtető arrogáns politikájával szemben az orosz imperialista kommunisták ravaszabb politikát folytatnak, ők sokat adnak a látszatra, mert mézes-mázos népboldogitó frázisokkal igen könnyű a hiszékeny embereket megtéveszteni. Az orosz politika a külszin szerint a legbékésebb, ők sohasem támadnak, csak mindig védekeznek — a kapitalista warmongerek ellen. É- szak-Kóreában sem ők támadtak, mert a szegény észak-kóreaiak csak védekeztek a délkóreaiak jogtalan támadásával szemben. Ezt igy mondják az oroszok, vagyis a Hitler módszere szerint nagyot hazudnak ; olyan nagyot, hogy sokan mé gél is hiszik ezt nekik, bár a tények ennek ellent mondanak. A kínai kommunisták is diktálni szeretnének karnisJojfcimjiU^t , A koreai határon felsorakozott kínai kommunista hadsereg sem fog minden jogcím nélkül beleavatkozni a koreai háborúba. E jogcímet talán már meg is találták és ha szükségesnek látják — használni is fogják. A kínai kommunista k ü 1 ü g yminiszter jegyzéket küldött az Egyesült Államok külügyminiszterének és rádión bejelentette, hogy egy másik jegyzékét pedig a Nemzetek Szövetségének Biztonsági Tanácsában augusztus hónapban elnöki tisztséget betöltő Jacob Malik orosz delegátusnak, amikben tiltakozik Kina területi fennhatóságának megsértése miatt. A j egyzékek szerint amerikai repülők öt Ízben dobtak bombákat kínai vasútállomásokra és repülőterekre gépfegverekkel lövöldöztek, minek következtében 3 kínai meghalt és közel 20 ember megsebesült. A kínai kormány követeli az amerikai repülők megbüntetését, s azután természetesen megfelelő kártérítést is akar és fenntartja magának a jogot a további szükséges lépések megtételére. Az amerikai hadvezetőség tagadja, hogy amerikai repülők egyszer is megsértették volna a hadviselés szabályait és semleges ország területe felett repültek volna el. A kommunisták mind ugyanazt a dudát fújják A két ellentétes állítással szemben csak a tények kivizsgálásával lehetne megállapítani, hogy kinek van igaza? Azonban a kínai jegyzéknek alant idézett része megleheősen valószínűvé teszi, hogy a kínai kommunista kormány, mint az oroszok félhivatalos szócsöve Ázsiában, tulajdonképen mit akar elérni az amerikai repülők megvádolásával. A kínai kommunista külügyminiszter j egyzékének ez a része igy szól: “Én a Kínai Központi Népkormány nevében emelem ezeket a vádakat a Nemzetek Szövetségének Biztonsági Tanácsa előtt és ajánlom, hogy úgy Ázsia, mint a világ békéjének érdekében a Biztonsági Tanács az Egyesült Államokat erőszakos támadóknak nyilvánítsa Koreában... és azonnali lépéseket’ tegyen, hogy az Egyesült Államok teljesen visszavonja támadó haderejét Koreából, és akkor a helyzet nem fog ott jobban elmérgesedni és a koreai kérdésnek megoldása a Nemzetek Szövetsége utján igy könnyebb lesz.” Ez a jegyzék ugyanazt mondja, amit az oroszok mondtak akkor, amikor a Nemzetek Szövetségének határozata alapján az Egyesült Álamlok csapatai az északkóreai kommunisták által megtámadott dél-kóreaiak segítségére siettek. Vagyis más. szóval, — az eddig el nem ismert kínai kommunista kormány elő akarja Írni a Nemzetek Szövetségének, illetve az Egyesült Államoknak hogy mit kell tenni a koreai, kérdés elintézése érdekében. Ha nem úgy lesz, mint ahogy azt a kínai kommunista kormány akarja, akkor . . . akkor a 200,- 000 főből álló kommunista hadsereg volószinüleg át fogja lépni a koreai határt... Az oroszok egy uj játékot kezdenek ezzel és meg kell adni, hogy megint oly ügyesen keverték a kártyát, hogy a fe-' lületes szemlélő nem is veszi észre a hamis kártyást. A kínai kommunista külügyminiszter jegyzéke félremagyarázhatatlanul jelzi, hogy az ázsiai hadszíntéren egy újabb ellenséggel kell számolnunk. Ez elég nyomatékos oknak látszik ahhoz, hogy pesszimisztkiusan