A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

3. szekció - Települési vízgazdálkodás - 18. Vargha Márta - Róka Eszter - Farkas Ágnes - Henczkó Judit - Khayer Bernadett - Kis Zoltán - Málnási Tibor - Pályi Bernadett - Schuler Eszter - Szécsy Orsolya - Pándics Tamás (NNK - ELKH): Szennyvízmonitoring szerepe a népegészségügyben – jelen és jövő

állítottak be. Az első vizsgálatokat több település kevert szennyvíz mintájából végezték, ezek sem vad, sem vakcina-eredetű poliovírus jelenlétét nem mutatták ki. A továbbiakban a vizsgálatok a budapesti szennyvíztisztítókból, valamint közlekedési csomópontok és menekülteket befogadó állomások szennyvizéből folytatják.

A másik fejlesztési irány a szezonális influenza korai előrejelzése. Az influenzavírus is ürül széklettel, mint ezt a H1N1 pandémia időszakában végzett holland vizsgálatok igazolták. A módszerbeállítás a szezonális influenzára is megtörtént, de az influenzajárvány az idei szezonban a szokottnál későbbre tolódott, a hagyományos influenzaszezon időszakában vett minták negatívak lettek.

3. ANTIMIKROBIÁLIS REZISZTENCIA VIZSGÁLATA

Az antimikrobiális rezisztencia korunk egyik kiemelt járványügyi problémája. A kezelésére irányuló korszerű megközelítés az emberi egészségügyet, állategészségügyet és környezetegészségügyet egyesítő ún. „Egy egészség" koncepciót. Az egyes rezisztens mikroorganizmusok és rezisztencia gének gyakorisága a szennyvízben leképezi a közösségben való terjedést, míg a mezőgazdasági szennyvizet fogadó telepek vizsgálata az állati eredetű rezisztenciáról is információt ad. A szennyvíz monitorozása fontos kiegészítője lehet a hagyományos klinikai vizsgálatoknak, mivel a lakosság szélesebb körét reprezentálja, és a tüneteket nem mutató személyek szervezetében előforduló rezisztens mikroorganizmusokat is kimutatja (Pruden és mtsai. 2021).

Magyarország is részt vett egy globális felmérésben, amely 60 országban térképezte fel az antibiotikum rezisztencia gének előfordulását a szennyvízben metagenomikai módszerekkel (Hendriksen és mtsai. 2019). A vizsgálatban a humán egészségügyet a Semmelweis Egyetem, az állategészségügyet a Szent István Egyetem képviselte. Az eredmények azt mutatták, hogy a rezisztencia gének abundanciája Európában és Észak-Amerikában alacsonyabb, mint a többi kontinensen, és elsősorban az országok társadalmi-gazdasági fejlettségével mutat (fordított) összefüggést. Nagyobb felbontású, országon belüli változatosságot is kimutató vizsgálatokkal további információt nyerhetünk az antibiotikum rezisztencia gyakoriságát befolyásoló tényezőkről.

4. HUMÁN BIOMONITORING ÉS GYÓGYSZERFOGYASZTÁS VIZSGÁLATOK

Az emberi szervezetbe kerülő kémiai anyagok - beleértve a szándékosan szedett gyógyszereket és a környezeti expozícióból származó szennyezőanyagokat - jellemzően csak részben hasznosulnak vagy halmozódnak fel, egy részük változatlan formában vagy metabolitként kiürül a vizelettel. így ezek nyomon követésére is lehetőség van a szennyvízből.

Az NNK az ELKH Agrártudományi Kutatóközponttal együttműködésben vizsgálta szennyvízből gyógyszermaradványok, a fájdalomcsillapító diklofenák, illetve a női hormon ösztron és ösztradiol jelenlétét. Az eredmények szerint a diklofenák néhány |ag/l, a hormonok kevesebb, mint 1 |ag/l koncentrációban vannak jelen a szennyvízben (1. táblázat). A kidolgozott, szilárd fázisú extrakción és HPLC-MS meghatározáson alapuló metodika más gyógyszermaradványok kimutatására is alkalmas lehet.

A humán biomonitoring célja, hogy a környezeti kémiai expozíció mértékét és egészséghatását jellemezze az anyagok vagy metabolitjaik célzott kimutatásával a szervezetből, általában vérből vagy vizeletből. Az NNK-ban jelenleg is folynak ilyen mérések, pl. ftalátok, biszfenol-A vagy peszticidek okozta terhelés jellemzésére vizeletmintából. A humán biomonitoring vizsgálatok esetében a legnagyobb nehézséget a reprezentatív mintavétel (megfelelő számú önkéntes toborzása)