Hiradó, 1949. július-december (28. évfolyam, 27-52. szám)

1949-08-18 / 33. szám

VOL. XXVIII. ÉVFOLYAM — NO. 33. SZÁM. Ára 10 cent. PERTH AMBOY, NEW JERSEY 20 THURSDAY 1949. AUGUSZTUS 18. Németország világpolitikai jelentőségét nem szabad . lebecsülni Németország nyugati zó­nájában a múlt vasárnap a német nép alkalmat kapott arra, hogy politikai elgondo­lásának szabad választás ut­ján kifejezést adhasson. 16 év óta ez volt az első szabad vá­lasztás Németországban. Mi­kor e sorokat Írjuk, még nem tudjuk a választás eredmé­nyét. Azonban ez lényegileg nem fontos, mert a választás­nak nagyobb jelentősége csak úgy lenne, ha a német nép el­fogultságtól mentes józan megfontolás után adná le sza­vazatát. Ugyanis az egyéni szabadságot és tulajdonjog tiszteletben tartását biztositó demokratikus világ és az ál­lamhatalom fensőbbségét az egyéni szabadságjogok rová­sára is biztositó kommuniz­mus élet-halál harcában egy független demokratikus Né­metország feltétlenül a nyu­gati demokráciák javára dön­tené az egyensúlyt. Azonban a német népet ma bizonyára nagyon kevéssé iz­gatja az a probléma, hogy vájjon a Nyugat, vagy a Ke­let fogja-e uralni a világot? A' német — ép úgy mint minden más nemzet, vagy egyén — a maga ura akar lenni a saját portáján. Németország a má­sodik világháborúra alaposan ráfizetett. T u 1 aj donképen megkapta azt amit megérde­melt, s amit minden aggresz­­sziv nemzet megérdemel, ha a világ békéjét megbontja. Mé­gis mikor a büntetés jön, nem az elkövetett bűnért járó érzések hatják át az egyént, vagy akár egy egész nemze­tet. A legyőzött Németország bennünk a győztes ellenséget látja és igy a jelenlegi német generáció nagy többségéből mi őszinte barátokat aligha leszünk képesek faragni. Az Egyesült Államok n,em is oly régi történelmében erre igen élénk példa van. Északnak Dél elleni harcában, mely tu­lajdonképen polgár háború volt, amennyiben amerikai harcolt amerikai ellen, a gyű­lölet még évtizedek múlva is csak nehezen csillapodott le, noha tisztán geográfiai ha­tárvonalat képezték a gyűlö­let alapjának okát. Német nép az első világhábo­rút — csci/c elveszítette, de a másodikban már alaposan kikapott Németország az első világ­háborút elvesztette, azonban mégis gyorsabban talpra állt, HALLGASSA a ‘Voice of America’ (Amerika Hangja) magyar nyelvű rádió programot NAPONTA délután 3:00-tól 3:30-ig s 4:30-tól 4:45-ig (E.S.T.) Rövid hullámú (short wave) leadás. 19.25 ke. — 31 Meter A világ minden részében hall­gatják ezt a leadást magyar testvéreink. Az “Igazság Hangja” ez. Hallgassa írleg! Nagy demokrata piknik most szombaton mint a legyőzői, mert alapjá­ban véve a belső, struktuális erejét sértetlenül megtartot­ta. Alig húsz évvel a vesztes háború után, mint egy uj vi­lághatalom félelmetes fegy­vereinek erejére támaszkod­va megindult hóditó útjára. Talán sikerült is volna — leg­alább ideiglenesen — hatal­ma alá gyűrnie az egész vilá­got, ha ártatlan embertöme­gek kiirtásával nem késztette volna az egész világ lelkiis­meretét egy olyan gigantikus ellenállásra, mely végül is összetörte egész Németorszá­got. A német városok nagy része romokban hevert, az ez alkalommal alaposan meg­vert német hadsereg millió­nyi katonái hadifogságba ke­rültek, a német nép rongyok­ba burkoltan, éhesen kódor­góit hajlékkaiból elűzve, — mikor a fegyverszünetet meg­kötötték. A nagy modern né­met ipartelepeknek azt a ré­szét, amely még valahogy megmaradt, vagy újraépíthe­tő állapotban volt, a fegyver­szüneti feltételek szerint le­szerelték és a gépek legna­gyobb részét Angliába vitték. A 16 év utáni első szabad választás jogot ad