A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 23. Szabó Gergely (ADUVIZIG): A Szelidi-tavi csatorna vízpótlási lehetősége
4. VÍZRAJZI MONITORING Az öntözővíz-igények kiszolgálásához szükséges a mederben tárolt víz térfogatának ismerete, amelyhez a létesítendő vízrajzi állomások távjelzősítése szükséges. Jelenleg nem történik észlelés a csatornán, a térségben pedig több állomáson is csak heti néhány alkalommal történik észlelés, ami nem szolgáltat elegendő adatot ahhoz, hogy bármelyik pillanatban meghatározható legyen a csatornában tárolt víz mennyisége. 4.1 Vízrajzi monitoring tervezett fejlesztésének tartalma A Géderlaki-csatorna jelentős mértékű vízpótlást, ezáltal fokozott vízbiztonságot jelenthet a Szelidi-tavi-csatorna térségében, továbbá szükség esetén a lehullott csapadékot összegyűjtve csökkentheti a káros mennyiségű belvizek kialakulásának kockázatát a térségben. A részletesebb idősorok segítségével meghatározhatók a csatorna olyan paraméterei is, mint a vízgazdálkodási hossz-szelvény, amelyből megállapítható, hogy mekkora szabad vízkészlet van egy adott csatornaszakaszon, továbbá minden pillanatban előállíthatóak felszíngörbék, valamint hidrológiai hossz-szelvény is. Ezáltal meghatározhatóvá válik, hogy a csatornában mekkora a statikus és a dinamikus vízkészletek mennyisége, illetve, hogy ezek elegendőek-e a megnövekedett mezőgazdasági vízigények kiszolgálásához. A vízpótlás hatékonysága érdekében szükséges a Duna vízkivételi szelvényében ismerni a folyam vízállását, ugyanis ezzel biztosítható a vízpótló mű szakszerű üzemeltetése. A fejlesztés keretében az alábbi helyszíneken szükséges a vízszint- és áramlásmérő műszerek beépítése: • Géderlaki-csatorna nyugati vége (megépítendő vízpótló mű): vízszintmérés alvízen és felvízen, valamint áramlásmérés • Géderlaki-csatorna keleti vége (torkolat): vízszintmérés felvízen 4.2 Monitoring műszaki megoldása A távjelzőrendszer kialakításához a mérés helyszínén alépítmény építése szükséges. A vízállás regisztrálására nyomásszondák kerülnek beépítésre (2 db azokon a helyeken, ahol a zsilip felvízi és alvízi oldalán is történik mérés). A szondák acélcsövekbe kerülnek beépítésre, amelyek elhelyezése a helyszín adottságainak függvényében kétféle módon lehetséges: függőlegesen a zsilipakna falára vagy rézsűben. A műszerek összekapcsolása egy szabványosított távmérő dobozban történik, amely tartalmaz többek között pufferakkumulátort, túlfeszültség-levezetőt, antennát stb. A szondakábelek az adatgyűjtő dobozhoz föld alatt vezetett KPE csőben kerülnek elvezetésre. A csatorna nyugati végén egy csővezetékre szerelhető Doppler-elvű áramlásmérő kerül beépítésre. A szonda a vízszintmérő szondák számára kialakított távmérő dobozhoz kapcsolódik. A kábel az adatgyűjtő dobozhoz föld alatt vezetett KPE csőben kerül elvezetésre. Az áramlásmérő elhelyezéséhez speciális alépítmény kialakítása szükséges, amely lehetővé teszi a műszert rögzítő szerkezet mozgatását. A távjelzősítés megvalósulásával az alábbi adatokat szolgáltatja a rendszer: • Felvízi vízállás • Felvízi vízhőmérséklet • Alvízi vízállás • Alvízi vízhőmérséklet • Vízhozam • Tápfeszültség • Térerő
