Hiradó, 1950. január-június (29. évfolyam, 1-26. szám)
1950-05-18 / 20. szám
A világ közel jövőbeli kialakulására vonatkozólag igen fontos tanácskozások voltak a múlt héten A nyugati demokráciák három legfontosabb országának, Az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország külügyminisztereinek múlt heti tanácskozásai fordulópontot j Mentenek az emberiség közel jövőbeli sorsának kialakulásában. E tanácskozások bizonyos alapelvek lefektetését eredményezték, amiknek egyik legsarkalatosabb pontja az volt, hogy az összes intézkedések, amik az* Atlanti Szövetség megerősödését célozzák, nem agresszív háború kezdésére, hanem csakis háborús védekezésre használhatók. Vagyis ez azt jelenti, hogy a nyugati demokráciák nem fognak háborút kezdeni, de ha megtámadják őket, akkor minden erejükkel közösen fognak védekezni. Ez a védekező szövetség pedig számottevő erőt jelent, mert hozzá 19 ország tartozik mintegy 420 millió főnyi lakossággal. E 19 ország közül egyesek csak a Marshall Terv alapján tartoznak be a nyugati demokráciák csoportjába, viszont 12 ország tagja az Atlanti Szövetségnek. Ez utóbbiak között vannak a világ legmagasabb életszínvonalán lévő nemzetek, mik ezt a színvonalat a gazdasági élet szabadsága és az egyéni tulajdon szentségének elve alapján érték el. Velük szemben állanak az oroszok és csatlós államaik, miknek gazdasági berendezése az egyéni tulajdonnal szemben az államnak ad tulajdonjogot nemcsak majdnem minden termelési lehetőséghez, de a kész javak közvetítése, a Pel- és külkereskedelem is az állam hatáskörébe tartozik. Az egyéni szabadság jogokra veszedelmet jelent ha a töke kizárólagosan az állam hatalmába kerül Mig a szabad országokban állandó harc folyik a monopóliumok ellen, a tőkének minél kevesebb kézbe való összpontosítása ellen, addig a népboldogitó Oroszországban és a kényszerhelyzetben lévő csatlósországokban az egyetlen tulajdonos, — az állam, — a világ legnagyobb monopolistája. A gyakorlati életben be nem vált ellenérvet nyújt ez ellen a monopólium ellen az a tény, amit szülőhazánkban most szólásmód gyanánt használnak, — hogy Tied az ország, Magadnak dolgozol, — mert a munkásnak ma kevesebb egyéni szabadsága van a helyváltoztatást, vagy munka cserélést illetőleg, mint ahol szabadon mehet egyik helyről a másikra, ha nincs megelégedve a munka viszonyokkal a jelenlegi helyén. Ugyanis kétségtelen, hogy ahol nincs más gazda, mint az állam, ott a politikai összeköttetések, a párthoz való tartozás és ennek következtében a nagyhangú emberek előnye a tudással és szorgalommal szemben mindig kézenfekvő. A vasfegyelem, amivel az egyéni jogaiktól megfosztott emberek társadalmát vezetik, lidércnyomás gyanánt nehezedik az egyéni szabadság után szomjazok lelkére. Ha ez tényleg igy van, akkor azt kérdezhetné valaki, hogy mikép kerülhettek hatalomra a kommunisták Oroszországban és az úgynevezett csatlós országokban, ha a nép többségének nem tetszene a kommunizmus? 'Erre igen egyszerű a válasz, mert minden diktatúra a nép többségének akarata ellenére kerül uralomra. Nézzük mindjárt Oroszország esetét. A cári uralom bizonyos mértékig ép- úgy diktatúra volt, bár nem ment olyan messzire mint a jelenlegi rendszer, melyben az egyéni kezdeményezési és szabadság jogoktól talán még jobban meg van fosztva a nagy többség, mint a cári Oroszországbap volt, s amelyet a vasfüggöny megközelítőleg sem zárt el annyira a világtól, mint a mai Oroszországot. A bolsevisták a cári diktatúra megsemmisítését