a német népnek politikai akaratának kifejezésére, — de nem ke­nyeret. Ezt különben is a né­metek nagyrészt csak az ipari termékeik e|adásából tudták beszerezni —L és most, hogy az ipar igépeiket elvették tő­lük, — elegendő kenyérre még a lehetőségük is meg­szűnt. Ez az 9 problémájuk, — nem a választás. A néme­tek alapjában véve nem érde­melnék meg, hogy az ő prob­lémájuk nekünk a legkisebb gondot is okozzák, azonban az elkövetkezendő években a 80 milliós német nép, mely e­­lőbb-utóbb valahogy mégis csak talpra fog állni, ép úgy képviseli majd Európában a Nyugat és Kelet között, illet­ve a demokratikus és kommu­nista államformák között az egyensúlyozó erőt, mint aho­gyan az első világháború előt­ti időben az Osztrák-Magyar Monarchia képezte a balance of power-t a német és szláv népcsoportok között. Ha a győztes nagyhatalmak 1918- ban fel nem osztják Ausztria Magyarországot a kis An­tanté között, talán a második világháború borza Imáitól meg lett volna kiméivé az em­beriség. A német választás eredménye Ha helyes az a feltevés, hogy a németeket főkép a megélhetés meg oldásának problémája izgatja, akkor a múlt vasárnapi választás megmutatta az utat amelyen haladva a német nép e nagy problémáj át megvalósítani gondolja. Ezt abból is látni lehet, hogy a lakosság nem re­mélt nagy számban ment a választási urnákhoz. Egyes helyeken a szavazásra jogo­sultak 85%-ka is élt szavaza­ti jogával és bár a leadott 24 milliónyi szavazat egyetlen pártnak sem adott abszolút többséget, mégis annak a pártnak és hozzá csatlakozott pártoknak kezébe kerül majd a kormányzás, mely elveiben az amerikai szabad gazdasági rendszerhez legközelebb áll. (Folyt, a 4-ik oldalon) A Perth Amboy városi Demo­krata Organizáció most szomba­ton, augusztus 20-án délután nagyszabású pikniket rendez a Metuchen-ban levő Danish Home Grove-ban, amelyre la­punk utján is meghívnak min­denkit. A piknik rendező bizottságá­nak élén Mihalko Péter áll, aki természetesen nagy súlyt helyez arra, hogy magyar honfitársak is nagy számban legyenek ott e­­zen a politikai jellegű szabadté­ri mulatságon, amin azonban nemcsak szónoklatok lesznek, de evés-ivás, szórakozás is bő­ven. Lesz ott zene, tánc, sport, játékok, gyermekeknek még pony lovon való lovagolás is. E- zenkivül 21 nagy “door prize” kerül kisorsolásra, köztük egy 325 dolláros televíziós készülék és mindenféle villanyos házi fel­szerelés. Az alkalom ceremoniamestere David T. Wilentz volt állami fő­ügyész lesz. Főszónok Sen. El­mer H. Wene demokrata kor­mányzó-jelölt. Ott lesznek ter­mészetesen az összes városi és megyei tisztviselők és az idei ő­­szi választások jelöltjei is. A rendezőség kitűnő enni és innivalókról gondoskodik. In­gyen autóbusz szállítás oda és vissza. A piknik kezdete d. u. 1 órakor van, de akik üzleti, vagy más elfoglaltság miatt később érdeznek, azok is minden bi­zonnyal jól fogják érezni magu­kat. SENATOR ELMER H. WENE demokrata kormány zó-jelölt A pikniket a perth amboyi Demokrata Szervezet rendezi u­­gyan, de azon szívesen látnak mindenkit az egész megyéből. A magyar demokrata clubok jól teszik, ha testületileg résztvesz­­nek ezen a kampány-nyitó nagy politikai eseményen! A KITOLONCOLÁS MEGKÖNNYÍTÉSE Hobbs alabamai képviselő tör­vényjavaslatot terjesztett elő, amely a deportálásokat lényege­sen megkönnyítené. A Ház e­­gyik igazságügyi albizottsága kihallgatásokat folytatott le — amint ez szokásos — meghall­gatván azokat, akik a javaslat mellett vagy ellene kívántak fel­szólalni. A kihallgatások szokat­lanul élénkek voltak, mert a fel­szólalók többnyire szenvedélye­sen védték állásponjukat. A