Ítéljük meg a helyzetet. Azonban csüggedés helyett meg kell kétszerezni az erőnket és bíznunk kell a jövőben, mert az igazság ügye mindig győzedelmeskedik. Az pedig kétségtelen, hogy az igazság a mi oldalunkon van. Könyv az atombomba elleni védekezésről A második világháború hirtelen befejezéséhez tehát elegendő volt két atombomba ledobása és azért valószínűnek látszik, hogy a harmadik világháború befejezéséhez sem lenne szükség százakra rugó atombombákra. Helyrehozhatatlan károkat okozna 15 atombomba is annak a hadviselő félnek, melynek területére azokat előbb dobnák le. Vagyis az atombomba használatának ideje fontosabb, mint annak mennyisége. Ennek a lehetőségnek a következményeivel számolt a Department of Defense és az Atomic Energy Commission, mikor elhatározták, hogy együttesen egy ismertető könyvet adnak ki az atombomba elleni védekezésről. Szibériába viszik a felvidéki magyarokat Bécsből jelenti az INS, hogy a nyugati hatalmak egy jelentést tanulmányoznak, mely szerint Szovjetország és Csehszlovákia titkos megállapodást kötöttek egymással. A megállapodás közönséges rabszolgaszerződés. Ttartalma szerint 50,000 csehszlovákiai antikommunista magyart családostól a közeljövőben S z o v j etoroszországba szállítanak kényszermunkára, ugyanakkor 0 r o s zországból nagy tömegben szovjetorosz “mezőgazdasági munkásokat” visznek Csehszlovákiaába, a felvidéki magyarok helyére. Mindezt “kölcsönös segélynyújtási egyezménynek” nevezték el. A hir emigráns csehek adatai alapján jutót el a nyugati hatalmakhoz. Az információk szerint Prágában Írták alá az egyezményt ez év március első feléoen. A nyugati körök megütközése az embertelenség ilyen formában való koifdikálása láttán, határtalan. Számunkra, magyarokra pedig ez a hir nem csupán szenzációt jelent, hanem azt a tényt, hogy a hir mögött a felvidéki antikommunista magyar tömb újabb megbontásának kísérlete rejlik. Amit az azóta elsüllyesztett magyarfaló Clementissoviniszta módon “kommunista elvei ellenére” megkezdett, azt Sztálin, “népek atyja” és csehszlovákiai m e g b i zottja, Gottwald még nagyobb szláv sovinizmussal folytat. A nagyszláv imperializmus középeurópai berendezkedésének újabb szomorú fejezete előtt állunk és felvidéki magyar testvéreink kálváriájuk újabb állomására érkeztek. Az USA a kérdést “tanulmányozza.” Vájjon még meddig folytatják a “tanulmányozásokat”? Dewey figyelmeztetése Thomas E. Dewey, New York kormányzója figyelmeztette Angliát, hogyha a kommunisták megtámadják Formosát, a szövetségeseknek együtt kell védeniük a nemzetiek utolsó bástyáját. Az oroszok célja, hogy ,a formosai kérdésben éket verjenek Anglia és Amerika közé. Ugyancsak kérte Kanadát, hogy egyesítse'erőit Amerikáéval és közösen dolgozzák ki katonai és polgári védterveiket. Világ vége ... Dr. Harrison Brown, az University of Chicago atomprofesszora azt állítja, hogyha hydrogénbombák robbannak majd a Csendes Óceán mentén, minden élő lény elpusztul Amerikában a gyilkos rádióaktiv sugaraktól. Ha például ilyen bombák Oroszországban robbannak, 3000 mérfőldes körzetben se ember, se állat, de még egy bacillus sem marad életben — mondja a szakértő. A -pusztításnak a jövőben nem lesz határa, folytatja a kiváló professzor, ha lánc-reakció következik ;be, az egész földre kiterjedő ; hatással felperzsel mindent fez a gyilkos erő. Azok, akik a közvetlen hatástól megmenekültek, nem élnek sokáig, mert a halálos sugár, mely elböritja majd a robbanás után a világot, előbbutóbb velük is végezni fog. Haláluk sokkal lassúbb, kínosabb, gyötrelmesebb lesz, mint a “szerencséseké,” akik azonnal kiszenvedtek. Megfigyelőink szerint a szovjetkormány meggyorsította az atombombák gyártását. Minden erejükkel, anyagi áldozatokat nem kiméivé