A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

3. szekció - Települési vízgazdálkodás - 15. Tolnai Béla (BioModel Bt.): A kavitron szerepe a szennyvíztisztító telepeken

2. ábra. A berendezés rajza és fotója

A kezelendő anyagot (vagy anyagokat) a keverő tartályba töltjük. A kezelés többszöri átforgatással valósul meg. A kezelés utáni kitáplálás jelenti az átlépést a következő technológiai fázisba. A konkrét eseteket lásd később.

A berendezésben a kavitronnak négy feladata van:

• homogenizálás, keverés: keverék előállítás - esetünkben szén-/zeolitpor és iszap öszszekeverése. Lásd később.

• anyag továbbítás: a kavitron egyben szivattyú is, hatásfoka azonban nem a legjobb.

• anyagátalakítás: a gépben szándékoltan létrehozott kavitációs zónában roncsolási hatás kifejtése.

Roncsolni baktériumokat lehet, amely egyfajta fertőtlenítésnek is felfogható. Roncsolni az iszap szárazanyag tartalmát lehet, amellyel a fajlagos felület növelése érhető el.

Roncsolni nagy molekulákat lehet, amely a szennyező molekula diffúziós tényezőjének növekedését hozza.

Más szavakkal a kavitron a biokémiai reakciók felgyorsítását szolgáló dezintegrációs eszköz, áramlástechnikai elven működő gép.

• Oxigén beoldódás elősegítése: az oxigént később az oxikus biokémiai reakciók használják el. A fúvók teljesítményigénye lesz ezáltal csökkenthető. Az 2 ábra kísérleti berendezésén a „Légbeszívás"-sal jelölt állócső szolgál erre a feladatra.

2 KÍSÉRLETEK A BERENDEZÉS SEGÍTSÉGÉVEL

A következőkben a Siófoki szennyvíztelepen megvalósult innovációs kísérletekről lesz szó, amelyben nemcsak a kavitron alkalmazhatóságát mutatjuk meg, hanem a hatékonyság mértékét is kiszámoljuk.

2.1 A kísérletek célja

A kísérleteket a félüzemi berendezésen hajtottuk végre. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy a feladatként megjelölt hatások valóban létrejönnek-e, lehetőleg számszerűsítve elsősorban az anyagátalakítással kapcsolatos előzetes meglátásokat.