tartották az első nagy sikerüknek. De hogy került a cári diktatúra uralomra, ha anép többsége a cárok ellen volt? Ép úgy, mint ahogyan minden diktatúrát ugyanaz az eszköz juttat hatalomra ; ez az eszköz — az erőszak. Súlyos gazdasági zavarok előfutárai a nagyobb katasztrófáknak Csak különleges zavarokra van szükség, hogy egy kis de jól fegyelmezett csoport kezébe kaparithasa a hatalmat. Az első világháborubah szörnyen vérző Oroszország 1918- ban megérett erre az alkalomra. Németország és a központi hatalmak örültek a változásnak, mert ez Oroszországnak a háborúból való kiválását jelentette, viszont a nyugati hatalmak el voltak foglalva a központi hatalmak elleni háborúval. így Oroszországban sikerült a bolsevistáknak megerősödniük, mihez a világ többi államainak elfoglaltságán kívül hozzájárult a hatalmas területi kiterjedtség, mit külső hatalom teljesen megszállni valószínűleg sohasem lesz képes. Aziftán jöttek a németországi zavarok, Hitler uralomra jutása, mit szintén egy fegyelmezett kis csoport segített erőszakkal elő. Hitlernek diktatóriális világuralmi törekvése a nyugati demokráciákat szövetségbe hozta az oroszokkal, kiknek vezetői ugyanolyan világuralomra törekednek, mint amik végeredményben Hitlernek bukását okozták. Oroszország a második világháborúból a kezdeti sikertelenségek dacára is megerősödve került ki és óriási hadseregére támaszkodva erőszakos nyomást volt képes gyakorolni a szomszédos kis országokra, mik mint érett gyümölcs hullottak egymásután a Kremlin urainak hatalma alá. E kisebb csatlós államokba is bevezették fokozatosan az orosz rendszert, aminek fenntartására az erőszaknak jól bevált eszközeit használják. (Folyt, a 4-ik oldalon) A Magyar Nemzeti Bizottmány a “keresztkérdések pergőtüzében” A Magyar Nemzeti Bizottmány néven szereplő menekült magyar politikus-gárda nagy és megfontolt elhatározás előtt áll: döntenie kell egy kinyilatkoztatás felett, ami azután döntő lesz abban a tekintetben, hogy az amerikai magyarsággal lehetneke és maradnak-e kapcsolatai, vagy sem. A Magyar Nemzeti Bizottmány egy nyilatkozatot és félremagyarázhatatlanul határozott kijelentést kell tegyen programjának, célkitűzéseinek, terveinek, irányelveinek leszögezésére, mert eddigi nyilatkozatai és ténykedései nem kielégitőek s főleg: nem megnyugtatóak, legalább is az amerikai magyarság felé. Nt. Dr. Vincze Károly, a Független Magyar Református Egyház főesperese az egyház hivatalos lapjában hatalmas cikket irt a Nemzeti Bizottmányról. Ez indította el a “keresztkérdések pergőtüzét.” A Református E- gyesület vezértestületi gyűlése, majd a Református Lelkészegyesület középnyugáti körzete, legutóbb pedig maga az Amerikai Magyar Szövetség foglalkozott a Bizottmány ügyével s állást foglalt a kívánt nyilatkozat elodázhatatlan kieszközlése tárgyában. Közben amerikai magyar lapjainkban is élénk visszhangja támadt e kérdésnek és — ami várható volt — vörösek és társutasok is cikkeznek a dologról, persze a maguk módján és természetes rosszindulatával. Legfeltűnőbb és legérdekesebb mindezek között a Nagy Ferenc bizottmányi tag főszerkesztésében megjelenő Parasztszövetségi Értesítő májusi számában megjelent cikk, amelyben többek között ez áll: “. . . a Nemzeti Bizotmány az általános jellegű deklarációján kívül mindezideig nem adott olyan programot, amelyik megnyugtatná az emigrációt és reményt, örömöt keltene az otthoniakban” . . . “Nem elégedhetünk meg az olyan egységre törekvéssel, amely csak frázisokban nyilvánul meg, de