törvényjavaslat felhatal­mazná az igazságügyminisztert arra, hogy 1, az olyan külföldit, akinek deportálását elrendel­ték, bármely országba toloncol­­hassa, amely hajlandó őt átven­ni. 2., hogy azokat a deportá­landó külföldieket, akiket más ország nem hajlandó átvenni, bizonytalan ideig fogva tart­hassa. A törvényjavaslatnak, ame­lyet legközelebb már az igazság­ügyi bizottság teljes ülése fog megvitatni, főbb rendelkezései a következők: 1. A Deportálás Helye. A ma fennálló törvények értelmében, a külföldit csak 3 ország egyiké­be lehet deportálni, a) abba, a­­melynek területéről érkezett az Egyesült Államokba, b) abba, amelynek polgára, c) abba, a­­melynek területén az utolsó ál­landó lakhelye volt. Az uj tör­vényjavaslat azonban felhatal­mazza az igazságügyminisztert, hogy az idegent bármely ország­ba toloncoltathassa, amely haj­landó beengedni. 2. Felügyelet. Az olyan külföl­di, akinek deportálását több mint 6 hónappal azelőtt rendel­ték el — de amit nem hajtottak végre — a deportálás napjáig “felügyelet” alá kerül. Az ilyen külföldi tartoznék meghatáro­zott időközökben a Bevándorlási Hivatalnál jelentkezni; eskü a­­latti nyilatkozatokat volna köte­les adni körülményeiről, szoká­sairól, összeköttetéseiről és te­vékenységeiről ; “köteles maga­viseletére vagy tevékenységeire nézve olyan észszerű megszorí­tásoknak engedelmeskedni, a­­melyeket a Bevándorlási Biztos előír.” 3. Fogvatartás. Az igazság­ügyminiszűrtek joga lenne bi­zonytalan időre terjedő fogva­­tartasat elrendelni a deportálás napjáig, minden olyan idegen­nek, akinek deportálását azért rendelték el, mert felforgató, bűnöző, szellemi vagy testi hibá­ban szenved, továbbbá minden olyan deportálandó aki — tekin­tet nélkül az indokolásra — az utolsó tiz év folyamán érkezett az Egyesült Államokba. Clark igazságügyminiszter, aki most a Legfelsőbb Bíróság tagja lett — erősen szorgalmaz­za a törvény keresztülvitelét, mint amely lehetővé tenné, hogy az i g a z s ágügyminiszterium megvédhesse az Egyesült Álla­mok biztonságát és érdekeit, ve­szedelmes idegenek ellen. Az igazságügyminiszter sze­rint 1949. április 15-én 3278 de­­portálási határozat volt érvény­ben, amelyeket nem tudtak vég­re hajtani. Ezek között 2,147 “vasfüggöny mögötti nemzetisé­gű idegen” ellen, akik között 1180 orosz. A 3278 deportáló rendeletből 1283 bűnözésen, vagy erkölcstelenségen alapszik és 112 felforgató szándékon. Szent István Napi magyar ünnep a St. Patrick katedrá­­lisban Első eset talán, hogy a New York-i Fifth Avenuen levő hí­res-nevezetes St. Patrick kated­­rálist Spellman bíboros őexcel­lenciája magyar jellegű ünnepi szentmise céljára engedte át. Most szombaton, augusztus 20-án délelőtt 10 órai kezdette.1 Szent István Napi ünnepi szent­mise lesz a St. Patrick katedrá­­lisban, ahová nemcsak az Ame­rikába menekült magyarok, de az amerikaiakká lett magyarok is bizonyára felekezeti különb­ség nélkül elmennek ennek a ha­gyományos magyar ünnepnek a számontartására.-A szentmisét Msgr. Vargha Béla, a magyar nemzetgyűlés menekülésre kényszeritett elnö­ke mondja. Beszédet mond Ft. Lengyel Imre So. Norwalk, Conn.