A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

6. szekció - Vízügytörténet - 9. Dr. Konecsny Károly (nyugdíjas): Pillanatképek egy igazgatóság életéből - a Nyíregyházi Vízügyi Igazgatóság 1956-ban

Dalmy (Laubner) Józsefet, az 1956-os forradalom után jogerős ítélettel másfél évre elzárták. Szabadulása után, 1958. november 26-tól került az igazgatósághoz. Egy későbbi feljegyzés sze­rint, „Az 1956-os ellenforradalom idején a Debreceni Vízügyi Igazgatóságnál lévő dolgokba be­lekeveredett, amiért a Bíróság felelőségre is vonta. ..." (igazgatósági párttitkár 1961. július 1-i jelentése, az MSZMP Megyei Bizottság részére) (FTV Vízügyi Tört. Gyűjt.). Nemes Lászlót az 1956. évi „ellenforradalmi cselekménye" miatt hadnagyi rendfokozatából honvédnek fokozták le. 1958. május 20-án az igazgatóság előadói munkakörben foglalkoz­tatta, a későbbi években főkönyvelő-helyettes és főrevizor is volt (FTV Vízügyi Tört. Gyűjt.). A forradalom utáni megtorlások, feltehetően nem érintették a gépészmérnök végzettségű Kollonai Bélát, aki az MDP pártvezetésből részt vett a nyíregyházi forradalmi események szer­vezésében, hiszen 1956. november 4-ét követően az MSZMP Szabolcs-Szatmár Megyei Bizott­ságán az Ipari Osztály vezetője, majd 1957. jún. 15-től a megyei tanács elnökhelyettese lett. Kollonai Béla 1962. szeptember 1-től 1967. április 15-ig az igazgatóság Vízgazdálkodási Osztá­lyának vezetőjévé neveztek ki. Ő az 1956. október 26-i nyíregyházi forradalmi események so­rán az öttagú ideiglenes munkástanácsnak Szilágyi László javaslatára lett tagja. Részt vett a munkástanács megalakulását tartalmazó felhívás megszövegezésében is. Sőt az Ideiglenes Vá­rosi Munkástanács Intéző Bizottságának megalakítása során titkárnak javasolták, de végül erre a tisztségre nem őt választották meg (http://www.szabarchiv.hu). A 27-1/17-12/1956. számú, 1956. december 20-án kelt (e.a.: Serly Ferenc) szakaszmérnöksé­gek, a Gépészeti Csoport- és a Tervezési Csoport vezetőinek szóló igazgatói levél az 1956. év pénzügyi zárásával kapcsolatos intézkedéseket foglalta össze. Utasítást tartalmazott arra vo­natkozóan, hogy a csoportvezetők mérjék fel és jelentsék azokat az anyagi károkat, amelyek az igazgatóságot az 1956. október 23-tól eltelt rendkívüli időben érték állóeszközben, ruhák­ban, felszerelésekben és anyagokban (FTV Vízügyi Tört. Gyűjt.). 1957. január 1-től, a Műszaki Osztály keretében egy új műszaki csoport került kialakításra, az­zal, hogy az Árvíz- és Belvízvédelmi Csoport kettévált. Létrejött a Belvízvédelmi és Kultúrmér­nöki Csoport Gavallér Endre főmérnök és az Árvízvédelmi Csoport Dabolczi János főmérnök vezetésével. A többi csoportok az alábbiak voltak: Folyamszabályozási Csoport, Jancsó Gyula főmérnök, Öntözési Csoport, Tarnóczky István mérnök-technikus, Gépészeti Csoport, Kálnay András főmérnök, Tervezési Csoport, Czibur Géza főmérnök (FTV Vízügyi Tört. Gyűjt.). 7. ábra A címer nélkül igazgatósági bélyegző az 1957. január 4-i Hirdetményen (Forrás: FTV Vízügyi Tört. Gyűjt.) Az 1957. január 4-én kelt 11/1957. számú Hirdetmény (7. ábra) az öt szakaszmérnökség helyze­tével foglalkozott, melyeknek megnevezése, székhelye az alábbi volt: 1. sz. Szakaszmérnökség, Fehérgyarmat; 2. sz. Szakaszmérnökség, Mátészalka; 3. sz. Szakaszmérnökség, Vásárosnamény;

Next

/
Thumbnails
Contents