pozitív tartalma nincs...” “...Nyilvánítsa ki a Nemzeti Bizottmány félreérthetetlenül a politikáját, tegyen megingathatatlanul hitet a demokrácia, a parlamentáris országvezetés, a szabadságj ogok és a szükséges reformok fenntartása, illetve befejezése mellett...” (Az Amerikai Magyar Szövetségnek a kérdéssel kapcsolatos határozatát egyébként lapunk más helyén teljes terjedelmében közöljük.) A háborús veszély ellen A három nagyhatalom külügyminiszterei elismerték, hogy háborús veszély fenyegeti a világot és éppen ezért szükséges a nyugati demokráciák frontjának erősítése. Az amerikai, angol és francia külügyminiszterek egyetértenek abban, hogy erélyes intézkedésekre van szükség az indokínai és malayi guerillák ellen. Ugyancsak megteszik a szükséges lépéseket az európai hidegháborúval szemben. A PIROS RÓZSA Piros rózsa, piros rózsa, Be másképpen Énekeltem volt én róla, Amikor még kertekben nyűt S gyönge szivekre hajbókolt. Piros rózsa, piros rózsa, Be más lettél, Hunyó Napnak véres csókja, Vad dühöknek vad szerelme. Föld árnyéka fenn az ÉgenK Piros rózsa, piros rózsa, Volt sziveknek Együgyü szép takarója, Hol most-viritsz, ott viríts el, Hol most’ pusztitsz, ott pusztulj [el ADY ENDRE Perth Amboy uj polgármestere JAMES J. FLYNN, JR. Perth Amboy város megválasztott uj commisionerje, akit a Commissionerek tanácsa egyhangúlag a város polgármesterévé választott. Az uj Városi Tanács ünnepélyes eskütétele és beiktatása kedden délben volt a városházán, nagyszámú közönség jelenlétében. Mihalkó Péter István, Perth Amboy első magyar városi tanácsosa tiszteletére, — mint lapzártakor értsülünk — a Szent Mihály Görög Katolikus Egyház, melynek tagja és volt pénztárnoka, valamint a Szt. György Görög Katolikus Magyar Szövetség, melynek központi főpénztárosa, junius 3-án, szombaton este 6 órai kezdettel az amboy-avenuei iskolateremben közös tiszteletadó bankettet rendeznek. Lapunk jövőheti számában bővebben írunk erről. Adós fizess ! Az amerikai külügyminisztérium immár hetedizben szólítja fel a szovjetkormányt, hogy 11 billió dolláros tartozását fizesse meg. A háború alatt kapott lendlease hitelt Oroszország, amely azóta mélyen hallgat valahányszor a tartozás visszatérítésére szólítják fel. Az oroszok még a kölcsönadott hajókat is “elfelejtették” visszaküldeni. AZ AMERIKAI MAGYAR SZÖVETSÉG NYILATKOZATA Dr. Takarót kizárták a Magyar Egyházkerületből Dr Takaró Gézát, a new yorki 69-ik utcai református egyház lelkészét, a kommunistákkal való barátkozás és hasonló vádak alapján az Evangelical and Reformed Church Magyar Egyházkerületének Ligonier, Pa.-ban megtartott évi közgyűlése határozatilag kizárta az egyházkerületből s a felettes egyházi hatóságoktól ennek az Ítéletnek az E & R Church összes egyházkerületeire való kiterjesztését kérte. A washingtoni szenátus egyik albizottságának jegyzőkönyvéhez, amelyet kihallgatásokról vettek fel, mellékletként csatolva van a budapesti “Képes Figyelő” c. kommunista újság 1948 márciusi egyik számának egy oldaláról az a fényképmásolat ami egymagában is elég bizonyíték arra, hogy Dr. Takaró budapesti tartózkodása alatt olyan kijelentéseket tett, melyek elég alapot szolgálnak a vád jóhiszeműségére. Az egyházkerület Fegyelmi Bizottsága elé terjesztett vádakat és bizonyítékokat nem ismerjük, a “Takaró ügyet” zárt ülésen tárgyalták előbb Perth Amboyban és most Ligonierben is, jelentést a sajtónak ezideig még nem adtak ki, de abból, hogy 46-an a határozati javaslat mellett szavaztak (3 ellene, 2 