-i r. k. plébános. Leányok, asszonyok serege fog magyar ruhában megjelenni ezen a kül­sőségekben is impozáns szépnek Ígérkező templomi ünnepélyen. Nemcsak New Yorkból, de New Jerseyből és még távolabbi vidékekről is igen sokan készü­lődnek, Szent István Napjának eme számontartására. Megtalálták a levi­­ták könyvét Londonban, a British Múze­umban most folyik egy becses kéziratnak a preparálása és ősi szövegének megfejtése. Az ótes­­támentum egy kötetéről van szó, amely Krisztus előtt 400 évvel íródott. A pergamen lapok egy része megszenesedett, az idő vas foga kikezdte az összes lapokat. Az azonban nem kétséges, hogy a kézirat hiteles. Egy Paleszti­nái arab kecskepásztor találta barlangj ában cser épedénybe zárva a kéziratot. Ha majd a teljes szöveget lefordították, an­nak alapján kijavítják a most forgalomban lévő ótestámentu­­mok téves, sokkal később ké­szült szövegeit. Megjegyzendő, hogy a “fel­forgató szándék” megjelölés az amerika-ellenesnek és felforga­tónak nyilvánított szervezetek tisztviselőire, de még azok tag­jaira is igen könnyen alkalmaz­ható épen úgy, mint azokra a véresszáj u irkászokra és vörös maszlagoló “szónokokra, akik a Szovjet “mennyországot” több­re tartják a mi szeretett ameri­kai hazánknál és mégis, még mindig itt eszik ennek az áldott országnak a vajaskenyerét . . . Csak helyeselni tudunk egy o­­lyan törvénymódosítást, amely alkalmat ad arra, hogy ezeket az esküszegőket és nem-polgárokat sommásan kitoloncolják Ameri­kából ! KÜLDJÖN 1 DOLLÁRT az Amerikai Magyar Szövetség cimzre s ezzel egy hontalan ma­gyar Amerikába vándorlását segíti elő! (Cim: Am. Hungari­an Federation, 1624 Eye St. N.W., Washington 6, D. C­Világválságot jósolnak Az UN gazdasági tanácsának kommunista tagjai szerint az e­­gész világon gazdasági válság kezdődött. “Ez a válság azonban csak a kapitalista országokat sújtja” jelentette ki az egyik kommunista szónok általános derültség közepette. Szerinte a kapitalista országokban nő a munkanélküliség. Mire azt felel­ték neki, hogy gkönnyü a dolga az orosz kormánynak, amely kényszermunkára viszi a mun­kanélkülieket és ingyen robotol­­tatja őket. A SÉLLYEI KLUB HÍREI “Mire én odaérek— más lép bé előttem!” A hontalanok által alapított ország — az Egyesült Államok —szive megnyílt a mostáni hon­talanok előtt. Az uj hazát talál­tak hívják az uj hazát kereső­ket. Megnyílt az ajtó. Több száz­ezer hontalannak uj hazát, éle­tet felajánló hivó szó elhang­zott. A new yorki kikötőben levő Szabadság szobor felirata öröm­­üzenetként cseng a hontalanok fülében: “Küldjétek hozzám az elfáradtakat, szegényeket, a szabadság után vágyakozókat, a hontalanokat, az élet vihara ál­tal sodortakat és én befogadom őket.” És a hontalanok között, mint a Bethesda tavának öt tornácán ülő nagy tömeg beteg között, é­­lénte mozgolódás támadt. Látva a gyógyító vizek megmozdulá­sát, sokan felkeltek és megin­dultak a gyógyulás, az uj élet felé. Megindultak és jönnek. Hajó­kon, kisebb-nagyobb csoportok­ban érkeznek. Jönnek minden fajta népből és nyelvből. Csak egy fajta népből érkeznek keve­sen. Elszomorító kevesen érkez­nek magyarok. Miért? Azért, mert a Bethesda tavá­nál ülő beteggel, szomorúan pa­naszolják: “Uram, nekem nincs senkim . . . aki bevinne . . . mire én odaérek, már más lép be előt­tem.” A magyar hontalanok felkel­nek, végigjárják az egyes hiva­talokat, megszerzik a szükséges igazolványokat. Csak egy hiány­zik. Az innen átnyúló amerikai magyar testvéri kéz, mely az aj­tón át besegítse őket. Hiányzik az itt lakást biztositó igazol­vány, az ott ügyükben eljáró a­­merikai magyar megbízott. Hi­ányzik az amerikai magyar ál­dozatos testvérszeretete. És mások jönnek... jönnek... a Természetfölötti jelenségek egy gyerek körül Washingtonban egy 14 éves kisfiú — áll most a főváros ér­deklődésének középpontj ában. A gyerek szülei közölték pap­jukkal és a pap a természetfö­lötti jelenségeket kutató társa­sággal, hogy a fiú körül különös dolgok történnek. Éjszakánkint elmozdulnak a szobában a búto­rok, ahol alszik, a mennyezetről kaparó zaj hallatszik, az ágya olyan erővel rezeg, hogy