A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
2. szekció - Területi vízgazdálkodás - 16. Kurucz Máté (KÖVIZIG): Az NK-XIV. öntözőrendszer bemutatása
látta el az NK-XIV öntözőrendszer üzemeltetését, mely napjainkban is így történik. A KÖVIZIG a vagyonátadáskor csupán az alépítményt kapta meg az előző üzemeltetőtől, ezért szivattyúk beszerzése vált szükségessé, jelenleg 2 db 75 KW-os 1,0 m3/s-os és 2 db 200 KW-os 2,65 m3/s-os teljesítményű szivattyúval üzemel a rendszer, melyet részben az Öntözésfejlesztés biztosított. (VIZITERV 1972, MHT 1986, KÖVIZIG 1989, ERBO-PLAN KFT. 2004) NK-XIV ÖNTÖZŐRENDSZER VÍZKÉSZLETE A nagykunsági öntözőrendszer a Tisza középső részén, annak bal partján helyezkedik el, ezért elsőre meglepőnek tűnik, hogy a Körös-vidéken Nagykunsági XIV (NK-XIV) néven szerepel egy öntözőrendszer. A rendszer névválasztása egészen a Tiszai vízátvezetéshez vezethető vissza. A Körösök hasznosítható vízkészlete mértékadó időszakban (Q aug80% = 4,7 m3/s) nem elegendő a keletkező vízigények maradéktalan kielégítésére, ezért Tiszai vízátvezetés vált szükségessé. A Kiskörei vízlépcső 1973-ban történő megépültével a Nagykunsági főcsatorna Tiszai vízkészletet biztosít a Hortobágy-Berettyón keresztül, melyet a Békésszentandrási duzzasztómű duzzaszt a Körösökbe. Az átvezetett vízkészlet nagy kiterjedésű területek öntözésének megvalósíthatóságát tette lehetővé. Az említett vízátvezetés miatt kapta a nevét tehát az NK-XIV öntözőrendszer, mely ugyan földrajzilag nem tartozik a Nagykunsághoz, azonban vízkészlet tekintetében jelentős függőséggel bír. Az említett vízkészlet hasznosítását a Tiszán lévő Kiskörei- (1973) és Tiszalöki vízlépcső (1954), valamint a Hármas-Körösön lévő Békésszentandrási vízlépcső és hajózsilip (1942) teszi lehetővé, mint a Tisza-Körös-völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer (TIKEVIR) fő elemei, mely létesítmények építése az 1937. évi XX. törvénycikkel fogalmazódott meg. A Kiskörei vízlépcső által duzzasztott vízkészletből a Nagykunsági főcsatorna 12,4 m3/s vízmennyiséget biztosít a KÖVIZIG részére, míg további 3,6 m3/s-os átvezetést az ATIVIZIG részére. A Tiszalöki vízlépcső által duzzasztott vízkészletből a Keleti főcsatorna végszelvényében lévő Bakonszegnél 8,0 m3/s, míg a K-XI tározón keresztül az Ó-Berettyóba 2,0 m3/s vízmennyiség kerül átvezetésre a Körös-vidék részére. A Hortobágy-Berettyó Ágotai szelvényénél 5,2 m3/sos vízhozamot biztosít a TIKEVIR szintén az ATIVIZIG részére. (VIZITERV 1972, MHT 1986, ALFÖLD-PLANUM KFT. 2017) NK-XIV ÖNTÖZŐRENDSZER ÉS FŐMŰVEI Az NK-XIV öntözőrendszer a D-1 öntöző főcsatornát, a D-11 és a D-11-1 öntözőcsatornákat és a kapcsolódó öntözőtelepeket foglalja magába. A rendszer a Magyar Állam tulajdonát képezi, a KÖVIZIG vagyonkezelése alá, az igazgatóság Szarvasi Szakaszmérnökségének illetékességi területéhez tartozik. Az öntözőrendszer határai keleten a Kettős-Körös folyó, nyugaton Kondoros-Szarvas, délen Kondoros-Békéscsaba-Békés, míg északon a Szarvas-Mezőberény tengely, Békés, Mezőberény, Murony, Kamut, Hunya, Kondoros, Örménykút önkormányzatok közigazgatási területeit érinti. Az öntözőrendszer bögénként változó vízkapacitással rendelkezik, a vízhozamok és a vízszintek szabályozását vízszint szabályzó műtárgyak - tiltók, szivattyútelepek - biztosítják. Az öntözőrendszer vízkivételét a Kettős-Körös folyó bal part 15+337 tkm szelvényébe telepített elektromos szivattyútelep biztosítja, a szivattyúk összteljesítménye jelenleg 7,3 m3/s. A fővízkivétel a Kettős-Körös hullámtéri csatornájából emeli ki a vizet, 2 db 0 1200-as acél nyomócsövön keresztül a nyomómedencébe, mely biztosítja az öntözővizet a rendszer öntöző főcsatornájának a D-1-nek a 0+000 fm szelvényében.