pedig nem szavazott) következtethető, hogy rendkívül súlyosan estek a latba... H« * * Érdekes mozanata volt az egyházkerületi közgyűlésnek az, hogy Tóth Bálintnak a perth amboyi tárgyaláson való jegyzősége ellen szót emeltek (ezt már akkor megjegyeztük és furcsállottuk mi is). De szót emeltek az ellen is, hogy Tóth Bálint és más lelkészek a papi palástot és magát az egyházat “politikai ugródeszkának” használhassák fel itt Amerikában. (Sajnos, arról nem történt említés, hogy akadnak olyanok is, akik lelkészi mivoltukat hangoztatva világi lapoknál ujságiróskodnak, hirdetéseket revolvereznek ki megtévesztett üzletemberektől más lapok rovására s amikor a megbántott, a maga és családja kenyerét a legkisebb mértékben is veszélyben látó hivatásos magyar lapszerkesztő megmondj a lesújtó véleményét, a fiatal ur elhajítja a pennát, eldugja a hirdetési order-blankettát s magára kapva papi palástját, megbujuk a tisztes Lelkészi Kar mögött... Szerencsére e lelkészi kar zöme hivatásának élő, papi méltóságához híven gondolkozó férfiakból áll s igy a “pelyva egykettőre kihull a buzaszemek közül” . . .) Tóth Bálint úrról egyébként, az egyházkerületi gyűlésről szóló egyik hírlapi tudósításból megtudtuk, hogy nem is tagja az Egyházkerületnek, csak bizonyos “privilege of call’ joga volt papi állás megpályázására. Vizsgára kellett volna a bizottság előtt jelentkeznie, de nem jelent meg. Állítólag “politikai állásba” ment. Amire csak annyit jegyztink meg, hogy Tóth Bálint neve mindössze valami 3-4 éve szerepel Magyar-Amerikában, de ahol eleddig a neve szerepelt, ott — előtte vagy utána, de — még mindig valami bonyodalom történt... Népszava... Vajtha-iigy... bridgeporti lap... Bi-Az Amerikai Magyar Szövetség Igazgatósága május 4-én g y ü 1 é sezett Washingtonban. Megtárgyalták az október 7-én New Yorkban tartandó évi közgyűlés ügyét, valamint az országos szervezési munka elindítását. A Magyar Nemzeti Bizottmánnyal kapcsolatos kérdésekben az alábbi nyilatkozatot, illetve átiratot hozta az Igazgatóság: Az Amerikai Magyar Szövetség annak idején örömmel értesült a szabad földre menekült ma gyár politikusok szervezkedéséről. Megnyugvással vette tudomásul a Magyar Nemzeti Bizottmánynak Ft. Varga Béla, az 1945 évi választáson a nemzet szabad akaratából választott képviselő és országgyűlési elnök, mint a hivatalának megfelelő betöltésében idegen erőszak által akadályozott magyar köztársasági elnök helyettesének elnöklete alatt történt megalakulását. A Bizottmány érdemes elnökét 1948 szeptember hóban Pittsburghban i g a zg atósági gyűlésén nemcsak tisztelettel fogadta, de kérésére a Szövetség és a Bizottmány között Borshy- Kerekes György igazgató személyében összeköttetést létesített. A Bizottmány munkájának erkölcsi támogatására Ígéretet tett és azt a lehetőség határain belül elő is mozdította. Az azóta eltelt idő alatt a Szövetség élénk figyelemben részesítette a Bizottmány és egyes tagjainak működését, deklarációit és kiadványait. Az igazgatóság most úgy érzi, hogy bizonyos jelenségek és beadványok következtében kívánatos és szükséges azoknak az elveknek nyilvános megállapítása, melyek alapján a Szövetség a maga erkölcsi támogatását a Bizottmánynak a jövőben megadhatja. Ennek a célnak a szolgálatában az igazgatóság a maga részéről elsősorban hangsúlyozni kívánj a: a. ) azt a természetes érdeklődést és aggodalmat, amellyel a magyar származású amerikai polgárok Magyarország jelenlegi helyzetét figyelik, és b. ) azt a természetes