A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
3. szekció - Települési vízgazdálkodás - 1. Benő Diána - Cziráki József - Gersei István - Tolnai Béla (DRV Zrt. - BioModel Bt.): Iszapstabilizálási eljárások gazdaságossága
A bejövő szennyvíz mennyiség, mint naturália áll legközelebb az értékesített mennyiséghez, és a benne levő iszap mennyiség is a különböző technológiák esetében közel azonos arányú, így alkalmas az összehasonlításra. A kevert iszapra vetített fajlagos értékek az összevetésben hasonlóan alakulnak, mint a bejövő szennyvízre vetített értékek. A mixek és komposztok a megvásárolandó adalékanyagok miatt lesznek drágábbak. A keletkező végtermékre vetített fajlagos értékek sorrendje átrendeződik. Ez két okra vezethető vissza: a végtermékek nemcsak iszapot tartalmaznak és a szárazanyagtartalmuk is erősen eltér. Továbbá a fajlagos költségekben megmutatkozik a beruházási költségek nagyságának súlya is. A keletkezett iszap szárazanyagtartalmára vetített fajlagos értékek számítása talán a „legigazságosabb" összevetés, mert a legjobban tükrözi a víztelenítés technológiai viszonyait. Bármelyik összevetést is nézzük, a víztelenített iszap a legolcsóbb iszapkezelési változat. Amikor az iszapkezelés a hasznosítható termék előállítás irányába mozdul el, a költségek megemelkednek, hiszen többletmunka, többletberuházás és többlet anyagfelhasználás valósul meg, ezek a többletköltségek azonban a hasznosítás során meg is térülhetnek. 4. VÉGTERMÉKEK HASZNOSÍTÁSA, ÉRTÉKESÍTÉSE A keletkező iszap ill. a belőle előállított végtermék ártalmatlanítása vagy hasznosítása még a csatornaszolgáltatási feladatok részét képezi. A kommunális jellegű szennyvíziszap nem helyezhető el. Az 5. ábrán a hasznosítás lehetőségei láthatóak. A fő rendező elvek is kiolvashatóak az ábrából, eszerint beszélünk: Ártalmatlanításról és hasznosításról. A hasznosítás nem feltétlenül eredményez a víziközmű vállalat számára bevételként realizálható hasznot, sokkal inkább a kiadások mérséklése jön csak szóba. Hasznosítás bármely kezelési művelet - ideértve a válogatást is -, amelynek fő eredménye az, hogy a hulladék hasznos célt szolgál annak révén, hogy olyan más anyagok helyébe lép, amelyeket egyébként valamely konkrét funkció betöltésére használtak volna, vagy amelynek eredményeként a hulladékot oly módon készítik elő, hogy ezt a funkciót akár az üzemben, akár a szélesebb körű gazdaságban betölthesse; Ártalmatlanítás minden olyan kezelési művelet, amely nem hasznosítás; a művelet abban az esetben is ártalmatlanítás, ha az másodlagos jelleggel anyag- vagy energiakinyerést eredményez. • Stabilizálatlan és stabil termékről. Stabil termék alatt azt a terméket értjük, amely az előállítás és a felhasználás közötti időtartamot áthidalni képes. A stabilizálásnak éppen ez a legfőbb célja. Olyan iszapkezelésből beszélünk, amikor a kapott végtermék egy bizonyos ideig - a felhasználás időpontjáig - problémamentesen elraktározható. • Mezőgazdasági és energetikai hasznosításról. A mezőgazdasági hasznosításnak két megnyilvánulási formája fontos. A végtermék szántóföldi kihelyezésével javul a talajszerkezet vízmegtartó képessége, azonkívül a növények tápanyag utánpótlása is megvalósul. Az energetikai hasznosítás mono- vagy együtt-égetést jelent. Társadalmi szempontból a mezőgazdasági hasznosításnak előnyt kell biztosítani, mert ugyan az energetikai hasznosítás is jár előnyökkel, mégis egyfajta környezetszennyező hatása van. Gazdasági hasznosítási szempontból az iszapkomposzt versenyképes és hiánypótló alternatívát jelent. • A termék hulladék és minősített termék státuszáról. A hasznosítás mikéntjétől függően a minősítést a NÉBIH, illetve a KERMI adja ki. A kvázi korlátozásmentes mezőgazdasági
