A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
3. szekció - Települési vízgazdálkodás - 1. Benő Diána - Cziráki József - Gersei István - Tolnai Béla (DRV Zrt. - BioModel Bt.): Iszapstabilizálási eljárások gazdaságossága
rozni. alapadatként a 2020. évi naturália és könyvelési adatokat használtuk. Ahol nem állt rendelkezésre könyvelt vagy mért adat, ott tapasztalatok alapján határoztunk meg (pl. leadott teljesítmény). A végtermékek tulajdonságait a 1. táblázatban foglaltuk össze. Ssz Termék megnevezés Mintatelep Minősítés Megjegyzés 1. Víztelenített kevert (nyers+fölös) iszap Agárd hulladék a leggyakoribb DRV-s iszapkezelés 2. Szalmával kevert (nyers+fölös) iszap Balatonfőkajár hulladék sikeres megoldás a DRV-nél 3.a Iszapkomposzt (zöldhulladék) Fiktív minősíthető az K+F+I során előállítva 3.b Iszapkomposzt (szalma) Fiktív minősíthető az K+F+I során előállítva 4.a Iszapmix (szén) Fiktív minó'síthetó' az K+F+I során előállítva 4.b Iszapmix (zeolit) Fiktív minó'síthetó' az K+F+I során előállítva 5. Szárított rothasztott iszap Siófok minősíthető a Siófoki szvt. terméke 1. táblázat. Az iszapstabilizálási eljárások végtermékei Az 1. víztelenítés, 2. szalmával keverés, 5. rothasztás fajlagos költségei meglévő telepek valós költségei alapján voltak képezhetők, a 3. komposztálás és 4. mixelés költségei az innovációs kísérletek ráfordításai alapján lettek kalkulálva és egy elképzelt fiktív telepméretre vonatkoznak. A komposztálás esetén a legkisebb gép, a komposztforgató kapacitásához illesztettük a telepet. A mixelésnél az ÁTB teljesítőképessége határozta meg a telep méretét. A komposztálás és a mixelés kalkulálásánál alesetek is megkülönböztetésre kerültek. A 3.a, 3.b illetve a 4.a, 4.b eseteket az eltérő struktúraanyagok (zöldhulladék vagy szalma) és adalékanyagok (szén vagy zeolit) használata különbözteti meg. A különbségtétel nem technológiai vonatkozású, hanem az alkalmazott adalékanyagok eltérő árára értendő. A valódi és a fiktív telepek beruházási költségeinek számbavétele a létesítési költségek jelenértékének megadásával volna igazán korrekt. A számítások elvégzéséhez az adatok nem álltak teljes körűen rendelkezésre, ezért a vagyonértékből és az abból eredeztethető értékcsökkenési leírásból indultunk ki. Az üzemeltetési költségek számszerűsítése egyszerűbb volt. Az adott kontrolling adatok és a naturáliák közvetlen mérése segítségével megalapozott számok voltak kimunkálhatók. A számosság okán a számításokban a költségek előjele pozitív, a hasznok, bevételek negatívak. A fajlagos költségek képzéséhez legelőször az eljárások mennyiségi jellemzőit a naturáliákat kell meghatározni (lásd 2. táblázat). Az 1., 2., 5. esetekben a mintatelepek adatait használtuk, a 3.a;b és a 4.a;b estekben a telepmérethez hasonlóan becsléssel határoztuk meg a mennyiségeket. Ssz Befolyt szennyvíz Kevert iszap Keletkezet termék Termék szárazanyagtart. Keletkezett termék iszapmennyisége [m3/év] [t/év] [t/év] [%] [t/év] 1. 2 422 629 36 483 3 220 17 561 2. 1 173 431 15 160 1 516 21 303 3.a 1 032 724 15 554 1 373 60 233 3.b 1 032 724 15 554 1 373 60 233 4.a 851 977 12 830 1 133 40 192 4.b 851 977 12 830 1 133 40 192 5. 3 942 283 51 026 1 163 80 930 2. táblázat. Az eljárások mennyiségi adatai, naturáliák
