A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
3. szekció - Települési vízgazdálkodás - 7. Kálmán Attila (SZIE): Kék-zöld infrastruktúra, avagy egy kooperatív, pozitív összegű játék
A társadalom támogató hozzáállása a nemzetközi kutatásokból és szakirodalmi forrásokból jól látható. Ez a megfelelő tájékoztatás - és együtt gondolkodás - könnyen elérhető különféle edukációs módszerekkel, valamint társadalmi és szakmai fórumokkal. Ez igazolást nyert idén tavasszal az Insula Magna komplex vízgazdálkodási és fenntartható fejlesztési program által szervezett 4 workshop kiértékelésében, amelyek során a különböző érdekeltek eltérő álláspontja sok esetben már rövid egyeztetést követően is egy irányba voltak terelhetők. A Velencei-tó környéki települések polgármestereit megkeresve, egy kérdőíves felmérés készült a helyi vízgazdálkodással kapcsolatban. A kérdőív egy integrált vízgazdálkodási döntéstámogató modell részét képezi és arra kereste a választ, hogy a településeken milyen vízzel kapcsolatos problémák, illetve fejlesztési igények merültek fel, továbbá hogy miként gondolkoznak az önkormányzati vezetők a természet-alapú megoldásokról. A kiküldött kérdőívek kb. 40%-a érkezett vissza online kitöltve, majd ezt követte a hiányzó települések vezetőinek személyes megkeresése. Egyes kérdésekben jelentős összhang tapasztalható a vizes válaszokban, amelyek megerősítik a nemzetközi klímaváltozási folyamatokat is. A nadapi adottságok és igények felméréséhez a polgármesterrel folytatott interjúk nyújtottak segítséget, valamint a társadalom bevonásával lezajlott fórum is, amelyek során probléma és lehetőség térkép került felrajzolásra. A polgármesterrel készült mélyinterjúk elsődleges célja a jelenlegi vízgazdálkodás feltérképezése, a fennálló problémák és korlátok azonosítása és a különféle fejlesztési lehetőségek számbavétele volt. Az egyeztetések során a klímaváltozás várható települést érintő hatásainak elemzése, az erre adható természet-alapú megoldások nyújtotta lehetőségek és a településfejlesztési képbe illő kék-zöld infrastruktúrák azonosítása megtörtént. A főbb területek (10. ábra), amelyek alkalmasak lehetnek a természet-alapú megoldások befogadására, valamint azok lehetőségei:- Haladás-Sukorói utak kereszteződése, kiszáradt „pozitív" kút újraélesztése (piros);- Templom köz-Haladás útkereszteződés, csapadékvíz elvezetése (zöld);- Szintezési ősjegynél természet-alapú rekreációs tó kialakítása (sárga);- Hegyalja út vízelvezető rendszer kiépítése (kék);- Béke-Szabadság utak kereszteződése, csapadékvíz átvezetés megoldás (fehér);- Pázmándi út melletti szántó, önkormányzati területen záportározó létesítése (pink);- erdőszéli kiszáradt patakmeder revitalizációja (szürke);- Csúcsos-hegyen lévő szőlők és kiskertek vízellátásának megoldása (lila) Az utóbbi évek heves esőzéseinek és a növekvő lakosságszám együttes eredményeként, a Hegyalja út már önmagában most is évi közel egy milliós karbantartási terhet jelent az önkormányzatnak és még így is, éves szinten hónapig nehezen járható az út. Korábban, még akár 810 éve is, nem vagy csak nagyságrendekkel kisebb költséget jelentett. Egy átfogó csatornarendszer épp úgy megoldás lehet erre, mint egy többlépcsős, lokális, apró vízvisszatartó infrastruktúrákból álló rendszer. A vízhozam megállapítása háromféle módszerrel történt:- az elérhető digitális térképadatbázisok (e-közmű, CGIS, google maps) segítségével a terület részekre bontásával és manuális vízhozam számítással, 10. ábra - érintett területek
