A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
3. szekció - Települési vízgazdálkodás - 9. Németh Gábor (Soproni Vízmű Zrt.): A Sopron – Fertőd Térségi-, Nyárligeti, Tőzeggyármajori és Fertőújlaki vízellátó rendszerek összekapcsolása
3.2 A három kisvízmű összekötése és csatlakoztatása a Sopron-Fertőd Térségi Vízellátó Rendszerhez 3.2.1 Hálózati összekötés, aknában telepített nyomáscsökkentők alkalmazásával Amennyiben a Sopron-Fertőd Térségi Vízellátó Rendszerrel való összekötést választjuk, ebben a változatban a három településen minden kutat, medencét, gépházat és a víztornyot is megszüntethetünk. Természetesen ebben az esetben is szükséges az előző javaslatban már leírt két településközi csővezeték. A Sopron-Fertőd Térésgi Vízellátó Rendszerrel való összekötést Sarród felől célszerű megvalósítani, mert így adódik a legkisebb új vezetékhossz melynek kapacitása alapvetően meghatározza a települések vízigényeinek kielégíthetőségét. A Fertőszentmiklósi víztorony nyomásszintje (177 mBf) a 3 község számára túl magas, a három településen a terepszint 116 -117 mBf. közötti. A vízművek jelenlegi névleges nyomása kb. 3 bar, azaz a mértékadó nyomásszint kb.146 mBf-nek felel meg. A különbség 31 m, vagyis a kis fogyasztású időszakban 6 bar nyomás alakulna ki a három kistelepülés hálózatán. Emiatt nyomáscsökkentők beépítése szükséges. A megszüntetéseken túl szükséges Fertőújlak és Nyárliget hálózatának összekötése, Nyárliget és Tőzeggyármajor hálózatának összekötése valamint Sarród és Nyárliget hálózatának összekötése új csővezeték építésével. A Sarród és Nyárliget közötti vezeték nyomvonalát a következő ábra szemlélteti: A megoldás értékelése Ezen változat szerinti összekötés további 4109 m új csővezetéket igényel, vagyis összesen 17.173 m-t. A nyomáscsökkentők beépítésének indoklása: a 3 bar nyomásnövekményt véleményem szerint azért nem szabad megengedni, mert a jelenlegi hálózat nem 6 bar-ra épült ki, a meglevő hálózat próbanyomása lehetett ennyi. A csövek és más hálózati elemek nem „esnének szét" ekkora nyomásnövekedésre, de a hibaszámok növekedésére (40 éves hálózatokon a korrózió hatásai már azonnal jelentkeznének a megnövekedett nyomáson) és az esetleg ebből fakadó fogyasztói panaszok növekedésére mindenképpen számítani lehet. A korábbi évek hibastatisztikái szerint a jelenlegi üzemmenet mellet kevés a hálózati üzemzavar, „csőtörés" alig van. Ha a vízmű vállalná is a kockázatot, hogy magasabb hibaszám mellett kell az üzemeltetést folytatni, nem szabad elfeledkezni a fogyasztói oldalról sem. Az időszakosan kétszeres nyomás a belső hálózatokat és fogyasztói készülékeket is megviselné, melyek miatt az ügyfelek prognosztizálhatóan sorozatos reklamációkkal és kártérítési igényekkel bombáznák az üzemeltetőt. Erre megoldás nyomáscsökkentők alkalmazása, inkább a gerinchálózat néhány megfelelő pontján, semmint az összes fogyasztási helyen a három községben. Üzemeltetési tapasztalatok szerint a nyomáscsökkentők kényesek a szilárd szennyeződésekre, ezért rendszeres karbantartást igényelnek. Nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy ebben az esetben már annyira megnő a tartózkodási idő, hogy a települések előtt érdemes UV csírátlanító berendezéseket telepíteni.
