A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

3. szekció - Települési vízgazdálkodás - 4. Cziráki József - Márványiné Károlyi Andrea - Mogyorós Árpád - Tolnai Béla (DRV Zrt. - BioModel Bt.): A komposztálás nehézségei

• A termofil hőmérsékleti tartományban a patogén baktériumok elpusztulnak. A komposztálás tartósan termofil viszonyok közt zajlik. Ez garantálja a kellő mértékű sterilizálást.

• A rothasztás nem minden esetben történik termofil körülmények között. A siófoki szennyvíztisztító telepen mezofil rothasztás van, emiatt higiénés mikrobiológiai vizsgálattól nem várhatunk el negatív minősítést.

• A többszöri átkeverés mixelésnél ugyan hőmérséklet emelkedéssel jár, de messze nem éri el a termofil tartományt. Ezen eljárásnál inkább a kavitációs sejtroncsolás jelenti a sterilizálódást, amely azonban méréseink szerint nem volt hatékony. A csíraszám 10 nagységrendjéből csak 2 nagyságrendben csökken a sejtszám. A mezofil rothasztás és a mixelés utáni szárítás - azaz a vizes élettér megvonása - jelenti a megoldást, azaz vezet a kellő eredményre.

A szénmixen az elvetett magok kikeltek. Ezt az K+F projekt keretében végrehajtott kísérletekben igazoltuk. A DRV Zrt. gyakorlatában a hulladékstátuszú rothasztott iszap mezőgazdasági felhasználása nem ütközik korlátokba. A gazdák részéről nem érkezett panasz. Következésképp a laboratóriumi körülmények között végrehajtott csírázási és gyomosító vizsgálat túl szigorú következtetésre jut. Felmerül a kérdés, hogy esetleg már korábban a víztisztítási fokozat környékén próbáljuk meg a TPH- t eltávolítani. A CORAX-BIONER Biotechnológiai Zrt. ADEPSOILBAC háromlépcsős technológiája a szennyvíztisztító telepeken keletkező nyers- és fölösiszapok mikrobiológiai starterkultúrával való irányított kezelését célozta meg (Nagy, 2018)). Ez az elgondolás a szennyvíztisztítási technológiáról közvetlenül leválasztott, stabilizálásra kerülő iszapok TPH mentesítését célozza. Az így „előkezelt" iszapot termék előállításra használva nemcsak a komposztok, hanem a mixek és rothasztott szolár-szárított iszap is képesek lesz megfelelni a határértéknek. Ez az előkezelés az egyes termék előállítással végződő iszapstabilizálási eljárásokat egyformán helyzetbe hozná.

Az ADEPSOILBAC háromlépcsős technológiának azonban nem elhanyagolható a beruházási költsége, az üzemeltetési költségeket javarészt az adagolandó biológiai starter adalékanyagok ára teszi ki.

A fentiekből következik, hogy a TPH eltávolítása jelentősen megdrágítaná a szennyvíz iszapból készített termékek árát. 3

3 KÖVETKEZTETÉSEK

A TPH határérték hulladék státuszú szennyvíz iszapra: 4000 [mg/kg] sz.a. a hulladék státuszú szennyvíziszap komposztra: 1000 [mg/kg] sz.a., a minősített termék komposztra ugyanez az érték 100 [mg/kg] sz.a.. Mindhárom változat kikerülhet termőterületekre, igaz különböző előírások mentén. A minősített terméknek szinte szabad a felhasználhatósága. Korlát csak a maximálisan kijuttatható 170 kg/ha nitrogéntartalom miatt áll fenn.

Ha a kőolajszármazékok távoltartása a termőterületekről fontos, akkor az egyetlen határérték megadásával is megoldható lenne. Külföldi szakirodalmakban a kész komposzt jellemzőinek összefoglalásánál a TPH nem is szerepel a minősítési paraméterek között (lásd 3. táblázat).