a gye­rek többizben a földre esett. A pap több éjszakát töltött a szo­bában, hogy megnyugtassa a kisfiút és vallomása szerint szemtanúja volt a szokatlan je­lenségeknek. A pap a földre fek­tette a fiút, de alig szenderiilt el, a párna és a lepedő kicsúszott alóla. A Duke Uúiversity szak­értői figyelik most a különös je­lenségeket. * A Séllyei F. Lajos Demokrata Klub női osztálya augusztus 27-én autóbusz kirándulást ren­dez New Yorkba, a Népszava 50 éves jubileumi ünnepségére. A kirándulásra ajánlatos minél e­­lőbb feliratkozni. Jelentkezni le­het : Mrs. Kocsis elnöknőnél, Mrs. Feketénél, vagy Mrs. Kril­­lánál (Tel. PA. 4-3169), vagy a klub más tisztviselőinél. Magyarellenes haj­sza Kárpátalján A Vatikán arról értesült, hogy Kárpátalján vad egyház­üldözés folyik. A munkácsi gör. kát. egyházmegye működését betiltották, s a magyarérzelmü papok nagyrészét a Szovjetunió távoli vidékeikre deportálták, így az ungvári káptalan tagja­it is. hontalan magyarok továbbra is ott maradnak! A fájó csendességben pana­szos sóhajtás tör az ég és mi fe­lénk: “Egyedüli reményem, óh Isten és amerikai magyar test­vér, csak te vagy! Jövel és nézz meg engem. Magamra, óh, ne hagyj!... Ha te nem jössz bána­tomhoz biztató szóval, italom könny s a kenyerem keserű só­haj !” Meghallj uk-é? szivünkbe fo­gadj uk-é sóhajtásukat? Nehéz, de dicső feladatot bí­zott ránk az Ur: segítsünk hor­­dozi az ő keresztjét! Gyógyu­lást, békességet, uj életet adni hontalan testvéreinknek! Ha­zánk megnyílt ajtaján átvezetni őket! ' Megérezzük-é a nagy felelős­séget ? Érezzük meg. Fogadjuk el. Teljesítsük. Menjünk segítsé­gükre hontalan testvéreinknek az Amerikai Magyar Szövetség által. Menjünk segítségükre af­­fidavittal, adom ányainkkal. (American Hungarian Federa­tion, 1624 Eye St., N. W., Wa­shington 6, D. C. címre küldjük ezeket.) Ez az utolsó alkalom. “Bezá­­ratik az ajtó.” Késő lesz. És ők ott maradnak a bezárt ajtón kí­vül. Hanem segítünk nem mara­­dunk-é mi is az ajtón, a menny ajtaján, kívül? Hontalan testvéreink üzen­nek : “mire én odaérek... más lép be előttem!” Jöjj segítségemre, magamra, óh, ne hagyj! Dr. Újlaki Ferenc Görögkatolikusok jubileuma A Perth Amboyi egyház tá­bori szentmisével és szabad­téri mulatsággal ünnepel Most van 25 éve annak, hogy az Egyesült Államokban élő gö­rögkatolikus magyarok és ru­­thének egyházközségeinek élére a római Szentszék püspököt ne­­/ezett ki. Ennek negyedszáza­dos évfordulóját ünnepli most szerte Amerikában minden ma­gyar és rutén g. k. egyház s ezt tartja számon most vasárnap, tábori ünnepi szentmise kereté­ben a perth amboyi Szent Mi­hály Magyar Görög Katolikus Egyház is a Florida Grove Rd.­­on levő Pfeiffer Farmon. A tábori szentmise és ünnepi megemlékezés d. e. 11 órakor kezdődik. A szabad ég alatt fel­­állitott, gyönyörűen feldíszített oltárnál az egyház pásztora, Ft. Gajdos Albert énekli a szentmi­sét s abban résztvesznek a kör­nyékbeli görögkatolikus egyhá­zak papjai is. A tábori szentmise ut,án közös ebéd lesz a szabadban, amit az egyház érdemes asszonyai készí­tenek. Azután pedig kezdetét veszi a táncmulatság és piknike­­zés, amihez a zenét a Németh Testvérek hires rádió-zenekara szolgáltatja. A jubiláris ünnpei szentmisén bizonyára ott lesz ennek a vi­déknek sok-sok katolikus ma­gyarja, az ebédre és piknikre pedig e sorok utján is szeretet­tel invitálják a magyarságot, mindazokat, akik fontosnak tartják azt, hogy mi magyarok összetartsunk, testvéri szeretet­len éljünk s egy-egy ilyen alka­lomkor jelenlétünkkel is bizony­ságát adjuk annak, hogy egy­mást megbecsüljük.

Next

/
Thumbnails
Contents