A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
3. szekció - Települési vízgazdálkodás - 19. Dr. Veres Zoltán (NYÍRSÉGVÍZ Zrt.): Gazdaságos biogáz hasznosítás határainak feszegetése szennyvíziszapoknál
Jogi keretek adta lehetőségek A közgazdasági hasznosság csak akkor képes megtérülni, ha a jogi környezeti feltételrendszer nem terel kényszerpályára bizonyos részegységeket. Most Magyarországon a szennyvíziszap hulladék versus termék kategóriája ég és föld viszonyban állnak egymással. így azok kezelése is hasonló mértékű különbségeket hordoz. A hulladéktól mindenki szabadulna, a termékért pedig érte jönnek, mert korlátozás nélkül használható. A mezőgazdaságban hasznosítható 'hulladék' elhelyezése a földekre megköveteli monitoring rendszer kiépítését, talaj vizsgálatok elvégzését, engedélyeztetést valamint a kiszállítás is saját költségként jelenik meg. A fent számolt 10050 kg/nap TDS nagyságrendű telepnél érdemes filozofálni a gondolattal, hogy mi történik a költségekkel, ha az iszapból gáz lesz, illetve termék vagy hulladék 'készül'. Termék esetében a nagyobb fajlagos előállítás költsége figyelembevételre került, de bevétel is keletkezik. Míg hulladék esetében az összes terhelő költségé alakul. Ezt foglalja össze az 5. táblázat a már korábban számolt tételekkel. A könnyebb összehasonlíthatóság miatt ismét a 30 éves periódus kerül meghatározásra. Millió Ft N Termék N Hulladék B Termék B Hulladék TDS kg/nap 10050 10050 6633 6633 Áram 2232 2232 532 532 Poly-e 543 543 543 543 VasIII-Cl 79 79 Komposzt 1614 1424 1880 940 Eszköz 359 359 667 667 Karbantartás 100 100 355 355 Kihelyezés 932 621 ^Kiadás 4858 5600 4063 3744 Bevétel 275 182 Összesített 4583 5600 3881 3744 5. táblázat. A víztelenített iszapok tovább hasznosítási költségeivel Hulladék - Termék, Biogáz és Nélküli esetekben Jól látszik a biogáz hasznosításában rejlő potenciál. A mezőgazdaságra berendezkedett országokban egyértelmű előnyt jelent a komposzt termék előállítása. Az erősen iparosodott országokban viszont, ahol már részben megvalósult a körforgásos gazdálkodás érdemes az iszapot primer állapotában éghető hulladékként kezelni. A benne rejlő energia optimális kiaknázása kulcsfontosságú. A szervesanyag biogázzá alakítása körülményes, ahogy az iszapégetés is. A potenciálisan hozzáférhető energiatartalom viszont nagyobb. Egy ideális környezetben ahol a szennyvíztisztító telep és a települési hulladékégető erőmű egy kilométeres közelségben van egymástól ott a vegyes égetés adja a legköltséghatékonyabb és fenntarthatóbb energia + melegvíz szolgáltatást (Nakatsuka et al. 2020). A már meglévő telepeket érdemes tovább bővíteni energiahatékonyságot javító modulokkal, úgy, mint szolár szárítás, napelem park, éjszakai energiatároló NAS egységek, vagy akár a távozó vízre telepített generátorok; mert jelentős áttörést kombináltan képesek hozni.
