A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
3. szekció - Települési vízgazdálkodás - 10. Raab Gábor - Tolnai Béla (DRV Zrt. - BioModel Bt.): Bio nyersanyag termékskála kialakítása lokális technológiai sor figyelembevételével – hasznosíthatósági vizsgálatok az üzemi körülmények optimalizálásával a DRV ZRt. területén
(kb. 22 m/m%-os) iszappal, majd komposztforgatóval homogenizáltuk. Az érést 2-3 naponként monitoroztuk, hogy maghatározhassuk a keverések és esetleges víz adagolásának a szükségességét. A folyamat végeztével a prizmákat kirostáltuk, a visszamaradt struktúra anyagot a következő prizmákhoz használtuk fel, a kirostált komposztot pedig betároltuk, egy részét csomagolási céllal, más résztét további mérésekre illetve, tüzeléstechnikai kísérletekhez. A szalmával történő komposztálást, mint referencia értéket vettük számításba (lásd, 3. ábra 5. csop.), ehhez hasonlítottuk a többi komposzt idő és minőség paramétereinek a változását. A legjobb gyakorlat megtalálása jegyében az első prizmák esetében térfogat arány szerint kerültek a mennyiségek a 10 m3-es prizmákba. Majd a klasszikus C/N arányú összeállítást vizsgáltuk, a gyakorlati tapasztalataink alapján a második bizonyult célravezetőbbnek, gyorsabb érést, és homogénebb prizmát eredményezett. A kísérleti prizmáinkhoz a szalmánál olcsóbban beszerezhető faaprítékot használtunk, amelyhez száraz falevelet, esetleg szénát is kevertünk szintén aprított formában. (Mivel ezek az adalékanyagok minden településen változó mennyiségben, de megtalálhatók és a településnek is gondot, költséget jelent a kezelése, elhelyezés, ezért az eddig tömegével használt, de megdrágult szalma jó alternatívája lehet) Megállapítható volt, hogy mindegyik kísérleti prizmánk esetében lezajlott a komposztálódás és a balatoni iszap (lásd, 3. ábra 3. csop.), illetve a vízkezelőművi iszap (lásd, 3. ábra 4. csop.) sem jelentett problémát a komposztálás folyamata során az adagolt mennyiségben. A NÉBIH termékminősítés megszerzéséhez először a ph jelentkezett problémaként, - savasodtak a prizmáink - amely idővel saját magától visszaállt a normális tartományba, de mészhidrát hozzáadagolásával viszonylag gyorsan, könnyen és olcsón kontrollálhatóvá vált a probléma. A nagyobb gondot a TPH okozta, itt összesen 4 fajta adalékanyaggal próbálkoztunk, amelyből csak a BioMass Kappa nevű oltóanyag használata hozott eredményt. A komposztáláshoz használt kevert iszapjaink egy részének a TPH értéke eleve magas volt. A mérési értékek 300-3000 mg/kg tartományban szórnak, amelyet a komposztálás során a 100 mg/kg határérték alá kell csökkenteni. A komposztunk NÉBIH termékké minősítéséhez ez az érték bizonyult a legfontosabb, egyben legkritikusabb peremfeltételnek. Heti szinten monitoroztuk a TPH változását a prizmáinkban. A TPH a szennyvíz iszapban koncentrálódottan van jelen, ennek forrását mérésekkel próbáltuk meghatározni, vizsgáltuk a tisztítási technológia során használt szereket, azokból számottevő TPH nem került az iszapba, a hálózatról sem tudtuk adott mérés időpillanatában kimérni a TPH jelenlétét a nyers szennyvízben, de kizárásos alapon csak a hálózatból (pontszerűen bebocsátva) kerülhet a szennyvíz technológiára, ahol az (elvett) iszapban koncentrálódik.
