A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
4. szekció - Infrastruktúra-fejlesztés - 1. Csapó Imre - Bácskai Tamás - Csáki Ferenc (AQUA Szolgáltató Kft.): Az Észak-szigetközi vízellátó rendszer kapacitás–bővítése
Üzembe helyezés A fúrás befejezését követően megfelelő szigeteléssel ellátott, terepszintből kiemelt, földrézsűs vasbeton aknát készít az üzemeltető a kút fölé. A kútaknában kiépítésre kerül az áramellátás, az irányítástechnika, a vízszállító vezetékek és a kútfej szerelvények. 2 db AUMA MATIC hajtóművel ellátott tolózár a térszíni tározóra vagy a magastározóra irányítja a kitermelt vízmennyiséget. A beépítésre tervezett, 37 kW teljesítményű WILO frekvenciaváltós kútszivattyú hosszútávon jelentős villamosenergia megtakarítást eredményez egy hagyományos szivattyúhoz viszonyítva. A 3. számú vízműkút termeltetése előtt az AQUA Szolgáltató Kft. egységes szerkezetbe foglalt vízjogi üzemeltetési engedélyt kér a területileg illetékes Vízügyi Hatóságtól. Az új kút üzemeltetésével csökken az I. és II. számú kutak üzemideje és terhelése. Amennyiben valamelyik kútszivattyú meghibásodik, a másik 2 kúttal normál napi üzemidő mellett kitermelhető az Észak-szigetközi vízellátó rendszer ellátásához szükséges vízmennyiség, így növekszik az ellátásbiztonság. KÖVETKEZTETÉSEK A Schengeni övezethez tartozás és a határellenőrzés fizikai megszűnése miatt elindult szlovák áttelepedési folyamat megállíthatatlannak bizonyult. Pozsony közelsége és a fővárosi lakosság vásárlóereje - mely jóval a magyar átlag felett van - robbanásszerű népességnövekedést eredményezett térségünkben. És nem csak a vizsgált Rajka településen, hanem érezhető ez már a környékbeli, határ melletti és autópályáról könnyebben megközelíthető Dunakiliti, Levél, Bezenye, Hegyeshalom falvakban, sőt Mosonmagyaróvár városban is. Rajkán nem csak azért lett ez kirívó, mert határtelepülés, hanem mert az ottani képviselőtestület és magánszemélyek is támogatták, sőt elősegítették a lakótelepek létrehozását. Lényegében a meglévő falunak megfelelő méretű új területet biztosítottak ingatlanfejlesztésre és lehetővé tették kisvárosias 40-50 lakásos társasházak építését és ilyen lakóterületek létrehozását. Mára már a határ menti érintett települések önkormányzatai elkerülendő példaként tartják számon az ilyen jellegű bővülést. Azonban ennek szabályozása nem egyszerű feladat, hiszen az Európai Unión belüli szabad lakosságáramlást nem lehet megakadályozni és igazán szabályozni sem. Amíg lesznek fizetőképes vásárlók, addig az ingatlanberuházók is építeni fognak, hiszen a piacot a profit és a kereslet-kínálat szabályozza. A népesség növekedése pedig vízigény és keletkező szennyvízmennyiség növekedést eredményez. Mit tehet ilyenkor egy közmű üzemeltető?- Közműkezelői nyilatkozatban lenyilatkozza, hogy nincs szabad kapacitás és nem tud vízmennyiséget biztosítani és nem tudja a keletkezett szennyvizeket elvezetni és megtisztítani. Ebben az esetben elfogadott Településrendezési Terv esetén a beépíthető területek tulajdonosai nagy nyomás alatt fogják tartani az önkormányzatot és az üzemeltetőt is. Esetünkben szó sem lehetett arról, hogy kiadjunk ilyen nyilatkozatot vízjogi létesítési engedélyes tervre.- Beruházást kezdeményez a megnövekedett igények kielégítésére A pénzügyi források biztosításának kérdése: Normális esetben ilyen méretű népességnövekedés esetén az alapközmű létesítményeinek bővítését előre meg kell finanszírozni és építeni. Ehhez azonban sem az önkormányzatnak, sem a víziközmű üzemeltetőjének nincs forrása. Beszélhetnénk itt a rezsicsökkentés, közműadó, felügyeleti díjak üzemeltetőkre háruló hatásairól, de ezeket most hagyjuk figyelmen kívül...
