A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 6. Csibrán Adrián Zoltán (VIZITERV Environ Kft.): Az árvízi kockázatértékelési tervezés során elvégzett nyílt ártéri elöntésmodellezés és kockázatértékelés
AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATÉRTÉKELÉSI TERVEZÉS SORÁN ELVÉGZETT NYÍLT ÁRTÉRI ELÖNTÉSMODELLEZÉS ÉS KOCKÁZATÉRTÉKELÉS CSIBRÁN ADRIÁN ZOLTÁN tervező VIZITERV Environ Kft. KIVONAT Az Árvízi Kockázatkezelési Terv egyik jelentős összetevője volt az árvizek okozta kockázat meghatározása az első rendű fővédvonal által nem védett nyílt ártereken. A folyamatnak részét képezi az elöntési térképek előállítása hidrodinamikai modellekkel, melyeknek alapját a 2014-ben elkészült Nagyvízi Mederkezelési Tervek biztosították. Az elöntés térképek három előfordulási valószínűségre készültek el, ezek alapján állítottuk elő a belterületi érintettség statisztikákat és a kockázatértékelést. A kockázatokat kétféle típusra osztottuk: a vagyoni kockázatok a bekövetkezett kár és a bekövetkezés valószínűségének szorzatként számíthatók, míg a nem vagyoni kockázatok az elöntés alapján lehatárolt érintettség alapján lettek meghatározva. Az eredményeket az ÁKK-ban használt tervezési egység szintjén értelmeztük. KULCSSZAVAK: árvíz, nyílt ártér, 2D hidrodinamikai modellezés, elöntés, kockázat, mértékadó árvízszint 1. BEVEZETÉS Az Árvízi Kockázatkezelési Terv (ÁKK) egy lényeges részfeladata a jelentősebb hazai folyók nyílt árteres szakaszinak elöntés- és veszély térképezése (Horkai, 2014). Töltésezettlen folyószakaszok kockázatának számításával először az Egyesült Államokban és Angliában foglalkoztak a különböző vízállás valószínűségek előállításával (Nagy, 2005). Jelen munkálatokhoz a kiindulási alapot a Nagyvízi Mederkezelési Tervek (NMT) jelentették, amelyek 2014 decemberéig készültek el a 2013. évi Duna árvíz tapasztalatainak hatására (Kerék, 2020) és a töltések között, illetve a nyílt ártereken hivatottak leírni az elöntési eseményeket. Országosan 68 NMT szakasz található, amelyekből 32 tartalmaz nyílt árteres területeket (1. ábra), ami körülbelül 3150 km folyószakaszt érint. Az elöntés eredmények három előfordulási valószínűségre készültek el: a 3%-os (33 éves), az 1%-os (100 éves) és az 0,1%-os (1000 éves) valószínűségre, amelyek alapján a kockázati térképek létrejöttek. Az elemzések az ÁKK-ban egységesen használt nyolc tervezési egységre lettek kidolgozva. Egy-egy NMT terület több nyílt árteres szakaszt is tartalmaz, valamint néhány esetben több NMT együtt kezelése volt célszerű, ugyanis hidrodinamikailag összefüggő rendszert alkotnak. A lehatárolásokat térinformatikai eszközökkel, az Árvízi Kockázati Információs Rendszer (ÁKIR) adatbázisra építve készítettük el, így biztosítva a rendszer homogenitását. 2. MÓDSZERTAN 2.1 Nyílt árteres szakaszok határának meghatározása A nyílt árteres szakaszok meghatározása során két fő szempont szerint kerültek lehatárolásra a területek: első a kimerült magasparti szakaszok, amelyek az elsőrendű védvonalak mentén helyezkednek el, de a mértékadó árvízszinthez (MÁSZ) közeli vízszintek már elöntést okoznak. Ilyen területek - ha síkvidéken vannak - akkor potenciálisan nagy elöntést is okozhatnak. Második a nyílt ártérrel érintett települések, azaz olyan szakaszok, ahol önkormányzati védvonal található.
