A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 5. Czirok István - Püspök Ákos (DDVIZIG): A Dráva folyó kis vizeinek, illetve hajózhatóságának változása az elmúlt 20 évben
3. DRÁVÁI VÍZÁLLÁS ADATOK Jellemző vízállás és vízhozam adatok, hajózási vízszintek: Barcs: Legkisebb vízállás (LKV) (1901-2013): Közepes vízállás számtani középpel (KÖV): Legnagyobb vízállás (LNV): Mértékadó árvízszint (MÁSZ): Legkisebb vízhozam (LKQ) (1960-2013): Közepes vízhozam (KÖQ): Legnagyobb vízhozam (LNQ): Hajózási kisvízszint:-164 cm (2011. XI. 24.) 69 cm 618 cm (1972. 07. 19.) 627 cm (104,41 mBf) 114 m3/s 517 m3/s 3190 m3/s 40 cm Drávaszabolcs: Legkisebb vízállás (LKV) Közepes vízállás számtani középpel (KÖV): Legnagyobb vízállás (LNV): Mértékadó árvízszint (MÁSZ): Legkisebb vízhozam (LKQ) Közepes vízhozam (KÖQ): Legnagyobb vízhozam (LNQ): Hajózási kisvízszint:-55 cm 141 cm 596 cm (1972.04.22.) 627 cm 127 m3/s 527 m3/s 2490 m3/s 110 cm A hajózási vízszintek országosan a 17/2002. (III.7.) KöViM rendelet 4. számú mellékletében lettek meghatározva 20 évvel ezelőtt. Az elmúlt 20 év során a kis- és középvízhozamok a Dráván számottevően nem változtak, viszont a felsőbb szakaszokon lévő vízerőművek hordalék visszatartó hatása miatt a meder minden évben jelentékeny mértékben süllyed. A medersüllyedés üteme Barcs szelvényében kb. évi 3cm, Drávaszabolcs szelvényében kb. évi 1 cm átlagosan. 3. ábra Keresztszelvények alakulása a Dráva barcsi vízmércénél 1974-2022 között