gyártják a bombákat az oroszok. Ha még egy évet várunk, 1951 végén már annyi bombájuk lesz, hogy Európa minden lakóját kiirthatják. Európa Színház Műsora ‘NÉGYLOVAS HINTÓ” AMERIKÁBAN ELŐSZÖR VASÁRNAP ÉS HÉTFŐN (Lapunk tévedésből múlt hétre hirdette ezt az uj képet.) Most vasárnap és hétfőn kerül bemutatásra Amerikában először a magyar filmgyártás egyik legszebb, cigányzenés nagy filmje a ‘Négylovas Hintó.” A magyar föld meséje ez a film egy régi, boldogabb és szebb viálgból. Igazi magyar alakjai, egy elszegényedett és A- merikát megjárt magyar földesur, aki miután [visszaérkezik Amerikából felfedezi, hogy az ősi földet magukhoz kaparintották a rokonok, a földesur visszaszerzi a földet — rengeteg kedves kaland és mulatságos helyzet során. Igazi szivet, lelket gyönyörködtető magyar film a négylovas hintó, amelynek női főszerepében viszontlátj uk a kedves Turay Idát, Mály Gerőt a kiváló komikust és a magyar filmgyártás legjobbjait. A “Négylovas Hintó” c. filmet, most hozta Európából a Danubia filmvállalat igazgatója Szenes Dezső, aki páratlan álBelefulladhatnak a cukorba A földmivelésügyi minisztérium jelenti, hogy a cukor fogyasztás kvótáját 850,000 tonnával emelték 1950 évre, úgyhogy korlátlan mennyiségben áll cukor a fogyasztóközönség renekdelzésére. Mint egy kormányfőtisztviselő megjegyezte, a spekulánsok és a halmozók belefulladhatnak a cukorba, de az árak mégsem fognak emelkedni. Az esztelen vásárlási téboly máris alábbhagyott. dozatokat hozott, hogy nehány u j magyar film kerülj ön az amerikai magyarság elé. A “Négylovas Hintó” egyelőre sehol máshol mint New Brunswickon nem kerül bemutatásra és a film iránt óriási érdeklődés nyilvánul meg. Kettős ünnepi magyar műsor keretében kerül a pompás uj magyar film bemutatásra. Az Europa színház előadásai vasárnap 1 órától, hétfőn este 6 órától folytatólagosak. Atombomba-próbát rendeznek Chicagóban Anglia és Kanada képviselői is nagy számban vesznek majd részt a Csicago ellen intézendő atombombás támadáson — mint nézők. Szeptember 25-én ugyanis atombombás hadgyakorlatot rendeznek, hogy megjátszott támadással illusztrálják, milyen is lesz egy ilyen bomba hatása egy világvárosban. Ugyanakkor betanított mentők, valamint a város közönségének egyrésze résztvesz majd a mentési munkálatokban. A közönség egyrésze “óvóhelyre menekül.” A polgári védelmet ellátó John B. Warden ezredes, aki a National Security Board kötelékébe tartozik, kijelentette, hogy a szimulált támadásba a lakosság minél nagyobb rétegét akarják belevonni. Ha netán tényleg sor kerülne az atomháborúra, a chicagóiaknak már “lesz legalább némi gyakorlatuk, melynek hasznát vehetik.” MIT TEGYÜNK A BÉKE ÉRDEKÉBEN? Mialatt ágyuk dörögnek, a világ béke után áhítozik. Mialatt koreában vészterhes katonai akciók folynak, államférfiak és diplomaták szócsatákat vívnak, a háború okozóit leleplezik és a megegyezés alapjait körvonalazzák. A békés polgár azt hihetné, hogy ezekben az elvont és szövevényes ügyekben mit sem tehet, pedig épen ellenkezően, reá vár a legfontosabb szerep. A nagy pernek ő a közönsége, a történelem egyik legsúlyosabb jogi vitájában társaival együtt ő a tagja az esküdtszéknek. A békés polgár kötelessége, hogy ismerje a vita anyagát és tehetségéhez képest terjessze az igazságot. A polgárnak, aki gyakran, vagy kevésbé gyakran, külföldre ir levelet, még külön kötelessége is van. Beszéljen a békéről, úgy ahogy Amerika elképzeli és kívánja. A levelekben támogassa azt, amit államférfiaink az E- gyesült Nemzetek ülésein hangoztatnak, amit Amerika Hangja hirdet a rádión és amit minden tisztességes ember érez a lelkében. jól ismertek és túlságosan szembetűnők ahoz, hogy a Szovjet sikert érhessen el. A kommunista északkoreaiak indokolatlan