A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 18. Molnár Péter - Somogyi Edina - Farkas-Iványi Kinga - Kassai Piroska - Horel Ágota - Braun Péter - Szabó Brigitta (OVF - ELKH): Vízmegtartó intézkedések lehetőségeinek azonosítása az Optain Projekt magyarországi mintaterületein
Az OVF feladata a projektben elsősorban a 3.4 fejezetben bemutatásra kerülő Kebele-patak vízgyűjtő mintaterület feltérképezése, az ottani érdekelt felek bevonása, illetve a velük való kapcsolattartás biztosítása a projekt során. Évente legalább egy workshop szervezése is az OVF feladatát képezi, melynek során azonosításra kerülnek a mintaterületet érintő problémák, illetve releváns intézkedések, kidolgozásra kerülnek továbbá az intézkedések értékelését szolgáló indikátorok. A modellezéshez elengedhetetlen az adatgyűjtés, melyben a modellezésért felelős TAKI szóbeli megegyezés szerint nagy segítséget nyújt az OVF részére. További feladat a szakpolitikai felmérés és részvétel az ajánlások megfogalmazásában, végül a projekt eredményeinek kommunikációjában. A magyar mintaterületeket érintő általános projekt feladatokat az OVF és a TAKI közösen, jó együttműködésben végzi. 3. A MAGYAR MINTATERÜLETEK BEMUTATÁSA 3.1. Csorsza A Veszprém megyei Csorsza-patak (Cserkúti-patak) vízgyűjtő területe a Balaton-felvidék és kismedencéi kistájon helyezkedik el. Tengerszint feletti magassága 118 és 387 m között van. Éghajlata mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz, évi középhőmérséklete 9,5-9,7 °C, a vegetációs időszakban pedig 15,8-16 °C, az évi csapadékösszeg 650-680 mm, vegetációs időszakban 340-360 mm. A patak közvetlenül a Balatonba torkollik Zánkánál, a vízgyűjtő területe 21 km2. A mintaterület 29 %-a erdő, 29 %-a ültetvény (jellemzően szőlő), 17 %-a cserjés, 13 %-a szántó, 6 %-a legelő és 5 %-a település (3. ábra). A vízgyűjtő mind mezőgazdasági, főként borászati, mind turisztikai szempontból is kiemelt jelentőségű. A mintaterület 64%-án többnyire vályog fizikai féleségű barnaföldek és agyagbemosódásos barna erdőtalajok a jellemzők, 17%-án rendzina talajok és kisebb foltokban földes kopárok találhatók (Dövényi, 2010; https://dosoremi.hu/). A lejtőszög a terület 58%-án 5%-nál kisebb, 35%-án 5-12%-os, 5%-án 12-17%-os, 2%-án pedig 17%-nál nagyobb. A mintaterületen négy talajszelvényben végzünk talajnedvesség és hőmérséklet monitoringot, 5-15 %-os lejtésű erdő, szőlő és gyep területen, valamint 0-5 %-os lejtésű szántón. A négy monitoring pontban meghatároztuk a feltalaj alap fizikai és kémiai tulajdonságait, valamint megmértük a vízvisszatartó képességét. 3.2. Felső-Válicka A Felső-Válicka-patak vízgyűjtője a Közép-Zalai-dombság és az Egerszeg-Letenyei-dombság kistájon helyezkedik el, 110 és 302 m közötti a tengerszint feletti magassága. Mérsékelten hűvös-mérsékelten nedves az éghajlata, az évi középhőmérséklete 9,4-9,8 °C, az évi csapadékösszege 700 mm. A Felső-Válicka-patak a Zala jobb parti vízgyűjtőjéhez tartozik, mérete 131 km2. A mintaterület 27%-án erdő, 35%-án szántó, 11%-án gyep, 3%-án vizes élőhelyek és 11%án település helyezkedik el (4. ábra). A kisvízgyűjtőn folytatott víz- és tápanyag-gazdálkodás befolyásolja a Zala vízhozamát és vízminőségét, ezáltal hatással van a Balaton vízkészletére és vízminőségére is. A mintaterület 53%-án agyagbemosódásos barna erdőtalajok, 31%-án barnaföldek, 11%-án réti talajok a jellemzők (Dövényi, 2010; https://dosoremi.hu/). A lejtőszög a terület 63%-án 5%-nál kisebb, 30%-án 5-12%-os, 5%-án 12-17%-os, 1%-án pedig 17%nál nagyobb, a völgyközi hátak szabdaltak és erősen erodáltak, főként a mintaterület déli részén.
