A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
6. szekció - Vízügytörténet - 9. Dr. Konecsny Károly (nyugdíjas): Pillanatképek egy igazgatóság életéből - a Nyíregyházi Vízügyi Igazgatóság 1956-ban
A Szabolcs-Szatmár Népe, a Megyei és Városi Munkástanács lapja 1956. október 29-i számában a „Hétfordulóra" című írásban az előző napok nyíregyházai forradalmi eseményeiről számolt be: „Csütörtökön még csak nemzeti lobogókat és kokárdákat láttunk. Pénteken már lelkesen tüntető tömeget. Számos vidéki város mintájára forradalmi tanácsok alakultak, megválasztották és megválasztják az üzemek igazgató tanácsát. Vasárnap bejelentették, hogy a város rendőrsége és honvédsége a nép mellett van, s a nemzetőrök oldalán részt kér a város nyugalma megőrzésének nagy munkájából... Nyíregyházán ugyanekkor közvetlen megállapodás született a városba irányított szovjet csapatok és a munkástanács között: a szovjet hadigépek nem zavarják a város nyugalmát szüntelen felvonulásukkal. Ez a helyzet hétfőn. És örömmel mondhatjuk el, hogy az elmúlt éjszaka nyugodtan aludtunk. ..." (Néplap 1956. október 29.) Október 30-ra az MDP megyei vezetése formálisan is lemondott. Varga Sándor megyei első titkárt és Fekszi István megyei tanácselnököt a forradalmárok letartóztatták. Október 31-én Nyíregyházán, a járási székhelyeken és a községek többségében megkezdte működését a Forradalmi Katonatanács, mint rendfenntartó szerv (Nagy 1995, Konczné 2001). Nyíregyházán a felkelők által létrehozott szervezetek: Szabolcs-Szatmár Megyei Kerületi Forradalmi Bizottság, Nyíregyháza Város Forradalmi Bizottsága, Katonai Forradalmi Bizottság. A vállalatoknál munkástanácsokat hoztak létre. Szilágyi Lászlót választották a Szabolcs-Szatmár Megyei Körzeti Forradalmi Bizottság vezetőjének. A Körzeti Bizottság 83 tagból állt, ebből 16- an a bizottság elnökségét képezték. A városi Forradalmi Tanácsot Rácz István irányította, a Forradalmi Katonai Bizottságot Orlós főhadnagy vezette. A megyében a különböző forradalmi testületekben, bizottságokban 2 488 fő tevékenykedett. Nincs adatunk arra vonatkozóan, hogy az igazgatóság akkori dolgozói közül részt vett volna valaki ezekben a szervezetekben. A megyében a letartóztatások 1956. november 5-től, a politikai büntetőperek 1957 februárjától kezdődtek. A forradalmárok közül Szilágyi Lászlót és Tomasovszky Andrást halálra ítélték és 1957. május 6-án, illetve 1958. május 6-án ki is végezték. Börtönbüntetést kapott 205 személy, 107 pedig közigazgatási őrizet alá került. Rendőri felügyelet alá helyeztek 72 főt, bűnügyi nyilvántartásba vettek 344 személyt. Százakat bocsátottak el állásukból, vagy helyeztek büntetésből alacsonyabb munkakörbe. Sokan viselték évtizedekig az ellenforradalmi bélyeget, mely akadályozta szakmai pályafutásukat, veszélyeztette egzisztenciális létüket (Nagy 1995). 1956. OKTÓBER- DECEMBER AZ IGAZGATÓSÁGNÁL Dr. Szeifert Gyula későbbi vízügyi igazgató, fiatal mérnökként szemtanúja volt, az 1956. októberi forradalom idején annak, amikor a helyi Forradalmi Bizottság felkérésére Zboray Károly igazgató a nyíregyházi szakszervezeti házban rendezett nagygyűlésen felszólalt. A 6-8 perces, politikai tartalom nélküli, de lelkesítő és kiváló szónoki képességgel megtartott beszédét követően óriási taps tört ki a tömött teremben. A forradalmi napokban tartott felszólalásának később számára nem voltak látható kedvezőtlen következményei (Szeifert Gyula szóbeli közlése 2017). Azonban 1959-ben, valószínűleg érezve, hogy a helyi párt és tanácsi körökben nem nézik jó szemmel a tevékenységét, megelőzve a támadásokat, Zboray Károly Budapestre az OVF-hez helyeztette át magát, ahol nyugdíjazásáig a folyamszabályozási ügyeket irányította. 1956 október 26. után az igazgatósági pártszervezet és a szakszervezet tevékenysége szünetelt, viszont a vállalati Forradalmi Bizottságnak és Munkástanácsnak érzékelhető szerepe lett
