A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 22. Sólyom Péter - Békési István (KÖTIVIZIG): A Zagyva folyó ökológiai vízpótlási lehetőségei, kapcsolódó öntözésfejlesztések
A ZAGYVA FOLYÓ ÖKOLÓGIAI VÍZPÓTLÁSI LEHETŐSÉGEI, KAPCSOLÓDÓ ÖNTÖZÉSFEJLESZTÉSEK Sólyom Péter, Békési István Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság 1. Bevezetés A Zagyva folyó természetes állapotának megőrzéséhez, a vízi életközösségek sokszínűségének fennmaradásához és a mezőgazdasági vízszolgáltatási igények kielégítéséhez szükség van megfelelő mennyiségű és minőségű vízkészletre. Évtizedes ökológia és gazdasági probléma a folyó természetes vízkészletének időszakos hiánya, ami a klímaváltozás hatására egyre szélsőségesebbé váló időszakokat eredményez. Az ökológiai egyensúly fenntartása érdekében a KÖTIVIZIG meghatározta és a Jász-Nagykun Szolnok Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási főosztálya pedig határozatba foglalta a mederben hagyandó ökológiai vízhozamot, kritikus vízhozam tartományokat. A KÖTIVIZIG korábban vízjogi létesítési engedélyes tervet készíttetett a Jászsági főcsatorna Zagyvai ág kiépítésére, amely projektet NATURA 2000 érintettsége miatt a Természetvédelmi hatóság nem támogatott. Igazgatóságunk több lehetséges alternatív vízi útvonalat is megvizsgált, amelyek megvalósítás nem ütközik természetvédelmi akadályba, ezek áttekintése, a legjobbnak ítélt változat bemutatása, a lehetséges öntözésfejlesztések áttekintése a dolgozat témája. 2. Előzmények A Kiskörei vízlépcső 1960-ban induló építési munkáival párhuzamosan megkezdődtek a tározóhoz tartozó öntözőrendszerek - a Nagykunsági, a Jászsági és a tározó menti tervezése, majd 1967-ben a kivitelezése is. A Jászsági főcsatorna 1977-ben kapott üzemeltetési engedélyt. Kiskörei vízlépcsőhöz kapcsolódó öntözőrendszerek építése az 1970-es évek közepén leállt, a Jászsági-főcsatorna kiépítése félbemaradt. Jelenleg a Zagyván nem biztosítható az ökológiai és frissítővíz igény, a nagy agro-ökológiai potenciállal bíró jó mezőgazdasági területeket nem tudjuk ellátni öntözővízzel. Ezek a tényezők jelentősen hátráltatják a vidék és térségfejlesztést, ezen belül a környezetvédelmi és a fenntartható mezőgazdasági fejlődést. A Jászsági-főcsatorna meghosszabbításának célja, az ökológiai vízpótláson túl, hogy a térségben kihasználatlanul rendelkezésre álló vízkészlet hasznosításával további jelentős nagyságú mezőgazdasági terület öntözését biztosítsa. A több mint 1200 km2 kiterjedésű Dél-Heves és Jászság területe az aszályos, csapadékszegény tenyészidőszakokban a korszerű mezőgazdasági termeléshez szükséges víz biztosítása érdekében vízpótlásra szorul. További cél a belvíz veszély mérséklése is. A Jászsági-főcsatorna Zagyvai-ág jelentős hosszba mélyvezetésű jellege következtében belvízi létesítményként is működne. A vízátvezetés tervezett nyomvonalai NATURA2000 természetvédelmi területeket érintenek, emiatt környezetvédelmi engedélyt idáig nem kaphatott. A fokozódó, -nagy részben ökológiai
