A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 23. Szabó Gergely (ADUVIZIG): A Szelidi-tavi csatorna vízpótlási lehetősége
2.2 1978-as Kiviteli terv 1978-ban elkészült a Géderlaki-csatorna felújításához szükséges kiviteli terv. A csatorna kettős hasznosítási célra lett tervezve, a terület belvizeinek levezetésére, illetve a területen tervezett öntözőtelep vízellátására. A beruházási dokumentumok szerint a csatorna 2+150-es szelvényében került megtervezésre a nyomásközpont. A csatorna kiviteli tervéhez tartozó műszaki leírásában a következő műszaki paraméterek szerepelnek: - esés: 0,1 - vízmélység: 0,75 m- fenékszélesség: 2 m- rézsűhajlás: 1:1,5- vízsebesség: 0,21 m/s A csatornán 3 műtárgy került kiépítésre: 1-es, 2-es, és 4-es 2 x 100-as átmérőjű ikeráteresz. A 3-as számmal ellátott műtárgy egy vasszerkezetű vasúti híd, amely a Kalocsa-Dunapataj akkoriban tervezett vasútvonal nyomvonalában épült, viszont a vasúti pálya nem került kiépítésre, így a töltés és a műtárgyak a melioráció alkalmával megszüntetésre kerültek. A műtárgyak elő és utófenekét betonlap burkolattal tervezték, amely megakadályozta a műtárgyak alatt a víz alámosását. A csatornát úgy tervezték, hogy amennyiben a befogadó vízszintje a 89,925 mBf szintet meghaladta, a zsilipeket le kellet zárni. A csatornában lévő vízmennyiség 3,9 órán át tudta biztosítani a nyomásközpont vízigényét a maximális 0,5 m3/s vízhozammal. Az öntözés befejeztével a csatornát le kellett üríteni, majd a zsilipeket le kellett zárni, így a tavaszi belvizes időszakban biztosítható volt a belvíz (89,925 mBf szintig) gravitációsan történő elvezetése 0,3 m3/s vízhozammal. A csatornában tározható vízmennyiség 89,925 és 90,125 mBf vízszint között 3935 m3 volt. Az összegyülekezési idő meghatározásánál 3,64 óra szerepelt, így a csatorna ez idő alatt telt meg vízzel. 2.3 Ingatlankataszteri nyilvántartás, területszerzés Az ingatlankataszteri nyilvántartás szerint a csatorna részben önkormányzati, részben pedig magántulajdonban van. A térképi állományokat átvizsgálva kiderült, hogy a csatornának nem teljes hosszában van saját kijelölt ingatlanja, továbbá ahol van, ott sem végig a telekhatárokon belül helyezkedik el. Dunapataj község területén 42 db ingatlan található a csatorna mentén haladva, ebből 36 db került feltüntetésre magánterületként, a fennmaradó 6 db pedig önkormányzati tulajdonban van. Géderlak község területén 14 db ingatlan található a csatorna mentén, ebből 11 db került feltüntetésre magánterületként, a fennmaradó 3 db pedig önkormányzati tulajdon. Ordas község területén összesen 4 db ingatlan található a csatorna vonatkozásában, ebből 3 db magántulajdon, 1 db pedig önkormányzati tulajdon részét képezi. Az ingatlanok számát összegezve 60 db ingatlan van a csatorna vonatkozásában, amelyből 50 db magántulajdon, 10 db pedig önkormányzati tulajdonként van feltüntetve. A rendelkezésre álló, 2019-ben készült légifelvételeket áttekintve néhány ingatlan közösen kerül művelésre, így a bejegyzett földhasználók szempontjából szemrevételezve az ingatlanokat a következő megállapításokra jutottunk. Az 50 db magántulajként szereplő ingatlanon összesen 34 db földhasználó került bejegyzésre.