támadása kezdte meg a jelen öszszetüzést. A háború megszűnik, ha ezek a kommunisták visszavonulnak a vonal mögé, amelyet az Egyesült Nemzetek megállapítottak. A Szovjet kiküldöttei nem változtathatnak meg történelmi tényeket, de mégis reményük, hogy emberek elméjét megzavarhatják és helytelen következtetésekre bírják. Ha kételkednénk annak a fontosságában, hogy a mi békeszándékainkról írjunk, figyeljük meg, mit tesz a Szovjet. Amikor a koreai harcok megkezdődtek, a Szovjet kiküldöttei egyszerűen kisétáltak az Egyesült Nemzetek üléseiről és megtagadták további részvételüket a tanácskozásokban ; később azonban köpenyeget forgattak és bejelentették, hogy ismét résztvesznek áz üléseken. Mindenki nagy érdeklődéssel várta a szovjet kiküldötteinek visszatértét. Csakhamar kiderült azonban, hogy a Szovjet nem akart egyebet, mint színpadot, ahol ismét elpuffbgtassa rozsdaette, hazug állításait, remélve, hogy sikerülni fog a világgal elhitetni, hogy Oroszország békét akar és a támadókat elitéli. A tények azonban túlságosan Mit tegyen tehát a levélíró? Határozottan és kétségbe vonhatatlanul hangoztassa, hogy Amerika az Egyesült Nemzetek szolgálatában kezdte el és folytatja katonai akcióját a Távol Keleten. Az Egyesült Államok akkor hívta be fiait, amikor az Egyesült Nemzetek a kommunista Koreát bűnösnek találták a leplezhetetlen támadásban. A- merika le fogja tenni fegyvereit, mihelyt az Egyesült Nemzetek megállapítják, hogy a béke feltételei fennállanak. — Ha a levélíró hazájának magasztos célját szolgálni akarja, írja csak meg a fenti tényeket. Aztán igy folytathatja: “Ne engedjétek magatokat megtévesztetni a Szovjet u. n. béke propagandájával. Amíg ők a békéről papolnak, csatlósaikat arra izgatják, hogy még nagyobb háborút készítsenek elő. Mi ugyan irtózunk a háborútól, de hajlandók vagyunk háborút folytatni, hogy a terrort és támadó szándékot kiirtsuk a földről.” Common Council Ellenméreg Az orvosok úgy találták, hogy aki aureomycin bevétele után hányingert érez, leghelyesebb ha egy pohár tejet iszik. A Mayo klinika is a tejet találta a legjobb ellenszernek az aueromycin által okozott hányinger ellen. Az amerikai levelek agyoncsapják a szovjet propagandát ÖNZETLEN SZERETET... A mai kor hatalmas tudományos fejlődésében az emberiség csak úgy menthető meg, ha az önzetlen szeretet embertársainkkal szemben erősebb lesz, mint egyéni önzésünk. A szeretet az a dinamikus erő, amely az egész világot barátságossá, meleggé és széppé transzformálja. Szeretet nélkül nincs szabadság, nincs béke és nincs boldogság. A szeretet az igazi életet adó erő és az, aki a szeretetet önzetlenül, minden egyéni érdek nélkül gyakorolja, hosszabb életű és életének tartama alatt széppé változik minden, mert a szeretet magában véve jóság, a jóság magában véve ellenszere minden félelemnek és a szeretet olyan alkotó erő, amely a tökéletes boldogságot jelenti. A szeretet ellenszere a gyűlöletnek, nyomornak, pusztulásnak. A szeretet az az erő, amely átformálja kicsiny “egonkat” és szűk látókörünket felemeli a nagy Végtelenség horizontjára. Felemelni embertársunkat a bajban, segíteni az elesetteken: önmagunknak boldogságot jelent, egyéni érdekeinket háttérbe szorítani, hogy másokon segíthessünk) csak a kreativ erők tulajdonsága. A mai kor embere pusztulásra van ítélve, mert századunk bűne és betegsége, hogy az emberi gyengeséget hangsúlyozzuk és növesztjük szenzációvá, mig az alkotó erő háttérbe szorul. Napjaink és lapjaink telve vannak a bűnözők és gyilkosok lajstromozásával, mig a jócselekedetek az ismeretlenség homályába merülnek. Az a közösség, amely nem tart össze, ahol a szomszéd a szomszédját nem szereti, 'semmivé válik és elpusztul időnek előtte. (The Beacon Press, Boston, 1950) i *
