A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
6. szekció - Vízügytörténet - 9. Dr. Konecsny Károly (nyugdíjas): Pillanatképek egy igazgatóság életéből - a Nyíregyházi Vízügyi Igazgatóság 1956-ban
Az 1. Tisza-Szamosközi-, 2. Ecsed-Keletnyíri-, 3. Beregi belvízvédelmi szakaszok védekezésének szervezését a Dabolczi János csoportvezető-főmérnök által 1955. július 18-án készített táblázat alapján végezték. Ez tartalmazta a mértékadó belvízszinteket, a belvízvédelmi szakasz számát, nevét, területét, a főcsatornákat, a befogadókat, az átemelést végző szivattyútelepet, a gravitációs bevezetésnél lévő zsilipet, a vízmérce „0" pont magasságát (mAf), a mértékadó belvízszintet (mAf), a vízmércét kezelő csatornaőrjárás, szivattyútelep megnevezését, az esetleges különleges védelmi rendelkezéseket. A belvízvédekezés lezárásakor a szakaszmérnökségek írásos jelentést készítettek. Konrád Rudolf mérnök-technikus, Vásárosnaményban, 1956. április 7-i jelentése a beregi márciusi belvízelöntésekről szólt. Nagyobb elöntések a Geregelyiugornya- Csaroda- Márokpapi- Tarpa vonaltól délre, Tiszaszalka, Tiszavid és Tiszakerecseny községek határában voltak. Szivattyúzást Gulács, Tivadar, Tákos, Gergelyiugornya, Tiszavid, Tiszaadony, Vásárosnamény községekben végeztek, 498 üzemórában. Az elöntött terület 9 000 k. hold volt (az öblözet 15%-ka). 1956- ban a kultúrmérnöki ügyek az Árvíz- Belvízvédelmi Csoporttól, az Öntözési és Kultúrmérnöki Csoporthoz kerültek, ahol a csoportvezetői teendőket Tarnótzky István mérnök-technikus látta el (Forrás: FTV Vízügyi Tört. Gyűjt.). A 22-1/18-2/1956. sz. 1956. június 25-én kelt levélben Zboray Károly igazgató kérte a szakaszmérnökségek vezetőit, hogy végezzék el a villanyáram bekapcsolását ott, ahol ez kisebb munkával megoldható. Előnyben kellett részesíteni azokat a helyek, ahol a belső vezeték már készen volt és ahol a távolságok kicsik. Konrád Rudolf például, 1956. augusztus 6-án Vásárosnaményból jelentette, hogy a 3. sz. Beregi Szakaszmérnökségnél a tiszavidi gátőrház, a tiszaszalkai gátőrház, szivattyútelep és gépészlakás alkalmas a munkák elvégzésére. A tarpai gátőrháznál 1,1-3,7 km távolságról kellett az áramot bevezetni. A telefon bekapcsolási tervek elkészítése 1956. végén, a forradalom után is folytatódtak (Forrás: FTV Vízügyi Tört. Gyűjt.). Az MDP megyei Bizottsága és a Megyei Tanács által kiadott Szabolcs-Szatmári Néplapban (Néplap 1956. június 5., XIII. évf. 130. szám), megjelent egy cikk „A Nyíregyházi Vízügyi Igazgatóság dolgozóinak javaslata: Mit lehetne beruházás nélkül végrehajtani?" címen, Barna Bertalan igazgatósági segédtechnikus tollából. Javaslatot tett állami beruházás nélküli, helyi erőforrások felhasználásával megvalósítható munkálatokra. így műszaki segítség adására az árkok karbantartásához az érdekelt termelőszövetkezeteknek, állami gazdaságoknak, községi tanácsoknak. Javasolta, hogy az öntözéssel és halastó üzemeltetéssel foglalkozó termelőszövetkezetek érdekelt dolgozói számára tegyék lehetővé szakmai tanfolyam elvégzését. Elképzelése szerint, bizonyos szabályozási munkákkal a Tiszán Dombrádtól felfelé meg lehetett volna hoszszabbítani a hajózható szakaszt. Végül a megtakarított anyagok felhasználásával a gát- és csatorna őrházakat tatarozzák ki, vezessék be a villanyáramot, ahol még nincs bevezetve. Ugyancsak a Néplapban a rövid hírek között jelent meg „Békák, ürgék és egyebek" című cikk, mely szerint a Nyíregyházi Vízügyi Igazgatóság kéziratos értesítőjének júniusi számában arról számolt be, hogy „Óriási sikert aratott az igazgatóság vadonatúj cirkuszkocsija, amint végigvonult a nyíri tájakon". A Néplap kérdést intézett az OVF-hez: „A rendkívül drága és feltűnő luxuskocsi (lakókocsi) végeredményében jó szolgálatot tesz... de nem lenne-e sokkal célszerűbb helyette olcsóbb és kevésbé feltűnő sátorlapokat beszerezni, s így több dolgozó feje fölé fedelet biztosítani esős időben?" (Néplap 1956. június 24.). Az 1956. évi dunai jeges árvizet követően, 1956 augusztusában a kormány elfogadta az árvízvédekezés távlati fejlesztési tervét (Bényei 1974). Megjelent a Vízügyi Értesítőben a 25/1956. (VIII.30.) MT. számú minisztertanácsi rendelet Az árvíz- és belvízvédekezésről, valamint a helyi
