A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)

3. szekció - Települési vízgazdálkodás - 1. Benő Diána - Cziráki József - Gersei István - Tolnai Béla (DRV Zrt. - BioModel Bt.): Iszapstabilizálási eljárások gazdaságossága

A 8. ábrán vázolt viszonyok alapján a következő megállapítások, ajánlások tehetők:

• Minden olyan eljárás költségmegtakarítással jár, ahol a költségek a díjban megtérített költségszint alatt alakulnak.

• A legelőnyösebb változat, a zöldhulladékkal történő komposztálás a termékminősítés elérésével. Ez a változat, az iszapkezelés teljes költségének megtérülése mellett bevétellel is jár - feltéve, hogy találunk vásárlót a termékre. A műtrágyaárak drasztikus emelkedése növeli a piacra jutás esélyeit. A komposztálás eredményessége tovább nőhet az adalékanyagok „költségmentes" begyűjtésével, a kalkulációban 2000 Ft/t áron lettek figyelembe véve ezek a tételek.

• A szalmával történő komposztálás költségszintje ettől nem sokban tér el.

• Az adalékanyagok relatíve magas ára miatt, jelentős javulást a mixeléssel sem tudunk elérni. A TPH határértéknek a mixek nem felelnek meg, miáltal ez az iszapkezelési eljárás jelenleg csak hulladék státuszú végtermék előállítására képes. Problémát jelent a végtermék mikrobiológiai megfelelőségének elégtelensége is. A mixelésnek legfontosabb előnye, hogy a technológiába illeszthető, kis beruházás- és helyigényű. Az időtartamot tekintve pedig egy gyors átfutású iszapstabilizálási eljárás.

• A szalmával való keverés egy ideig még jelenthet iszapkezelési alternatívát, annak ellenére, hogy ezen eljárással csak részlegesen stabil végterméket tudunk előállítani, minősítésére nincs remény.

• A rothasztott szolár-szárított iszap a nagy beruházási költségek ellenére versenyképesen javít a viszonyokon. Ebben szerepet játszik a biogáz energetikai hasznosítása és az egyre dráguló energia, amely jelentősen javíthat a többi eljáráshoz képest az üzemeltetési költségek alakulásán. Ne felejtsük el, 2020. évi költségekkel kalkuláltunk, 2022- ben a villamos energia ára többszörösére emelkedett, így a megtakarítás is a többszöröse lesz a korábbi évekének. Nagyobb, új beruházású telepek esetén a magasabb beruházási költségek az energiahasznosítás révén megtérülnek, a szolárszárítás eredményeként, pedig jelentősen csökkennek a hasznosítási költségek.

• A szolárszárított iszap égetése mind saját kazánnal, mind SRF hasznosítás során a díjban megállapított költségszint alatt alakul. A saját kazánnal történő égetés költségei tovább csökkennek az energiahordozók árának növekedésével a magasabb megtérülés miatt, illetve a kazán árának csökkenésével. A kísérletben használt hőhasznosító berendezés egy prototípus, a „tömeggyártás" során az előállítási költségek mérséklődnek.

• A közgazdasági haszon mellett nem elhanyagolható a társadalomra és környezetre kifejtett pozitív hatás. A melléktermék, a hulladék hasznosítása, termékké való alakítása a környezettudatos gondolkodás és gazdálkodás eredménye. A technológiai folyamat során történő vagy a keletkező végtermék energetikai hasznosítása ezt példázza. A komposzttermék mezőgazdaságban történő felhasználása hasonló pozitív eredménynyel bír, mint a szerves trágyázás: javítja a talaj szerkezetét, víztartó képességét, növeli a talaj ellenálló-képességét.

Felborulna a best practice ajánlásának fenti sorrendje, ha a TPH nem lenne korlátja minősítésnek. Ugyanis ekkor az 3., 4., 5. sorszámú végtermékek mindegyike minősített termékké válna. Most csak 3. sorszámú komposztálás eredménye válhat minősített termékké.

Az K+F+I tevékenység során szerzett tapasztalatok ezt mindenképpen alátámasztják. Ehhez azonban a paradigmaváltás kiteljesítésére van szükség. Szorgalmazni kell a víziközmű vállalaton belüli komposzttelep működtetését, a minősített termék forgalmazásának ágazaton belüli vagy ágazatok közötti megszervezését.