A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 5. Czirok István - Püspök Ákos (DDVIZIG): A Dráva folyó kis vizeinek, illetve hajózhatóságának változása az elmúlt 20 évben
• Az szeptemberben és novemberben csökkenő tendencia figyelhető meg, októberben különösen jelentős a csökkenés. Augusztusban egyelőre stagnálás látszik. • Az éves grafikonon látható, hogy Drávaszabolcsnál az elmúlt 20 év során átlagosan 0,84 nappal csökkent évente a hajózható kisvízszint tartóssága. (16 nap) Az említett jogszabályban leírt 240 napos tartósság Drávaszabolcsnál csak árvizes években kimutatható, Barcsnál csak jelentősebb árvíznél (2014). Az elmúlt 20 év során Drávaszabolcson a 160-180 nap körüli átlagos tartósság a jellemző, míg Barcsnál a 80-120 nap. Ezek az értékek a következő évtizedben további csökkenést fognak mutatni. További megfontolás tárgyát képezheti a napi jelentős vízszintingadozás, mely Barcsnál még mindig 50 cm is lehet. 5. A DRÁVA RELATÍV VÍZSZINTCSÖKKENÉSÉNEK HATÁSA A HAJÓZÁSRA ÉS A FOLYÓ PARTVIDÉKÉRE A Dráva folyón sajnos elenyésző mennyiségű az éves hajóforgalom Eszék felett. 1-2 sétahajót leszámítva, csak csónak forgalom van. Az ismertetett hajózási kisvíz tartósság elmúlt 20 évben látható csökkenésének ezért elenyésző hatása van, problémát szinte nem okoz. A 17/2002. (III.7.) KöViM rendeletben foglalt hajózási kisvíz adatok felülvizsgálata az elmúlt húsz év klimatikus és mederváltozásai miatt viszont időszerű lehet, ugyanis ezek a problémák nem csak a Drávát, de Magyarország összes folyóját érintik. A Dráva partvidékén, mint a természetvédelmi érintetlen területeken, valamint a nagy kiterjedésű mezőgazdasági területeken is érezhető a Dráva medersüllyedés miatti egyre lejjebb lévő vízszintje. A DDVIZIG szakemberei már évtizedekkel ez előtt rendelkeztek olyan tervekkel, melyek a Dráva folyó vízjárásának helyreállítását, a folyó menti területek talajvízszint csökkenésének megállítását, a folyó medermélyülését, a kis- és középvízszintek csökkenését, továbbá energiatermelés kialakítását tartalmazták. Ezek a megoldások jelentős költségeket emésztettek volna fel, ezért nem kerültek megvalósításra, továbbá annyira elavultak, hogy nem adnának pontos képet a jelenlegi helyzetről, hiszen több helyen már a mellékág revitalizációk is elkészültek. Keressük azon projekt lehetőséget, mely segítségével a jelenlegi mederváltozások figyelembevételével a teljes magyar Dráva szakasz vizsgálatával újra lehetne tervezni a fenékküszöbök kiosztását, melyek véleményünk szerint nagyban javítanák a Dráva folyó magyarországi vízgyűjtőjének helyzetét és vízzel való ellátottságát. Azonban ez nem csak Magyarországot érintő beavatkozás, hanem a szomszédos Horvátországot is jelentősen érinti. A Dráva partvidék talajvíz szükségletét igyekszik pótolni többek között a nemrég elkészült Ős-Dráva vízkivételi- és csatorna-rendszer. A Dráva parton lévő 5 m3/s kapacitású vízkivételi mű próbálja pótolni a hiányzó vízkészletet az élővilág és az ott élő emberek számára az Ormánság területén. Továbbá azt vonja maga után, hogy az árvizek kicsivel magasabb szinten vonulnának le az adott területen. Ez komolyabb nemzetközi együttműködést igényel a határvízi szomszédunkkal. Felismerve a lehetőségeket a DDNPI, a WWF, horvát, szlovén és osztrák szakemberekkel próbál közös tervet készíteni, hogy hogyan lehetne a Dráva folyó vízjárásának helyreállítását, a folyó menti területek talajvízszint csökkenésének megállítását, a folyó medermélyülését, a kis- és középvízszintek csökkenésének megállítását elérni. Az együttműködés során többek között kiemelt hangsúllyal kívánunk foglalkozni a drávai fenékküszöbök kialakításának lehetőségével, mint az előbbi problémák orvoslásának egyik hatékonynak tűnő megoldásával.
