A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
3. szekció - Települési vízgazdálkodás - 17. Varga Laura - Ács Tamás - Dr. Buzás Kálmán - Decsi Bence - Dr. Honti Márk - Dr. Knolmár Marcell - Dr. Kozma Zsolt - Strausz Tímea (BME): A LIFE – VÁROSI ESŐ projekt bemutatása: lépések az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó városi csapadékvíz-gazdálkodási rendszerek irányába
csapadék idősorokra van szükség. A szükséges tér- és időbeli felbontású csapadék idősorokat a regionális klímamodellek idősorainak sztochasztikus alapú leskálázással állítjuk elő. A vizsgálatokhoz két leskálázó modellt kombináltan alkalmazunk: a napi felbontású regionális klímamodell csapadék idősorokat először órás léptékre alakítjuk át a Neyman-Scott-féle csapadékgenerátor modellel (Cowpertwait 1991), majd az órás idősorokat tovább bontjuk 10 perces felbontásra egy kaszkád-alapú modellel (Molnár and Burlando 2005; Rupp et al. 2009). A leskálázást két időtávon hajtjuk végre (2030-2050 és 2050-2070) 15 db Euro-Cordex regionális klímamodell és 4 budapesti automata csapadékmérő idősorának felhasználásával az IPCC RCP4.5 szcenáriójára. Az előállított idősorok bemeneti adatként szolgálnak a csapadékvíz-hasznosító tározók méretezésénél és a dinamikus lefolyás szimulációval végzett távlati időszakokra készülő vizsgálatoknál. FOLYAMATALAPÚ LEFOLYÁSMODELLEZÉS A csapadékvíz-elvezetés tervezésénél alkalmazott hagyományos kézi számítási módszerek nem alkalmasak a városi vízgyűjtők és a csapadékvíz-elvezető hálózatok komplex lefolyási folyamatainak leírására. Különösen igaz ez az olyan esetekben, amikor tározás is jelen van a rendszerben, vagy amikor a cél annak a kimutatása, hogy egy vízgyűjtőn történő beavatkozás hogyan módosítja a csatornahálózat terhelését. Ezek vizsgálatához dinamikus lefolyás-modell végzett szimulációra van szükség, amely képes a lefolyások időben változó dinamikáját, azaz a teljes árhullám-képet számolni. A projekt egyik mintaterülete a XII. kerület. A kerületre jellemzőek a nagy tereplejtések, amelyek következtében a gyorsan összegyülekező felszíni lefolyások gyakori villámárvizeket és csatornakiöntéseket okoznak. A területen tervezett beavatkozások egyik fő célja a csapadékvíz-elvezető rendszerek terhelésének csökkentése. Az alkalmazott lefolyásszabályozó megoldások hatékonyságát és kedvező hatásait a rendszerre felépített dinamikus lefolyás-modellel végzett szimulációkkal vizsgáljuk. Az elkészült modellt elsősorban a jövőben hozandó döntések támogatására használható: • A jelenlegi állapot ellenőrzését, a kritikus helyek kimutatását múltbeli adatsorok alapján tudjuk elvégezni. A vízelvezető rendszer kapacitásának hiányosságait, gyengeségeit, az esetleges felszíni kiöntéseket a modell is szimulálni tudja. Ez várhatóan részben megegyezik a tapasztalati adatokkal, de átfogóbb, rendszer-szintű képet kaphatunk az esetleg nem regisztrált vagy kevésbé látható, felszín alatti problémákról. • A tervezett beavatkozásokat beépítve a modellbe, azok hatását is meg lehet vizsgálni, vagyis a modell a beavatkozások optimális helyének meghatározásában is segíthet. A lefolyásszabályozásra különböző megoldások lehetségesek: felszíni, felszín alatti tározás, zöld felületek növelése, víznyelőkapacitás növelése stb. Ezek mértékét változtatva, kombinációjukat alkalmazva változatok vizsgálhatók. A vízgyűjtők közötti átvezetések, tetszőleges csapadékterhelés hatásának vizsgálata. • A csapadék terhelések múltbeli idősora mellett a jövőbeli terhelések hatását is szimulálni lehet a kalibrált, jelen állapotra jól működő modellel. A klímaváltozás lefolyásra gyakorolt hatása különböző szcenáriók szimulációjával vizsgálhatók. • A XII. kerület vízelvezetése nagyrészt egyesített csatornahálózatban történik, a külső részeken épültek elválasztott szennyvízcsatornák és néhány helyen van elválasztott csapadékcsatorna, sokszor a felszíni árkokhoz kapcsolódóan. A csapadékvízelvezetés
