A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
4. szekció - Infrastruktúra-fejlesztés - 6. Goneth Béla (FETIVIZIG): Árvízvédelmi töltések korona burkolatainak jellemző hibái
ehhez a számításhoz legfeljebb csak 15 cm vastagságot érdemes figyelembe venni a nagyobb vastagságú aszfaltburkolatból. Még egyszer hangsúlyozzuk, hogy nyomvályú-képződéshez, a bordásodások létrejöttéhez nem csak nyári forrónapok, hanem a megfelel forgalmi igénybevétel is szükséges. 5.2. Aszfaltburkolatok téli igénybevételei és tönkremeneteli módja Télen, -20°C-on az aszfalt merevsége, húzószilárdsága eléri, sőt meghaladja a jobb cementbeton azonos jellemzőit. Az aszfalt relaxációs képessége a hőmérséklettel együtt csökken, de a beton e képességét (mely a hőmérséklettel alig változik) alacsony hőmérsékleten is meghaladja. Csökkenő hőmérsékleten az előbbiekből következően az aszfalt útpályaszerkezetek teherbírása növekszik. így az együttműködő aszfaltrétegek esetén az alsó és felsőréteg szélső felületein a kerékterhelés hatására keletkező ismétlődő hajlító-húzófeszültségek önmagukban nem okoznak repedéseket az aszfaltrétegekben. Ugyanakkor az 5°C/óra lehűlési sebességnél gyorsabb hőmérséklet csökkenések esetén a felső aszfaltrétegekben (az alsó, még magasabb h mérséklet rétegek általi akadályoztatás miatt) ébred termikus húzófeszültségeknek már csak csekély része épül le (az aszfalt relaxációs képességét l függ en), nagyobb része felhalmozódik, és amikor a húzófeszültség eléri az aszfaltréteg azon a h mérsékleten meglévő húzószilárdságát, létrejön a termikus repedés. Természetesen, ha a kopórétegben felhalmozódott termikus húzófeszültségekhez hozzáadódik egy átgördülő kerék okozta hajlító-húzófeszültség, és ha így lépi túl a húzószilárdságot, szintén létrejöhetnek a keréknyomban és peremén a burkolat repedések. A termikus repedések mindig a lehűlés (a gyors lehűlés) folyamán jönnek létre, főként 4-5 méterenként megjelen keresztirányú repedések formájában. Teljesen hajlékony útpályaszerkezet esetén csak a kifejezetten nagy hideg merevség aszfaltburkolati rétegekben jöhetnek létre ilyen repedések. Félmerev, útbetonra vagy cementstabilizációra épített aszfaltrétegeken a merev alaprétegek termikus alakváltozásából és repedésnyílásaiból származó feszültségek a felső aszfaltrétegekben szintén (reflexiós) repedéseket hozhatnak létre, ha azok vastagsága kicsi, vagy merevsége nagy és húzószilárdsága kicsi. Természetesen a tél igénybevételeihez tartozik az olvadás és fagyás váltakozása, továbbá az olvadást el segít útpályafelület sózás is. Ezek az igénybevételek azonban az épp, zárt, együttműködő aszfaltrétegeken gyenge hatásúak, viszont a már repedezett aszfaltfelületen megsokszorozódik a hatékonyságuk és ilyenkor a jármű forgalom tovább fokozza az aszfaltburkolat károsodását, főképpen a pumpahatással. Általában ezekben az időszakokban a leggyengébb az útpályaszerkezet alépítményének a teherbírása, ami a burkolati rétegek hajlítási igénybevételét növeli. 5.3. Aszfalt útpályaszerkezetek hajlító igénybevétele Az aszfalt burkolatokon zajló forgalom természetesen mindenkor hajlításra is igénybe veszi az útpályaszerkezeteket. Hajlításra azonban csak azok az út-pályaszerkezeti rétegek vehetők igénybe, melyek némi kohézióval illetve húzószilárdsággal rendelkeznek. A szemcsés, kohézió és kötőanyag nélküli rétegek csak nyomó- és nyírófeszültségek felvételére és átadására képesek. Az útpályaszerkezeten a jármű kerékabroncs terhelésének hatására
