A Magyar Hidrológiai Társaság XXXIX. Országos Vándorgyűlése (Nyíregyháza, 2022. július 6-8.)
1. szekció - Vízkárelhárítás - 4. Belovai Tamás (OVF): Süttő település árvíz védekezési lehetőségének javítása a Bikol-patak térségében
az árhullámok egybe esését. Ebben az esetben, a településnek egyszerre a patak belterületi szakaszán, a Duna mentén is védekeznie kell, tehát ennek a kezelésére is fel kell készülni. A korlátozott védelmet biztosító vasútvonal töltésén lévő nyílások (hidak, átereszek) elzárási lehetőségének fejlesztése A 2018-ban ÉDUVIZIG által elkészült, Süttő települési vízkár elhárítási terv kiegészítési anyaga egyik legfontosabb feladatnak határozta meg az Almásfüzitő- Esztergom vasútvonalon lévő az árvízi védekezésben rendszeresen elzárásra kerülő hídnyílások lezárási lehetőségeinek korszerűsítését. Ez a korszerűsítés a hídnyílások esetében árvízkaput, míg az átereszek esetében tiltós műtárgy kialakítását jelentik. A vasútvonal mentén, Süttő település közigazgatási területén, több helyen találhatóak hídnyílások (vasút folytonosságát megszakító műtárgyak). Ezek közül a legnagyobb jelentőséggel a Bikol-patak torkolata bír. A szükséges elzárási lehetőség megteremtése, a dolgozatban megemlített többi műszaki beavatkozáshoz képest viszonylag olcsóbban meg lehet valósítani. A fejlesztés kis területigénye miatt kevésbé ütközik természetvédelmi érdekekbe, ugyanakkor nagyon fontos tisztázni azt, hogy milyen típusú legyen az elzárás. Zsilipes elzárás esetén, gondoskodni kell a megfelelő végzettségű kezelőszemélyzetről is. Betétpallós vagy mobilgát elemes elzárási forma esetében, a kezelő személyzet biztosítása mellett a megfelelő raktározási kapacitásokat is biztosítani kell. Bármelyik elzárási forma választása esetén, minden esetben kezelési és üzemelési szabályzatot kell lefektetni, melyet csatolni kell a település vízkárelhárítási tervéhez, a területileg illetékes ÉDUVIZIG-el szakmailag jóvá kell hagyatni és azt naprakészen kell tartani. A Bikolpatak esetében megvalósítandó elzárási lehetőség korszerűsítésének elmaradása esetén, még akkor is kell árvízi eseményekre számítani (a Duna árvizeinek visszaduzzasztó hatása miatt), ha megvalósulnak belterületi védművek kiépítése. A leírtak miatt, ennek a beruházási elemnek a megvalósulása tehát elsődleges prioritású. Megvalósítását a fejlesztendő elemek közül az elsőként kell megvalósítani. Mobilgát létesítése a Bikol-patak belterületi szakaszán Az utóbbi években, Magyarországon ismerté vált mobilgátak alkalmasak lehetnek a hagyományos földgátak helyettesítésére. Jelen esetben földgátat helyettesít, így meg kell felelnie az állékonysági és szivárgási követelményeknek. A mobilfal egy olyan árvízvédelmi rendszer, amely két szerkezeti részről áll. A felépítmény, árvízveszély esetében beépített, vagyis szabad szemmel látható tartószerkezet. Az alépítmény pedig, a felszín alatt helyezkedik el tartószerkezetként. A mobil árvízvédelmi rendszerek tekintetében két alaptípus különböztethető meg: az állandó szerkezeti elemmel telepített, valamint az állandó elem nélkül telepített mobil árvízvédelmi rendszer. Hazánkban, a számos külföldi gyakorlathoz hasonlóan, hazánkban az állandó mélyépítésű elemekkel rendelkező mobil árvízvédelmi falak alkalmazása van elterjedve. (Antal, Hornyacsek, 2015) A leírtak alapján, figyelembe véve a helyszíni adottságokat egy konzolos kialakítású betétgerendás mobil árvízvédelmi fal kialakítását javaslom a Bikol-patak belterületi szakaszára.