hatást, amelyet a kommunizmus elől A- merikába menekült magyarországi politikai vezetők amerikai magyar közéletünkre gyakorolnak. NT. KALASSAY SÁNDOR dr. — az amerikai magyar református lelkészi kar nesztora, 80 éves korában, chicagói otthonában örök álomra hunyta szemeit. A borsod-megyei Ernődön született, 1895-ben jött Amerikába, alapítója volt a Református Egyesületnek, éveken át igazgatója volt a ligonieri árvaháznak és aggmenhelynek, több református egyháznak volt hoszszabb ideig lelkésze és mint újságíró is jelentékeny munkát végzett magyar társadalmunkban. Nyolc gyermeket nevelt feleségével, aki 1942-ben halt meg. 13 unoka és 5 dédunoka, valamint kiterjedt rokonság és az zottmány..'. Takaró-iigy... Egyházkerület... Merő véletlenség vájjon ez? Egy bizonyos: az amerikai magyarság, amerikai magyar életünk eddig még nem nyert ővele — semmit! c.) Az AMSZ céljai között első helyen áll az, “hogy minden erejével szolgálja az Amerikai Egyesült Államok érdekeit.” A szabad emberek világának vezetésére hivatott Amerikának egyik legfontosabb érdeke lévén a teljes világszabadság biztosítása és megvédése, — következésképen egy szabad, független, önálló és amerikai értelemben demokratikus Magyarország újjáépítése is érdeke Amerikának. Szövetségünk ennek az amerikai érdeknek nyílt és őszinte szószólója, segítője és képviselője az amerikai magyarság előtt. Ezt a célt Szövetségünk főkép azzal szolgába, hogy a “magyar nemzet történelmi igazságainak minden megkísérelt elferdítését vagy meghamisítását ellensúlyozza.” A cél megvalósítását pedig az AMSZ , azzal kívánja elérni, “hogy összhangba hozza a különböző magyar testületek közös célú törekvéseit, hogy mindezek a testületek hathatósabban tölthessék be hivatásukat amerikai polgári, társadalmi és kulturuális törekvéseikben s igy összekötő kapcsa legyen az amerikai magyar életnek.” Közéletünk és megnyilatkozásaink irányát kizárólag amerikai polgárjogunk és Amerikához való osztatlan polgári hűségünk határozza mefr. Minden olyan intézményt, szervezetet és mozgalmat teljes erejével támogat tehát az AMSZ, “amely fogadott hazánk hagyományos felfogásának megfelel” s amely Amerikában belül és kiviil “megadja mindenkinek a megélhetésnek és boldogulásnak lehetőségeit.” Nyilvánvaló tehát, hogy Szövetségünk “az Amerikai Egyesült Államok alkotmányának és törvényeinek határain belül” minden erejével támogat egy olyan egységes, szervezett Magyar Nemzeti Bizottmányt, amely kizárólag Magyarország függetlenségét, a magyar nép szabadságát és jólétét tartja szem előtt s ezért Amerikában minden lehetőt elkövet arra nézve, hogy Magyarország felszabadulását s a szabaddá tett magyar nép emberi és polgán jogait biztosíthassa-Az Amerikai Magyár Szövetség igazgatósága az idáig kia(Folyt. ta 6-ik oldalon) egész amerikai magyarság gyászolja az elhunyt neves lelkipásztort, akit május 8-án Ligonierben helyeztek örök nyugalomra. FODOR GYULA, a “Detroiti Újság” kiadó-tulajdonosa és a több középnyugati magyar hetilapot előállító nyomdavállalat tulajdonosa pénteken, május 12- én szívroham következtében hirtelen meghalt. 65 éves volt, 40 évvel ezelőtt jött Amerikába Debrecenből. Detroitban megalapította hetilapján, nyomdáját. Minden magyar ügynek lelkes harcosa volt. Temetése hétfőn délután ment végbe nagy részvét kíséretében Detroitban, a református egyház szertartásai szerint. Az amerikai magyar köz.életet és hirlapirást súlyos csapás érte Fodor Gyula váratlan elhunytával. Az amerikai magyarság gyásza ... V
