A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
3. szekció - Települési vízgazdálkodás - 15. Tolnai Béla (BioModel Bt.): A kavitron szerepe a szennyvíztisztító telepeken
4 EREDMÉNYEK ÉS FELVETÉSEK A kavitron nedvesőrlő berendezést elsősorban keverékek, mixek előállítására fejlesztették ki. A keverés során a nagy fajlagos felületű adalékanyagon az iszap adszorbciós megkötése válik lehetővé. Az iszap stabilizálásának ez egy szokásos lehetősége. Eleveniszapos medencéknél a recirkulációnak felületnövelő hatása van, amely javítja a tápanyag lebontás hatékonyságát. Télen, amikor alacsony a hőmérséklet, a leromlott tápanyagbontási hatékonyság részben visszaállítható a kavitronos kezelés által. A biogáz mennyisége az iszap sűrítésével, a rothasztó tornyok fűtésével növelhető. A kavitronos kezeléssel tovább fokozható ez a hatás. Ez különösen azért fontos, mert az anoxikus rothasztási folyamat időigénye dupla akkora, mint az oxikus körülmények zajló biológiai lebomlásé (Tolnai, 2019). Vízgépek (szivattyúk, turbinák) kavitációját kimutatni többféleképpen lehet. Elsősorban a sajátosan „ropogó" hanghatás alapján vizsgálják a kutatók a jelenséget. Mikrofonok segítségével nemcsak a hangerő, hanem a hangforrás frekvenciája is mérhető, továbbá érzékelhető a hangforrás pontos helye is (Fáy A. 2020). A kavitron gyakorlati alkalmazása a kavitációs roncsolóhatás kihasználásán alapszik. A roncsolást a szuszpenzió szilárd anyagának elváltozása alapján mérjük. Ha nő a fajlagos felület, a roncsolás megtörtént. A roncsolás oka pedig a kialakult kavitáció. így az is felvethető, hogy vízgépek kavitálásának kimutatásához esetleg érdemes közeget váltani. Tiszta víz helyett a mérések idejére „szennyezett" vizet használni. A roncsolást közvetett módon a szennyezés elváltozásain mérni. Ez esetben nem csupán mikrofonokra, hanem fajlagos felület mérésére alkalmas mérőeszközre is szükség van. Az eltérő detektálási formák egymás kiegészítéseként értékelhetők, amely a jelenség pontosabb feltérképezéséhez vezethet. 5 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A kísérletek végrehajtása a GINOP-2.2.1-15-2017-00068 számú innovációs projekt keretében történt (Raab, 2021). (Kedvezményezett a Dunántúli Regionális Vízmű Zrt.) A fajlagos felület méréseket az ELTE Mikrobiológiai Tanszéke végezte el. A szerző köszönettel tartozik a közreműködésért! 6 HIVATKOZÁSOK Fáy, Á.: Bevezetés a kavitáció fizikájába. http://mek.niif.hu, 2020pp 1-44. Raab, G.: Bionyersanyag-termékskála kialakítása lokális technológiai sor figyelembe vételével - Hasznosíthatósági vizsgálatok az üzemi körülmények optimalizálásával a DRV Zrt. területén VízműPanoráma 2021/6 pp 19-24. Stadler, J.: Szennyvíziszapok stabilizálása lignit bekeveréssel Hírcsatorna 2013/1-2. pp 23-26. Tolnai, B.: A biológiai szűrésről axiomatikus szemléletben. Hidrológiai Közlöny 2015. júl.-aug. pp 63-73. Tolnai, B.: A biofilmen belül zajló folyamatokról. Vízmű Panoráma 2019/1 pp 29-33.
