A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

1. szekció - Vízkárelhárítás - 6. Csibrán Adrián Zoltán (VIZITERV Environ Kft.): Az árvízi kockázatértékelési tervezés során elvégzett nyílt ártéri elöntésmodellezés és kockázatértékelés

Amennyiben ez az érték sűrűn lakott területen található, az életkockázati érték is magasabb lesz, tehát a sűrűn lakott területeken súlyosabb gondot okoz a nagyobb vízmélységek előfordulása. Ez az érték 0,04 alatt elfogadható, 1 fölött kiemelt kockázatot jelent, a kettő között valamilyen köztes kategóriába esik. A nem vagyoni alapú kockázatok esetén az egyes valószínűséghez tartozó érintettséget néztük.

Az elemzések részét képezte egy védekezés állapotra számolt kockázat számítása is, amely során feltételeztük, hogy a 33 éves és a 100 éves árvíz nem okoz elöntést a védekezési vonalon túl, ilyenkor a kockázatot kizárólag az 1000 évenként előforduló elöntésből számoltuk, ezáltal a Vízügyi Igazgatóságok védekezési szerepe a nyílt ártereken is kimutatható.

3. AZ EREDMÉNYEK BEMUTATÁSA

3.1. Elöntési eredmények

Országos szinten összesen 72 különálló vízmélységtérkép készült el a három kijelölt valószínűségre raszteres formátumban, 5 méteres felbontásban. így meghatározásra kerültek azok a területek, amiket relatíve gyakran, közepes valószínűséggel vagy ritkán önt el a víz (11. ábra).

3%-os 1%-os 0,1%-os

vízhozam vízhozam vízhozam

11. ábra. A három vizsgált valószínűséghez tartozó elöntéstérképek a Sajó Miskolc feletti szakaszán

Az elöntési eredmények legfontosabb mérőszáma a belterületi érintettség. A statisztikákban alapvetően a közigazgatási belterületet vettük figyelembe, azaz nem minden esetben kerülnek lakóházak vagy épületek víz alá annak ellenére, hogy a településen megjelenik a víz. Országosan a nyílt ártereken 1000 éves árhullám esetén kicsivel több, mint 40 km2 belterület kerül víz alá. A Balaton tervezési egységen nincsenek nyílt árteres szakaszok, de az Alsó-Tisza tervezési egységen is elhanyagolható a mennyiségük. Az előzetes várakozásoknak ellentmond, hogy a Felső-Tisza tervezési egységen kevés a potenciálisan veszélyeztetett belterület annak ellenére, hogy számos település található a nyílt árteren. A Felső-Duna tervezési egységen már nagyobb területek kerülhetnek víz alá, elsősorban a Rába völgyében érinttet települések miatt. A Közép-Tiszai tervezési egységen található a legtöbb veszélyeztetett település, a veszélyeztetett belterület itt már meghaladja a 10 km2-t. A Közép-Duna tervezési egységre eső Budapest környéki településeknek és az Ipoly mentén található településeknek köszönhetően a legnagyobb belterületi elöntés országosan itt található. (1. táblázat).