A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 4. Belovai Tamás (OVF): Süttő település árvíz védekezési lehetőségének javítása a Bikol-patak térségében
zésre, mivel a település vízkár veszélyeztetettségét hivatott ellátni. További értékelési szempont, hogy az egyre nagyobb csapadék intenzitás hatására, főleg a dombvidéken, többek között a helytelen műveli ág megválasztása, valamint a helytelen földmegművelés miatt, nagy mennyiségű földanyag mosódik le, amely a patakmederbe és a tározóba jutva, annak feliszapolódását eredményezi. Ezzel csökken a vízszállító képesség és a tervezett tározó víztérfogatának kapacitását is. Ezért a tervezett tározó esetében, szükséges lehet az előtározó (hordalékfogó) megépítése is, ami tovább növeli az egyébként is magas építési költségeket. Költségnövelő tétel lehet a záportározó építéséhez szükséges végeleges területigénybe vétel megállapítása, a kisajátítások és szükséges engedélyezési eljárások is. Sajnos, ez a beruházási elem nem kellően előkészített még ahhoz, hogy a megvalósíthatóságáról nyilatkozni lehessen. A nagyon részletes előkészítő és egyeztető munkálatok igényének ellenére ugyanakkor nem vetném el ezt a beruházási lehetőséget. Amennyiben, a közeljövőben a településnek árvízvédelmi fejlesztési elhatározása lesz, úgy részletes vizsgálatot célszerű lefolytatni a tározó alkalmazásának gazdaságosságára. Ha a részletes vizsgálat során megállapítást nyer a tározó építésének gazdaságossága, akkor tisztázni kell a megvalósító, és az üzemeltető személyét is. A BEMUTATOTT MŰSZAKI VÁLTOZATOK ÖSSZEFOGLALÁSA ÉS ÉRTÉKELÉSE: Süttő település a területi adottságaiból adódóan, mind árvízi, mind pedig a Dunába betorkolló kisvízfolyásokon levonuló helyi vízkár események is veszélyeztetik. Az elmúlt időszakban öszszesen három alkalommal volt le a Dunán legnagyobb vízszintet meghaladó árhullám, illetve a 2010 évi nagycsapadékos időszakban, a település két alkalommal kényszerült védekezni, ezért szükséges a jelenlegi védművek fejlesztése. A fejlesztési lehetőséget, a rendelkezésre álló települési vízkárelhárítási terv, a Bikol-patak LIDAR-os felmérési anyaga, a területi bejárás során tapasztaltak, illetve a területi adottságoknak megfelelően határoztam meg, az alábbiak szerint: • Beavatkozási nélküli változat • A korlátozott védelmet biztosító vasútvonal töltésén lévő nyílások elzárásának fejlesztése (Bikol-patak torkolati szakaszán) • A Bikol-patak belterületi árvízvédelmének biztosítása védműépítés (mobilgáttal és parapetfallal) • Záportározó építése a Bikol-patak vízgyűjtőjén Amennyiben a záportározó építésének gazdaságossága bizonyítást nyer, abban az esetben nem szükséges a Bikol-patak belterületi szakaszán a védmű építése, ugyanakkor a Bikol-patak torkolati szelvényében meg kell építeni az elzáró műtárgyat, mert a Bikol-patak és a Duna árhullámainak egybe esése nem lesz kezelhető. Amennyiben nem épül meg a Bikol-patak torkolati elzáró műtárgya, abban az esetben, jóval nagyobb hosszon van szükség. belterületi védmű építésre, ezért a parapetfalas védmű építési költségek jelentősen megemelkednének. Meg kell jegyezni, hogy önmagában egyetlen beruházás megvalósítása esetén nem érhető el a teljes védettségi szint. A korlátozott védelmet biztosító vasútvonal töltés magassági és keresztmetszeti hiányosságainak fejlesztése nagyobb volumenű beruházás lenne, így mindenképpen szükséges a többi érintett településsel együtt pályázatot benyújtani, a fejlesztés megvalósítására. A leírtakból az következik, hogy ha nem valósul meg a torkolati elzáró műtárgy, akkor hiába valósul meg a többi fejlesztési elem, az árvízi védettség nem válik teljessé. A torkolati
