A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
3. szekció - Települési vízgazdálkodás - 19. Dr. Veres Zoltán (NYÍRSÉGVÍZ Zrt.): Gazdaságos biogáz hasznosítás határainak feszegetése szennyvíziszapoknál
GAZDASÁGOS BIOGÁZ HASZNOSÍTÁS HATÁRAINAK FESZEGETÉSE SZENNYVÍZISZAPOKNÁL Dr. Veres Zoltán szennyvíztechnológiai csoportvezető NYÍRSÉGVÍZ Zrt. Kivonat Magyarországon a legelterjedtebb hagyományos aktíviszapos szennyvíztisztító telepek jelentó's fölösiszap menynyiséget termelnek. Az iszap biogázként való hasznosítása kézenfekvő' megoldást jelenthet az üzemeltetődnek. A vizsgálat során kerestem az elméleti legkisebb szárazanyagban kifejezett szennyvíztisztító telepet, melynél a biogáz hasznosítás gazdaságossá válik. A kalkulációban három költség kategória került meghatározásra: Eszköz, Karbantartás, Működtetés. A dinamikus költségelemzés segítségével egy kelló'en távoli idó'intervallumra lehet méretezni a rendszer elemeit. Ezek közül a Működtetésben szerepelő' Áram költségek valamint az Iszapkezelés adja a legfő'bb hányadot. A kapott eredmények alapján szennyvíztisztító telepeken a szárazanyag terhelés szerint TDS- ben kifejezve megközelítőleg 1000 kg/nap adja a kritikus gazdaságossági szintet iszaprothasztók üzemeltetésére. Ezt árnyalja a Magyarországi jogi lehető'ségek, mert a keletkezett iszap minő'sítése alapján további jelentőd tételek kerülhetnek az üzemeltetés tágabb keretein belülre. Kulcsszavak: biogáz, dinamikus költségelemzés, szennyvíziszap BEVEZETÉS A szennyvíztisztító telepeken keletkezett fölösiszap hasznosításában mindig is nagy lehetőség volt (Juhász 2013). Mezőgazdasági értéke mellett az energetikai opciók sokasága áll rendelkezésünkre. A korábban meghatározott szennyvíziszap hasznosítási stratégia alapján (Stratégia 2017.) nagy reménnyel töltött el mindenkit az ambiciózus tervek és azok lehetséges megvalósításai. Az ismertetett adatok alapján kézenfekvő volt, hogy fejlesztések sokasága fog elindulni, ennek tükrében különösen nagy figyelem esett a biogáz hasznosításra is. A felsejlett iszap hasznosítási központok méretei ugyanis pont egybeesnek a kategorikusan alkalmassá tehető telepekkel. Azóta tudjuk, hogy a legkiválóbb szándékok ellenére sem sikerült megvalósítani a grandiózus elképzeléseket. Ugyanakkor ezzel együtt is érdemes végig venni azokat a sarokszámokat, amikből kiderül vajon mekkora az a biogáz hasznosítására alkalmas létesítmény legkisebb mérete, amit még gazdaságosan üzemeltethetünk. A VIZSGÁLAT TRÁGYA A szárazanyag mennyiségben kifejezhető szám (TDS, kg/nap), adja meg a gazdaságosan üzemeltethető rothasztó tornyok elméleti és szerencsés esetben gyakorlati legkisebb méretét. Miként lehetséges ez? Forintra kell konvertálni minden feltételezhető költséget, ami az üzemelést befolyásolja. Az ilyen rendszerek üzemeltetését szennyvizeknél 30 évre javasolják tervezni. A jövőbeli események érték korrekciójához a dinamikus költségelemzés tárgyköre ad támpontot (MaSzeSz 2011.). A fiktív szennyvíztisztító telepnek rendelkeznie kell előmechanikai, biológiai és utómechanikai fokozatokkal. A tisztítás során keletkező iszapmennyiséget az iszapkezelés vonalon kell felhasználni. Két út áll előttünk. Az egyiken helyben beékelünk rothasztás biogázhasznosítási rendszert,
